Hajós Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt.
HAJÓS Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt, számos budapesti és vidéki köz-és lakóépület tervezője. Legismertebb munkái a Margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. A kiállítás helyszíne, a FUGA Petőfi Sándor utca 5. szám alatti nagyterme a legautentikusabb helyszín egy Hajós-kiállítás megrendezésére, mivel az épület földszintjének és portáljának átalakítását 1912-ben ő maga tervezte. A teljes életmű bemutatására nem vállalkozó kiállításon eredeti rajzok, tervek és archív fotók mellett HAJÓS néhány épületének mai állapotát bemutató, kifejezetten erre a kiállításra készült fotósorozat szerepel, ZSITVA Tibor fotóművész munkái. A kiállítás célja, hogy a nagyközönség megismerje HAJÓS Alfrédot mint építészt.
HAJÓS Alfréd (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) 1896-ban, az első újkori olimpián Athénban két aranyérmet szerzett a 100 és az 1200 méteres úszásban. Miután 1899-ben a Műegyetemen oklevelet kapott, ALPÁR Ignác, majd LECHNER Ödön irodájában dolgozott. 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon, első díjat nyert a Balassagyarmati Törvényszék, a Miskolci Megyei Takarékpénztár, a Magyar Folyam-és Tengerhajózási Részvénytársaság budapesti székháza és a Debreceni Kereskedelmi Kamara székháza megvalósítására kiírtakon. Szintén pályázaton nyert, és tervei szerint meg is épült a debreceni Aranybika Szálló, Lőcse gimnáziuma, a református egyház Zsinati Központja Budapesten, ugyanitt a Munkácsy utcai szálló. 1924-ben a budapesti stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián úgy, hogy első díjat nem adtak ki.
Első jelentős sportlétesítménye az újpesti Megyeri úti sporttelep, ám ebben a műfajban igazi a Margitszigeti Sportuszoda, korabeli nevén a Nemzeti Úszócsarnok. Ez volt a világ első nézőteres, fedett sportuszodája, így az épület sokáig európai etalonként szolgált a sportintézmények tervezési programjainak megfogalmazásánál. A vasbeton lehetőségeinek merész kihasználása, korszerű tér-és homlokzatformák jellemzik. Ezután további sporttelepeket tervezett, közülük megépült a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári, balassagyarmati, győri, mátészalkai sporttelep, és elgondolásai alapján strand épült Újpesten és Pünkösdfürdőn. 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem aranydiplomával tüntette ki. Középületek és lakóházak tervezése mellett aktív és önzetlen sportközéleti munkát végzett. 1953-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Mexico Cityben díszoklevelet adományozott neki, mert ő volt az egyetlen sportember a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak. Ő vetette fel először a Népstadion megépítésének gondolatát, tervezésének egyik meghatározó szakértője volt.
2018 02 22 – 2018 03 18
2018. február 22. 18:00
Megnyitja:
FEHÉRVÁRI Zoltán (művészettörténész)
Támogató: Budapest Bank Budapestért Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2018/3
forrás: FUGA
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
