A CAN Architects és az Újirány csoport második díjas munkája.
A zsűri hosszan vitázott, kit illessen az első hely a Városháza park pályázaton, többen a CAN és az Újirány közös tervét látták volna az élen szívesen. Végül a megvalósíthatóság döntött, a Lépték-Terv javaslata, a KÖR anélkül realizálható, hogy az épületekhez kellene nyúlni, a CAN Architects és az Újirány csoport viszont hosszabb távú, ütemezhető megvalósításban gondolkodott, ami a struktúra és a homlokzatok fokozatos átalakításával javítaná az épületegyüttes használhatóságát, a városi szövetbe illeszkedését. ERDŐT ÉS DEMOKRÁCIÁT! című tervüket maguk mutatják be.
A Városháza Park új köztér-modell. Más ilyen hely nincs a fővárosban. Erdőt, azaz önfenntartó zöldet képez a lehető legnagyobb felületen. Közösséget, aktív városlakói jelenlétet hoz létre, benne teljes térkontrollt, különböző léptékű és nyitottságú tereket ad használóinak találkozásra, diskurzusra és alakításra. Térfalakat, jól érzékelhető épített és zöld tömegeket alkot, a Városháza bizonytalan városszöveti helyzetének megoldását kínálja a főbejárat áthelyezésével és a tömb letisztításával. A Városháza Park, mint Budapest új köztérhasználata e három alappilléren jön létre és működik.
ERDŐ
A fenntarthatóság jegyében, a klímaváltozás elleni harcban és nem mellesleg az emberi jól-léthez a lehető legnagyobb, legintenzívebb és legönfenntartóbb zöldfelületek kialakítására van szükség. Fűfelület helyett erdőt a városba! Az erdő a legbiodiverzebb és legfenntarthatóbb zöldfelület, amely a városi mikroklímára is a legjótékonyabb hatással bír.
Az erdő városi telepítése egy állítás önmagában, ami a jövő iránti elkötelezettség szimbóluma.
Az erdőben tisztások biztosítják a pihenőtereket, ahol a fák keretezik az eget és a parkbeli cselekményeket. A rendezvénytér és a megújuló homlokzat előtti tér nagyobb, míg az erdei pihenők és alkotóterek, valamint a rendezvényudvar kisebb tisztásokként jelennek meg. A tisztásokon a parkban mindenhol megtalálható mobil székek, a lépcsőzések és az erdei pihenő formációk biztosítják a pihenés egyéni és társas formáit.
  |
Az erdőtelepítést zónák strukturálják (véderdő – dombvidéki – síkvidéki – ártéri – hegyvidéki), minden részen sajátos növénytársulásokat hozva létre. Az erdőt Budapest és környékén található honos fafajok, talajtakarók, árnyéki évelők és alacsony cserjék alkotják. Az ilyen módon kialakított erdő a lehető legkevésbé fenntartásigényes zöldfelület.
Az új bejárathoz vezető klasszikus városi tér következmény: a nagyléptékű rendezvényekhez szükséges lehető legkisebb burkolt felületen kapcsolja össze a Kiskörutat a városházával. Szélein a fasorok árnyékolnak, közepén a vízfelület párologtat és hűt.
  |
A parkban új vízgazdálkodás valósul meg. A víz zöldfelületen történő szikkasztása mellett a Városháza tetőfelületéről és a távolabbi burkolatokról összegyűjtött víz egy kétszintű tartályrendszerben kerül tárolásra, ahol a záportározó a (hirtelen) leesett esővizeket gyűjti, majd továbbítja a puffertározóba. Az ebben összegyűjtött, tisztított és maximum 30 napig tárolható esővíz a víztükör vízutánpótlását és a zöldfelületek öntözését egészíti ki.
KÖZÖSSÉG
A Városháza Park Budapest nappalija.
Ahol történnek a dolgok – illetve nem maguktól: ahol a város életének cselekményeit a város lakói hozzák létre. A kísérletezés társadalmi laboratóriuma: laborkert. Egyszerű, könnyen érthető, belakható és átalakítható tér, amely elősegíti a kortárs kreativitást és e folyamatos változásnak köszönhetően válik azzá az innovatív hellyé, amely máshol nincs a városban. A semmi és a minden tere egyidőben, így a társadalmi tér jól működő, előremutató példája. A gondolkodás, a tudásmegosztás, az egymástól tanulás és az együttműködés tere.
  |
Edukációs felületként jól olvasható rétegekkel rendelkezik, így minden használó azonnali térkontrollt kap. Az erdőből érzékelhető a városi zöld kritikus megléte, a természeti környezet ápolása. A központi burkolt tér érezhetően szervezi történéseit: szárazon nagy csoportot fogad be, vízzel terítve pedig kisebbé alakítja a járt burkolatot, játék és pihenőtérré alakítva azt. A kisebb léptékű teresedések csoportokat vagy egyéneket fogadnak be, kezelhető, használható léptékűvé téve a hatalmas teret.
  |
A Városháza Park elsősorban nem programokat szolgáltat, hanem teret ad minden találkozni, közösen gondolkodni és cselekedni vágyó budapesti polgárnak és közösségnek. Egyszerre a pihenés és alkotás tere, egy folyamatosan változó rendezvénytér és az épülethez tartozó funkciók kivetülésének tere. A klasszikus térstruktúra befogadó, biztonságos hátteret nyújt a kortárs használatnak.
TÉRFALAK
Az évszázadok során alakult város nőttsége lehet bájos előny és a rendetlenség érzetét sugárzó hátrány. A városszövetileg optimális állapot (építészeti és környezetpszichológiai szempontok) eléréséhez távlati célok és rövidtávú fejlesztések meghatározására, ütemezésére van szükség.
Az építés, mint a fejlődés egyértelmű állítása a 21. századra megkérdőjeleződött, új cselekedetként megjelenik a bontás, mint téralkotás, a tér felszabadítása, visszaadása a természetnek
A térfalak a városi teret elsődlegesen meghatározó elemek, ezért fontos, hogy pszichológiai hatásukat figyelembe véve, az adott tér karakterét erősítő módon alakítsuk őket.
A Városháza Park a város életét szervező intézmény kültere. Ahhoz, hogy az ide tervezett aktív létet és sokszínűséget éltető háttérként fogadja be, szükség van nyugodt, biztonságos, egyértelmű térfalakra, illetve hogy a meglévő körútbővület jellege helyett több irányból feltáruló városi térré váljon. A Városháza példát mutathat a következő évtizedek hazai és nemzetközi városalakító tevékenységeinek, hogy a befejezetlenséget sugárzó tömegét nem még további építéssel alakítja egésszé, hanem a töredékes szárnyak bontásával. A Park így a lehető legnagyobb szabad teret kapja, egyértelmű térfalakkal, amelyek történetileg a kollektív tudatban a megbízhatóság, tervezettség, gondoskodás fogalmaival kapcsolódnak össze.
A bontás a távlati cél, a teret úgy tervezzük, hogy egyből megvalósulhasson, működhessen már addig is, amíg még az intézmény strukturális átalakítása, a kiköltözés évtizedei zajlanak. Ekkor kapcsolódik majd be igazán a város szövetébe, a Semmelweis utca és a Szomory Dezső tér felől is megnyílva.
A megújuló tömb arcaként a városháza új homlokzata két rétegben határozható meg. Az árkádsor és a város felé megnyíló rendezvénytér folyamatosan változó képe egy olyan változó homlokzategyüttest hoz létre, amely azt kommunikálja, hogy a városháza maga is egy olyan intézmény, amely minden jövőt érintő kérdésre nyíltan reflektál. A tömb kontúrját kirajzoló erdő építés nélkül állítja helyre a városépítészetileg hiányzó tömeget, közben zölden harsogja a fenntarthatóság miatt szükséges új városépítészeti gondolkodás megjelenését.
HASZNÁLAT
A rendezvénytér biztosítja a városháza és a város szerves kapcsolatát. A burkolt tér a mindennapi használatban pihenő és játéktér. A városháza tengelyében lévő hatalmas víztükör a tér képét és dinamikáját folyamatosan alakítja. Egyszer a végtelen megkapó látványán keresztül bírja maradásra vagy éppen a vízben játszásra az embereket. Máskor párafelhő, nagyléptékű művészeti alkotás, közös piknik, papírhajó verseny, koncert csalogatja az embereket az interakcióra. Egyben az emlékezés tere is, mely vízfalként elevenítheti meg az egykori városfal tömegét.
A Városháza Park felé néző jelenlegi hátsó homlokzat főhomlokzattá változik.
A történeti épületstruktúrából adódó rizalitok közé átmeneti tér jön létre, amely a földszinten teljes szélességében végigfut, az itt megnyitott új aulatér, a Budapest Galéria és a Budapest Info kitelepülését, városi kapcsolatát erősítve. A Városháza nyitvatartási idejéhez képest a Merlin éjjel-nappal nyitva, beltéri találkozóhely, a Park rendezvényeinek kiszolgálója, vendéglátást is biztosítva ezekhez. A megújuló homlokzat előtti tér a Városháza új előcsarnoka, a Budapest Infópont és a Budapest Galéria külső meghosszabbítása. A Városháza mellékszárnyai földszinti áttörésével létrejött, a lépcsős tér előtt húzódó sétány átjárást biztosít a Bárczy István utca és a Gerlóczy utca közt.
A kávézó és a Merlin épülete a kulturális tevékenységen túl a vendéglátást biztosítják, a parkhasználat kevésbé aktív időszakaiban is életet generálva. A Merlin épülete és a Budapest Infópónt (a főváros általános kommunikációs tere) közti területen jön létre a Budapest jövőjéről való gondolkodás tere: a workshop tér.
A park életét a Városháza Park Menedzsment csoport szervezi. Az csoport alapvető célja a társadalmi tér legnemesebb értelemben vett gondolatokkal és cselekvéssel való megtöltése. Szerepe a város jövőjéről történő együttgondolkodás befogadó terének létrejöttét elősegíteni diszkusszióra invitáló személyes és civil kezdeményezések, valamint univerzális kérdésekre reflektáló köztéri beavatkozások támogatásával, szervezésével. Működése példát mutat arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet közügyekről együtt gondolkodni, segíteni egymást ebben nemcsak lokálisan, hanem Budapest szintjén is. Innovatív módon erősíti a kommunikációt a kerületekkel, kerületek közt, valamint elősegíti a civil hálózatosodást és újabb management csoportok alakulását.
Újirány Csoport – Kovács Árpád, Szohr Gábor, Tihanyi Dominika DLA, Cseh Noémi, Németh Nikolett
Árté - Rácz Lőrinc (világítástervezés), Sárdi Krisztina, Andrékó Róbert (látványtervezés)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
