TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.
Építészek méltatják kortársaik munkáit, kiemelve a 2021-ben, illetve a közelmúltban megvalósult három kedvencüket – ez a TOP TRIÓ. Ezúttal a Larix Stúdiót kérdeztük. A Budapesti Műhelyhez hasonlóan három ember, az iroda három meghatározó építésze beszél egy számára kedves munkáról.
1. Lepkeház, Parajd
Építész: 4Zet Architects / Várday Zsolt és Várday Kinga
Fotó: Várday Zsolt
Szöveg: Györfy László Miklós
„A lepkeház számomra az egyensúlyról szól, olyanformán, ahogyan a törékeny lepke is egyensúlyoz az ingó fűszálakon. A »több« addig tolása, amíg csak lehet, amíg még nem »sok«. Legfeljebb »sokk«, a szó jó értelmében. Éppen annyira, amennyire egy sosemvolt funkció faluképbe, köztudatba helyezéséhez szükség van. Ez a ház a kirívó és a hagyományos, az egzotikum és a tájba-illőség egyszerre. Alaprajza tiszta, funkcionális, de arányaiban és tagolásában hordozza a rovarok három tagú testfelépítését. Hiába egyszerű, érthető és harmonikus, mégis szinte mindenhol, kívül és belül egyaránt a lepkeszárnyak különböző alakzatait véljük felfedezni, mintha az épületet a szárnyrebbenés egy-egy pillanatképének egymásra vetítése alkotná. Ezek az alaprajzba, formába, színekbe, »mindenbe« oltott utalások pont addig mennek el, ameddig kell, ami még nem evidens, vagy edukatív, amikor csak emlékezteti a szemlélőt valamire, akár az égen haladó felhőalakzatok. Egy szó mint száz, a lepkeház más, de nem tájidegen, érthető, de nem szájbarágós, figyelemfelkeltő de nem harsány: »építészhajszálon« egyensúlyozva mesél arról, hogy ebben a furcsa székely házban micsoda színes, törékeny kis lények élnek. Csak az a kár, hogy a lakók nem értik...”
  |
2. NY ház, Göröcsfalva
Építész: DPDA Stúdió, Dénes Péter
Fotó: Szigeti Vajk István
Szöveg: Molnár Zsolt
„Számtalan építészotthon jött már velünk szembe, hol innovatív, hol kísérletező, hol pedig játékosan esetlen. De vajon mi jellemzi a Kivitelező házát? Túl tud mutatni az egy minőségi anyaghasználaton, gondosan megformált és kivitelezett részleteken!? Itt egy példa arra, hogy igen. A Nyika család értékmentő akcióba kezdett egy omladozó székely porta megújításával. Dénes Péter terve maximálisan tiszteletbe tartja mind a parasztházat, mind pedig a csűrt, kettejük közé ékelve be azt, a nyári konyha helyére. Egyszerű tömegformálás és semleges anyaghasználat jellemzi a skandináv jegyeket magán hordozó rejtőzködő bővítést. A fakó külsőt viszont egy világos, már-már steril belső váltja, melynek tetemes nyitásai az örökség felé irányítják a figyelmet. Következhet a csűr...”
  |
3. Öregotthon, Sepsiszentgyörgy
Építész: Openworks, Török Áron
Fotó: Török Áron, Köllő Miklós
Szöveg: Köllő Miklós
„Nem szeretném feltétlenül ideológiai keretek közé szorítani a jelen székelyföldi építészetet, mégis az ökoregionalizmus fogalmát használom a vidék jó kvalitású hagyományos építészetének a ma számára történő továbbgondolására. Van azonban egy határ, amíg nagyítható a csűrök, parasztházak hagyományos, kézműves helyi anyaghasználata, a kultúrtáj hasznosítása. Mert a város tömbháznegyedeinek peremén kizáródik/kimarad az építészetből a (kultúr)táj. Mi van azután, hogy itt nem hasznosítható a vidék hagyománya? A nehéz homlokzatburkolat egy homlokzati vékonyvakolatos világban lehet egy tartós és kézműves építészet záloga a városainkban? Hogyan illeszkedik a városképbe egy téglaburkolatú öregotthon egy szürke szocialista lakónegyed mező felé eső peremén? Mit jelent visszanyúlni ahhoz a monarchiabeli hagyományhoz, hogy a középületeink egy része apparens, látszó téglából épült? Kérdések, kísérletek, útkeresés... lehetséges jövő.”
  |
Köllő Miklós (Larix Stúdió) ajánlására a sorozat következő részében Török Áron (Openworks) építészt kérdezzük kedvenceiről.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
