A földrengéseknek leginkább kitett uniós főváros Bukarest. De hogy lehet megvédeni a sérülékeny, régi épületeit?
Komoly kérdéseket vetnek fel Bukarest régi, a földrengéseknek erősen kitett épületei. A válaszokért az Unreported Europe stábja a román fővárosba utazott. Ennek a bukaresti épületnek a lakói egy különleges dobozt kaptak a helyi hatóságoktól: túlélőcsomagot földrengés esetére.
Ez az 1934-es épület egyike a legsérülékenyebbeknek Bukarestben, amelyet a földrengéseknek leginkább kitett uniós fővárosnak tartanak. Ha egy 6-os erősségű földrengés lenne itt, akkor ezek a lakások csaknem biztos, hogy összeomlanának szakértők szerint. Violeta és Asaad már 21 éve próbálkoznak megerősíteni az épületet. Néhány munkálat elkezdődött, de sosem fejeződött be. Egyre több a rossz tapasztalt.
„Egyszer volt egy kicsit nagyobb földrengés, mint a többi – meséli Violeta Hussein. – Éjszaka történt. Az 5. és 6. emeletről mi, valamint a körülöttünk lévő épületekből a tulajdonosok lerohantak az utcára a hálóruháikban. Ez valóban megtörtént velünk.”
Több száz hasonlóan magas kockázatú épület van a román fővárosban. Piros pöttyök jelölik őket a térképen. Egy városi földrajzkutató, Bogdan Suditu civil szervezete, a Make Better fejlesztette ki ezt az online térképet a legsérülékenyebb helyszínekről. Némelyik épület elhagyatott, de több lakott közülük. Mind extrém veszélyesek.
Ahogy az idő múlik, az aggódó tulajdonosok és bérlők egyre inkább úgy érzik: nincsnek biztonságban és tehetetlenek. Forráshiány, bürokratikus akadályok, politikai csatározások, korrupciós vádak és bonyolult jogi problémák miatt stagnál a helyzet.
„Először a Nemzeti Örökségvédelmi Intézettel, a Műszaki Egyetemmel, az Építészek Rendjével kezdtünk megbeszéléseket, azokkal a szakértőkkel, akikkel ki tudunk dolgozni egy stratégiát” – mondja Edmund Niculusca.
Mivel nincsenek látható távolságban hatékony rövidtávú megoldások, minden szem a Nemzeti Szeizmológiai Intézetre szegeződik. Szakértők valós idejű adatokkal követik a szeizmikus aktivitást, országszerte nyolc megfigyelőállomásról. Senki nem képes előrejelezni, mikor lesz a következő nagy földrengés – mondja az igazgató. De le tudják modellezni, mi történne utána.
„Van egy speciális szoftverünk, amely felmér egy adott földrengést – magyarázza Constantin Ionescu. – Addigra már mindegyik szeizmikus állomás tudja, hogy esemény van. Fel tudjuk mérni, milyen erősen érezték a földrengést a városban. A rengések gyorsulásának rátája az épületek alapjaira tevődik át. Ezen paraméterek alapján pontosan meg tudjuk mondani, milyen hatással lesz ez az adott épületre.”
A tűzoltók, mentőszolgálatok és önkéntesek, mivel tudatában vannak Bukarest sérülékenységének, ennek megfelelően tréningeznek. Ez a civil szervezet 20 kutyát képez ki arra, hogy túlélőket találjanak a romok alatt. Ezeket a kutyákat nemrégiben már bevetették egy albániai földerengés után, és készen állnak, ha szükség van rájuk.
Ez az épület annak példája, hogy el lehet kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, és hogy léteznek megelőző megoldások. Miután súlyosan megrongálódott az 1977-es földrengésben, teljesen megerősítették kívülről és a szerkezetét is acélt tartalmazó betonnal.
A tulajdonosok lakásméretük arányában fizettek – négyzetméterenként mintegy 500 eurót. Remélhetőleg ez a példa elterjed majd. Egyes szakértők szerint ugyanis Románia nyolc és fél millió lakóegységének több mint 35 százaléka elhanyagolt állapotban van.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
