Totális térélmény

Az Év háza 2022 Családi ház kategória fődíjasa és a Budapest Építészeti Nívódíja 2022 dicséretben részesült épülete, a Kettőpera Stúdió által tervezett A15 villa.

• Szöveg: Hiver't-Klokner Zsuzsanna
• Fotó: Danyi Balázs
• Olvasási idő: …

A részletek tökéletessége adja az egész tökéletességét – ez a mondás teljes mértékben áll erre a házra, amelynek minden négyzetcentimétere azt sugározza, hogy itt a megrendelő mellett a tervező is maximálisan elégedett a végeredménnyel. Cikkünk az OCTOGON magazin 178-as (2022/6-os) lapszámából.
 

Ritka az olyan ideális eset, amikor egy tervező nemcsak széleskörű igénylistát kap a munka megkezdésekor, hanem emellé szakmai kompetenciáinak elismerése is társul, karöltve azzal, hogy sem az építkezésre fordítható idő, sem pedig a beépítendő anyagok és eszközök terén nem kell szükségtelen kompromisszumokat kötnie – sőt, még a telekvásárlásnál is jelen lehet.

A meredek hegyoldalban fekvő telekre a megrendelő hivalkodástól mentes, kifejezetten rusztikus házat szeretett volna, miközben fontos volt számára a zöld vonal hangsúlyozása: a beltérben legyen sok elem fából, valamint minél több megmaradjon és látszódjon a lenyűgöző erdei környezetből. Ennek megfelelően, amit az utcáról látni, az cseppet sem tolakodó: egyszintes épület, amelynek körvonalai „össze vannak varrva” a zöld környezettel, hiszen az épület körül a hegyoldalban számos támfal készült, ám ezek a dús növényzet takarásában már egy év elteltével is alig látszanak. Még az épület mellett levezető lépcsősorokra is ráfolynak a futónövények, a kertbe levezető úsztatott pallók és lépcsők pedig lábakon állnak, hogy ne szakítsák meg a hegyoldal élő zöld szövetét. Az volt ezzel a cél, hogy

elmosódjon a határvonal épített és természetes környezet között.

A külső növényzet az épített elemek közé is be van húzva, például az átriumnak köszönhetően az alsó szint közlekedői egy kert körül futnak. Ahogy mozgunk a házban, az egybenyitott terek és nagy ablakok mindig láttatják a külső természeti környezetet, ezáltal a bentlét során is kapcsolatban maradunk azzal. A kert nem tipikus díszkert, inkább a „békén hagyott kert” irányzatot követi. Nincs pázsit, a locsolórendszer automatikusan végzi a dolgát, az ültetett növényzet néhány év alatt dús bokrokká válik, amelyek alatt már nem élnek meg a gyomok. Az építkezés során egyébként csupán egyetlen olyan fát vágtak ki, ami után fapótlást kellett végrehajtani. Sőt, mivel a telek túlságosan meredek egy garázslehajtóhoz, helyette autólift épült, amely lecsukva, a zöldtetőnek köszönhetően, szintén kertnek látszik.

A trapéz alakú házon sátortető ül, amelynek egyik sarka lejjebb csúszik a többinél, ez a mozgalmasság oldja az épület súlyosságát. Emiatt viszont a beton geometriáját ki kellett sakkozni, mint ahogy az ácsmunka is hosszú tervezés eredménye: helyi előírás a magastető kialakítása, vélhetően az egykori villahangulat újraélesztése érdekében, de a mai kor stílusát nem mindig könnyű összehangolni ezzel. A tervezők úgy gondolták, megpróbálnak a hátrányból előnyt kovácsolni, és értelmet adni a tető szép faszerkezetének, amely belülről fokozza a térélményt. A beltérben a rusztikus hatást erősítik a beton falrészletek, a majdnem fekete palaburkolat és konyha.

A rusztikusság itt nem díszletszerűség, rárakott elem, hanem az épületből adódik.

A különböző anyagok folytonos felületet képezve illeszkednek egymáshoz, s még ha egyes felületek nyersebbek is, mint például a zsaluzott beton vagy a rücskös pala, a nagy egészben összesimulnak.
 

Ugyanakkor az előbbiek robusztusságát könnyed levegősséggel ellensúlyozzák a hatalmas üvegfelületek, a beáradó természetes fény. Az épület szinte minden pontjáról tökéletes panorámát kínál, amelyet a tervezők irányított kilátásokkal hoztak létre. Az eredetileg kért alapterületet az építési szabályzat nem tette lehetővé, ám kellően tágas benyomást keltenek a terek. Az is oldja a tömörséget és fokozza az áramlást, hogy a ház felső szintjén a konyha, étkező, nappali és dolgozó között nincsenek ajtók, belül faltestek határolják a tereket, de még a tető betonsíkja is kifut az épület tömegéből. Ezzel együtt a nagy alapterületű épület tele van személyes kis zugokkal, amelyek intim hangulatát a gondosan megtervezett világítás fokozza.

A megrendelő kívánsága volt, hogy az utcaszint legyen a nappali, az alatta lévő pedig a privát szféráé. A tervezés egyik nagy kihívása a tájolás volt, mert a hegyoldali telken a benapozás és a kilátás ellentétes oldalra esik. Másik megoldandó feladat az volt, hogy az erősen lejtős telken az északnyugatra néző, árnyékosabb oldal lehet csak kétszintes, a napfényben fürdő délnyugati és délkeleti pedig egyszintes.

A tervezők a minél több fény csapdába ejtéséhez egy átriumot és egy bevilágítóudvart is kialakítottak a ház délnyugati és északkeleti sarkában

, amelyek fénycsatornaként a terepszint alatti alsó szint helyiségeinek (hálók, wellnessrész, műhely-tároló) benapozását is lehetővé teszik a közlekedők révén – gyakorlatilag a ház mindkét szintjére valamilyen irányból mindig besüt a nap. A hatalmas üvegfelületek nyári árnyékolását sötétszürke zsaluzia biztosítja, illetve egyes üvegfelületek gombnyomásra átlátszatlanná válnak.
 

Szintén elvárás volt a rengeteg tárolóhely: egy átlagos lakásban a kül- és beltéri tárolóegységeket utólag helyezik el a térben, ezzel gyakran megbontják az épület eredeti harmóniáját. Ebben a házban ezt már a tervezés során figyelembe vették: nemcsak az autó tűnik el a szem elől, hanem a kerti eszközök vagy a grillezés kellékei is külön tárolót kaptak, és mindkét szinten a falburkolat sok eleme rejtett nyitású tárolóhelyiségeket fed el. Az alsó szinten az volt a cél, hogy homogén legyen a falfelület, ezért kerültek rejtett nyitású ajtók a tárolókra és fürdőszobákra. Utóbbiak mennyezetében kapott helyet a fan coil tisztítónyílása, szintén levehető burkolat mögött. A hővisszanyerős szellőztetésnek, a mennyezet hűtés-fűtést biztosító gépészetnek számos olyan eleme van, például az elszívás és kivezetés, amelyek szokványos esetben kikerülnek a homlokzatra, ami nem túl esztétikus. Itt viszont minden rejtve van a szem elől. Az alsó szinten az álmennyezet 50-60 centiméter vastag, irgalmatlan tervezési munka volt, hogy ne legyen másfélszer vastagabb, de ebben fut rejtve az összes vezeték. Több havi munka volt ennek megtervezése, ehhez három dimenzióban meg kellett modellezni az egész gépészetet és vezetékezést. Nem látszódik a légcsere sem: az ablaknál jön be a friss levegő, és a vele szemközt lévő beépített szekrényt körülhatároló rések mögé lett telepítve az elszívóberendezés.

A ház további műszaki elemei is tükrözik a „környezettudatos, de minden igényt kielégítő” szemléletet. Az átszellőztetett téglahomlokzat a legnagyobb hőségben sem melegszik át túlságosan, a látszóbeton tetőelemek között szigetelés van a hőhídmentesség érdekében, egyúttal ezekben fut a rejtett esőcsatorna. A szellőztetőbe be lett építve két fan coil, tehát meleg levegőt is tud befújni, amivel gyorsan átmelegíti a felső szintet. Főzés közben az elszívóberendezés bekapcsolásakor automatikusan bukóra nyílik az egyik konyhaablak. Az alsó szinten lévő mosókonyhát a bevilágítóudvarral lehet szellőztetni, a helyiség ugyanis az épület hegyoldal felőli oldalán kaphatott csak helyet a műhelyhez és az autólifthez vezető részben. A földszinten a fürdőkben padlófűtés egészíti ki a komfortélményt.
 

A telekvásárlástól a beköltözésig három év telt el. A tervezők a legkisebb részletet is makettezték, modellezték, renderelték, és hetente legalább egy-két napot a helyszínen töltöttek, de így a terveik 99 százalékban megvalósulhattak, s mindenen rajta van a kezük nyoma: a telekválasztástól az utolsó fényforrás beszereléséig. A kivitelező is olyan volt, aki értette, mit szeretne az építész, és hajlandó is volt követni a terveket. Csapatmunka eredménye, hogy minden úgy sikerült, ahogy szerették volna. Persze az is fontos volt a tervezők számára, hogy a tulajdonos száz százalékosan megbízott a véleményükben, tapasztalatukban, értékítéletükben, és mindig kiállt mellettük.