Doughnut ökonómia és közösségi létforma az egykori Papszigeti kemping helyén – Csitári Tímea enteriőrtervező diplomamunkája.
A 2020/2021-es tanévben a KREA Design Iskola enteriőrtervező-belsőépítész hallgatói egy közösségi élettér megtervezését kapták diplomafeladatul. A helyszín a szentendrei valaha volt Papszigeti kemping területe, melyen változatos méretű és szerkezetű, lábakra állított házak, építmények együttesét találjuk. Csitári Tímea a közösségi életformát és a fenntarthatóságot emelte a lehető legmagasabb szintre a tervében, melyet a hallgató leírásában közlünk.
The Hub
Vízióm tanult, karriert befutott fiatalok részére létrehozott élet- és találkozási terek ökoszisztémája. Ha címkéket keresnénk, mondhatnánk, hogy ez co-living tér, inkubátor ház, életvezetési központ, rekreációs hely, campus. Elképzelésem ezeken túlmutat.
Kiindulópontom a közösségi életforma és a fenntarthatóság három alappillére: társas lények vagyunk és gazdaságilag racionális döntéseket hozunk, a természettel összhangban élve. Mindezt pedig azon a szemüvegen keresztül vizsgálom, hogy a „változások üteme sosem lesz még egyszer olyan lassú, mint jelenleg”.
A koncepció kialakításakor makró- és mikró-szinten gondolkodtam.
A közel 35 000 négyzetméter tervezendő terület lehetőséget adott szinte urbanisztikai szempontú tervezésre. Ehhez kiindulópontom a Doughnut Economics (1, 2.). Az elmélet szerint a GDP növekedés helyett a helyes cél egy egyensúlyi pont elérése: mindenki rendelkezzen olyan alappal, ami biztosítja a jó életkörülményeket, de senki ne nyújtózkodjon túl a bolygó környezeti terhelhetőségén. A két valóság közötti egyensúly, tér a ’fánk közepe’. Az elmélet egyre növekvő támogatottsággal bír, egyre több város vezetése jelenti be, hogy városukat ’Doughnut City’-vé alakítják.
A változás és fejlődés üteme nemcsak összgazdasági vagy városi szinten egyre jelentősebb, hanem – azokból eredően – az egyén szintjén is. Gondoljunk a növekvő számú karrierváltásokra, az élethosszig való tanulás fontosságára. Ezek a karrierváltások vagy evolúciók világszintű folyamatokra reflektálnak: a termelői gazdaságról a tudás- és szolgáltatás alapú gazdaságra váltásra; a fosszilis nyersanyag intenzív iparágakról a zöld iparágak felé való mozdulásra; a nyersanyag felől az adat és mesterséges intelligencia, mint elsődleges erőforrás felé való váltásra. Ezeket a folyamatokat még tovább gyorsította a pandémia.
A létesítményeket több közösség egyszerre használja. A négy évszakos co-living közösség egyetemi barátok egy csapata. A családok privát lakterein túl a beltéri és kültéri közösségi terek beszélgetések és játék színtere. Az időszakos házakat a pár hónapos programok vendégei használják: olyan, szakmájukban már sikeres fiatalok, akik megállnak egy időre, inspirációt keresnek. Egy személyre szabott programon vesznek részt, ennek vannak standard és egyénileg, szakemberek által összeállított elemei, pl., egyéni coaching ülések, csoportos tréningek, előadások és workshopok, ’self-time’ feltöltődésre és reflektálásra. Ezt elmélyülésre és együttműködésre alkalmas terek segítik. A sziget további részei nyitottak: nyilvános előadások és foglalkozások várják az érdeklődőket. Kávézási, sportolási és pihenési lehetőségek teszik az élményt teljessé.
A Pilis és Duna találkozásánál a koncepció stílusa a kő és víz kettősségén alapul. A kő a hosszú évek alatt szerzett tudás, tapasztalat; a víz a folytonos változás, a fejlődés. Az exteriőrben mindez a megmozgatott homlokzatokban és a moduláris építkezésben jelentkezik. Az enteriőrben fény és árnyék, lágy és durva, fényes és matt játékában ölt testet.
Mitől is lesz egy város Doughnut City? Sok-sok olyan kezdeményezéstől, melyek egy holisztikus szemlélettel – társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők figyelembevételével – és az érintettekkel való komplex egyeztetési folyamatokon keresztül jönnek létre. A Papszigeten ez, többek között, az optimalizált térhasználatban, inkluzív design-ban (pl., közösségi cölöpházak elérése akadálymentesített), anyag- és energia-hatékonyságra való törekvésben (pl., időtálló anyagok, tájolás és árnyékolás), zöld (pl., műanyag mentesség) és lokális operációban (pl., jótékonysági nap) ölt testet.
  |
Koncepcióm alappillérei szerint a társas igényeknek megfelelő, gazdaságilag megvalósítható és a változást támogató élet és találkozási terek ökoszisztémáját alkotom meg, mindezt a helyi lehetőségekhez és környezethez igazítva. Mottóm: Life is more – Live it in The Hub.
Konzulens: Bodrogi Fanni, Hitka András
Jegyzetek:
1, 2: Kate Raworth: Doughnut Economics: Seven ways to think like a 21st century economist, 2017 // Doughnut Economics Action Lab: https://doughnuteconomics.org/
3, Time: Amsterdam Is Embracing a Radical New Economic Theory to Help Save the Environment. Could It Also Replace Capitalism? 2021
Nagyobb képekért, alaprajzokért kattints a galériára!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
