Tervek a Városháza park kialakítására – A KÖR

A Lépték-Terv Tájépítész Iroda első díjas pályázata.

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

Ahogy arról korábban hírt adtunk, lezárult a Városháza park pályázat. A következő napokban bemutatjuk a díjazott és megvételt nyert terveket. Elsőként a Lépték-Terv Tájépítész Iroda első díjjal jutalmazott pályamunkáját közöljük a tervezők leírásával. 

A KÖR

A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. Ezért született meg az egész Városháza parknak karaktert adó kör. Teljességtől egyenlőségig, védettségtől végtelenségig, örök hűségtől az idő múlásáig, – nincs még egy forma, aminek annyi jelentése lenne, mint a körnek. 

Az építészetben is velünk van a legősibb idők óta, és a forma körtemplomtól körszínházig mindig hordoz magában többletjelentést. Egyetemes szimbólum, ami számtalan ösztönös, egyéni értelmezést, asszociációt hív elő, miközben közös, világszerte érvényes jelentéstartalmakkal is bír. Ilyen megkérdőjelezhetetlen közös jelentés a népi körtáncokban és a kerekasztal fogalmában éppúgy megjelenő egyenlőség, egyenrangúság is. Nem véletlenül rendezik kör alakba a mediátorok a közösségi tervezések résztvevőit sem.
 

A Városháza park köre | A kör kapcsolatot és egyenlőséget teremt a város mindenkori vezetői és a budapestiek között. Reprezentatív teret hoz létre, ami szimbolikusan és funkcionálisan is központba emeli a zöldfelületek fontosságát. Nem szerkesztett kör, nem önmagáért vagy a puszta látványért jön létre, hanem az egymás mellé rendelt különböző funkciók összehangolásából rajzolódik ki. Nem tökéletes kör, és nem is ez a fontos. Éppen elég az, hogy bárhonnan nézzük, bárhogy értelmezzük, abban mindenki elsőre egyetért, hogy ez egy kör. Ez teremti meg azt a közös értelmezést, melyen belül mindenki megtalálhatja a hozzá közel álló jelentést, vagy számára fontos részletet. 

Harmóniát teremt a parkban. Dinamikus központi teret hoz létre, egy közös halmazon belülre tereli a parkhasználók nagy részét, miközben hagy helyet az elvonulásra is. De nem csak a parkon belüli számtalan funkciót kellett egységbe rendezni: a park zaklatott környezete miatt is olyan térszerkezetre van szükség, ami átlátható, tiszta helyzetet teremt. A kör kiegészítéseként megjelenő elemek teljesítik a Városháza parkkal szemben támasztott összes elvárást. Megidézik a Károly körúti térfalat, egységes rendszerrel egészítik ki a parkra néző tagolt, zajos homlokzatot. Nagyvonalúan bánnak a pihenő és vendéglátó terekkel, ideális helyet teremtenek a különböző és méretű rendezvényeknek. 
 

Városszerkezeti kontextus | A Városháza parkot olyan monumentális, vagy annak szánt térfalak, utak és terek veszik körbe, amik szinte kivétel nélkül a városszerkezetet átalakítani vágyó, nagyszabású, de teljes egészében soha meg nem valósuló tervek nyomán jöttek létre.

A park egy soha be nem fejezett, többször átépített tömb hátsó udvarának helyén fog megszületni. A Madách Imre sugárút szinte rövidebb, mint amilyen széles. Az Andrássy út belefut a kalandos történetű Erzsébet térbe, pár sarokra innen a Bazilika a hátát mutatja a Bajcsy-Zsilinszky út felé, a nyílegyenesnek álmodott Kossuth Lajos utca törésekkel éri el az Erzsébet hidat. A Károly körútnak hátat fordító, botcsinálta Városháza problémája már bő száz éve sokakat foglalkoztat. Elődeink sokszor olyan építészeti jelet akartak létrehozni, ami örökre ikonikus része lesz Budapest látképének, miközben képes a Városházát a Károly körút felé fordítani.

Új, szimbolikus hely a budapestiek várostudatában, ami idomul az 1700-as évek óta többször megváltozott városszerkezethez: át lehet-e vágni az évszázados csomót épület helyett egy parkkal?  kör innen nézve pont azt a feladatot látja el, amit a lassan száz éve először ide álmodott toronyházaknak szántak volna. Ikonikus, semmivel össze nem keverhető új forma, de a Budapest fölé magasodó, zárt elefántcsonttorony helyett demokratikus, a városlakók közötti egyenlőséget szimbolizáló, emberléptékű megoldásokkal dolgozó zöld közteret hoz létre.

A szelíd, értő tervezés legfontosabb gesztusa a kör mérete. A Városháza parkból szétnézve látjuk, hogy a város szövetét átszabni vágyó tervek nyomán létrejött struktúrák is egy ponton idomulni kezdtek a város adta lehetőségekhez, elfogadták határaikat. A kör nem átszabni szeretne, hanem alkalmazkodni, a rendelkezésre álló szerkezetből kihozni a legtöbbet. Addig nyújtózkodik, amíg a térszerkezet engedi; addig a határig, amíg még befogadható és érthető marad.
 

POLGÁRTÁRSAK!
Ezt a kis 
testi hibával
született kört
ki
vigasztalja
meg?
(Örkény István: Egyperces novellák)

A park működése | A városháza park fő karakterét, térszerkezetét a kör adja, ami minden szempontból jól ki tudja szolgálni azokat a funkciókat, amiket a mindennapokban és az alkalmi események során tudnia kell. Városi közösségi tér, fórum, reprezentatív rendezvénytér és pihenőkert. A gyereknaptól a pálinka fesztiválig a tüntetéseken át minden megtalálja a helyét, demokratikus tér.

A központi része egy nagy szabad gyepes terület, az örökül kapott fasorral és városfallal együtt. Ezt veszi körbe egy berendezési sáv, ami tartalmazza mindazokat az eszközöket (ülőfelület, asztal, ivókút, vízjáték, párakapu, virágfelületek, árnyék, játék stb), amitől ez a hely a mindennapokban is értékes. A központi mag körül egy fásított, burkolt köztér héj következik, ahol a rendezvények lebonyolítása zajlik értelemszerűen a központi zöldfelület bevonásával, mert fűre lépni szabad! A városháza eredeti épületterveinek megfelelő térfal megidézésre több sorból álló, növénnyel befuttatott pergolasorokból, ferde oszlopokból álló térinstalláció reagál. A legintenzívebb gyalogos forgalom a Károly körúti járdán zajlik, amibe becsatlakozik a Madách tér irányából a kettős zebra. 

Befogadó kör | A Városháza park negyedik, időbeli dimenziója több száz évet ölel fel. Megjelenik benne a városfal vonala, az eredetileg tervezett a formájában soha meg nem valósult épületszárny helye, az egykori, körút felőli „butiksor” által meghatározott fasorok maradványai. A térfal legrégebbi és legújabb eleme között bő 200 év feszül. Ezeket az idősíkokat a kör befogadja, egységbe rendezi, valamint befogadja az új elképzeléseket az aktuális igényeknek megfelelő térszerkezetet, berendezéseket, funkciókat. 

A park teret biztosít a különböző rendezvényeknek és befogadja a legújabb funkciókat, megoldásokat is. Olyan park született, ahol a hétköznapi és alkalmi látogatókat, budapestieket és máshonnan érkezőket egyaránt élmények sokasága éri. Az ehhez szükséges, sokszor egyszerű, hétköznapi funkciókat a kör fogadja be és rendezi egységbe. Ez azt is jelenti, hogy minél többen használják a parkot beszélgetésre, hintázásra, olvasásra, annál markánsabban lesz látható a kör, annál jobban betölti a városlakók között egyenlőséget és kapcsolatot teremtő szerepét.

 
Központban a zöld | „Reprezentatív tér a Városháza előtt” – a legtöbb embernek ez zömében burkolt teret jelent, ahol a zöld csupán kiegészítés, hiszen megszoktuk sajnos, hogy a reprezentatív tereket a burkolat, és a nagybetűs Látvány uralja. A Városháza park megfordítja ezt a logikát: a közel 90 méter átmérőjű körön belüli egybefüggő zöldfelületet és a körvonalak között létrejövő területrészek a zöldet és a változatos funkciókat emeli központba. A burkolt és zöld területek közötti 50-50%-os megoszlással a park ezen a téren is egyensúlyra, harmóniára törekszik. 

Reprezentatív, szimbolikus helyen álló, zöld, városi parkként szerepet vállal az itthon úttörőnek számító kék-zöld infrastruktúra megoldások terjesztésében is azzal, hogy közérthetően bemutatja őket. A szemléletformálás a park határain túlnyúló hozzájárulás a klímaválság elleni küzdelemhez.
A hétköznapi funkciókkal és a nagyméretű, egybefüggő zöldfelülettel Budapest legsűrűbben beépített részén jelennek meg olyan elemek, amiket sokszor az agglomerációba költözők hiányolnak.
 

Nem-helyből hely | A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. A rögtön érzékelhető, a funkciókat felfűző és halmazokra osztó kör pont ilyen. Nagy szükség van rá: az Erzsébet tér, Deák Ferenc tér, Városháza park térsora egybefolyik, érzékelhető határaik esetlegesek. Deák Ferenc tér nevű megállóból több van a Városháza park és az Erzsébet tér mellett, mint magán a Deákon. A park reflektál erre a helyzetre, ahogy a Károly körút felé fordulás és a szimbolikus, nagybetűs Városháza utáni évszázados vágyódásra is.

Belső udvarok | Pavilonszárnyak elbontásával megnyílnak az udvarok, pihenőhelyek, közösségi terek alakíthatók ki, nagyobb zöldfelületek létesíthetők. Az udvarok tervezett formai kialakításánál a XX. század eleji formarendszer köszön vissza, mai kornak megfelelő anyaghasználattal, berendezési tárgyakkal, klímatudatos növényhasználattal. A II. udvar alapvetően parkolófelület, de jelentős zöldfelület növeléssel, fásításokkal, pihenőpadokkal, forgószékekkel, kitelepülési hellyel. A jelenlegi parkolókapacitást növeltük, 43 parkolóhely kialakításával, mozgássérült parkolóval. Az udvar nagyközönségnek való megnyitásával számolunk, de igény szerint zárható. 

Városháza térfalának megidézése 

Extra muros - Károly körúti térfal installáció, a park bejárata | A Városháza épületének soha be nem fejezett tömbjét Pest városfala vágja el, örök emléket állítva ezzel a városhatárnak és a ma már fizikailag nem látható falnak, izgalmas téri és építészeti helyzetet teremtve és örökké megválaszolandó építészeti kérdést hagyva az utókorra. Az eredeti tervek szerint szabályos tömbként tervezett Invalidus ház hatalmas, szigorú tömbje gyakorlatilag feloldódott az időben és térben fejlődő városszerkezetben, az eredeti, grandiózus barokk koncepciót magához finomította a város, de a monumentális épülettömeg, vagy még inkább a koncepció monumentalitása jelen maradt. 

Az épület és a város térbeli konfliktusának feszültsége tapintható. Ezt az izgalmas feszültséget megértve és fenntartva az installáció célja a teljes koncepció térfalainak, szellemének megidézése, a városháza csonka tömbjének kiegészítése kortárs tájépítészeti eszközökkel. A tömb befejezése könnyed, laza, szinte súlytalan, több sorból álló, növénnyel befuttatott pergolasorokból, ferde oszlopokból álló térinstalláció, mely a Károly körúton sétálva térfallá áll össze, finoman jelzi a városháza park szélét, átjárható, zöld filtert képez a Károly körút és a park között. 

Az így létrejövő laza, zöld térfal-tömb a Madách térrel szemben szakad fel teljesen, folytatva a sétány és a fő gyalogosútvonal vonalát, bejárati teresedést létrehozva. A több rétegben telepített oszlopsor és fasor térfal és épülettömeg is egyszerre, ugyanakkor árnyékos pihenőtér a körút és a park között. 

Városháza homlokzat kiegészítés | A Városháza park kiépítése után a Városháza új, publikus arca, mondhatni főhomlokzata a parkra néző északi homlokzat lesz, a jelenlegi hátsó homlokzat. Az új helyzetbe került homlokzatot alkalmassá kell tenni az új funkciójára, egyrészt a földszintjét meg kell nyitni a városi élet, a zöld köztér felé, másrészt a homlokzatnak tükröznie kell a Városháza haladó, kortárs szemléletét.

Az épületnek így tulajdonképpen két főhomlokzata lesz, az egyik a történelmi barokk, a másik a mai, kortárs, zöld. A megújuló homlokzat ilyen értelemben a városháza park vertikális folytatása, a jelenlegi architektúra megtartása, kiigazítása mellett. A földszinti ablaknyílásokat ajtóként megnyitva az épület fizikailag is kinyílhat, a földszinten publikus funkciók kaphatnak helyet és az épület átjárhatóvá válhat. Ezt erősítendő az oldalszárnyak árkádsorát a hosszhomlokzatra átfordítva javaslatunk szerint egy kortárs városi loggia készülhet, mely finoman lebontja a tömeget a park felé, léptékbe helyezi a homlokzatot, fedett, de nyitott, összekapcsolja az épületet a parkkal.

A gesztus jól bevált építészeti eszköz, megidézi az építészettörténet olyan darabjait, melyek hasonló városi helyzetekre reagálva jól bevált, időtálló, reprezentatív, de funkcionális választ adtak, ilyen például Palladio Vicenza-i bazilikája, Brunelleschi Loggia degli Innocenti-je, vagy éppen a velencei Szent Márk tér és a milánói dóm tér árkádsora. A kortárs, inkább tájépítészeti eszközökkel megidézett árkádsor az oldalszárnyakkal azonos magasságú, az épület első párkányáig tart, tetején terasz és zöldtető kap helyet, ahonnan a homlokzat egy része növénnyel befuttatható. 

Városfal bemutatása | A III. udvar területét ferdén átszeli az egykori pesti városfal alapja – ennek gondos megőrzése, bemutatása, a tér szerkezetébe és a tájépítészeti kompozícióba illesztése a pályázat alapvető követelménye. A városfalat 4 m hosszban feltártuk és bemutatjuk. A teret néhány lépcsőfokkal lesüllyesztjük, ezáltal a szemlélőt jelképesen is kimozdítjuk a jelen korunkból és közel engedjük a régi városfalhoz, amit egy üvegkorlát mögött megtekinthet. Interaktív tájékoztató táblákkal további információt lehet közölni a múltból. 

Rendezvények | Nyáresti koncertek, ARC plakátkiállítás, karácsonyi vásár, ünnepi könyvhét, bornapok, pálinkafesztivál stb. Ezt a teret meg kell tölteni élettel, programokkal élményekkel, de ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani a tiltakozásra, a véleménynyilvánítás minden formájára. Fűre lépni szabad – akkor tartjuk sikeresnek a Városháza park működését, ha az emberek megtöltik élettel, nem csak a berendezési sávot, hanem a szabad gyepfelületeket is birtokba veszik, ami mögé megfelelő fenntartást kell társítani.

Merlin terasz és rendezvényhelyszín | A Merlin épületének felújítása kapcsán indokolt egy jól használható, a park szerves részeként működő 210 m2-es terasz kialakítása. A terasz figyelembe veszi az akadálymentes megközelíthetőségi szempontokat: kijelöltünk két mozgáskorlátozott parkolót, melyek irányából akadálymentes rámpán is megközelíthető a kiemelt terasz. A terasz megközelíthetőségét lépcsők biztosítják minden irányból, melyek ülőfelületként is funkcionálnak az elszórtan megjelenő integrált padokkal. Az épület jövőbeli fejlesztéséhez igazodva indokoltnak tartjuk a teraszt úgy kialakítani, hogy az kisebb rendezvények megtartására is alkalmas legyen. Lehetőség van egy, a teraszról nézhető 30 m2-es, valamint a teraszon helyet kapó kisebb színpad elhelyezésére is. 

Zöld-kék infrastruktúra | A terv holisztikus szemléletben kezeli a tetőkre és a térre érkező csapadékot, és annak szikkasztása mellett hangsúlyt helyez a párolgás növelésére, amely a városi hősziget effektus csökkentése miatt kiemelten fontos a belvárosban. A tér egy “szivacsváros” koncenpciót valósít meg. A tetőfelületekről és a burkolt felületekről a csapadék sekély, 10-15 cm mély gyepes szikkasztófelületeken, impozáns esőkertekben és földalatti szikkasztó-, illetve tározó zónákban kerül visszatartásra.

Az épületegyüttes északnyugati oldalának csapadékvizét egy szikkasztó- és tározó zónával ellátott fásított köztér gyűjti, ahonnan a csapadék heves esőzés esetén a központi vésztározó zónába kerülhet. A fák alatt pontszerűen szigetelt zónák találhatóak, amelyek a víz egy részét tározzák a gyökerek számára.

Az épület és a tér bejárati zónáit impozáns esőkertek hangsúlyozzák ki, melyek összegyűjtik és egyben megszűrik a beérkező vizet. Heves esőzés esetén a víz túlfolyón keresztül a központi vésztározó zónába jut. A központi zöldfelületet körbeölelő esőkertek a tér burkolt felületeinek csapadékvizét gyűjtik, és színen csatlakoznak a vésztározóhoz. A rendszer kapacitását a kiírásban meghatározott csapadékmennyiségnél nagyobb, kétéves gyakoriságú csapadékra méreteztük, amely így a csatornarendszerrel megegyező vízmennyiséget képes tározni. A központi záportározó lehetőséget nyújt ennél jóval nagyobb intenzitású csapadék helyben tartására is.

A szikkasztófelületek tervezésénél figyelembe vettük a talaj szikkasztóképességét, a törmelékes töltéstalaj alapján kf=10-4 vízáteresztőképességet feltételezve, a tetőfelületek és a mészkő burkolat lefolyási tényezőjénél α=1, a vízáteresztő felületeknél α=0,6, a zöldfelületeknél pedig α=0,1 értékkel számoltunk. A csapadék intenzitásnál az OMSZ által publikált Pest belvárosi intenzitás adatsort használtuk. A méretezést a német DWA-A 138 szabvány alapján végeztük (Planung, Bau und Betrieb von Anlagen zur Versickerung von Niederschlagswasser, Szikkasztóeszközök tervezése, építése és üzemeltetése). 

További ábrák és képek a galériában!