Híres költőink Budapestje.
Van, ki modern stílusú bérházban, van, ki a Rózsadombon búzavirág kékben, van, ki a szecesszió egyik gyöngyszemében - a költészet napja alkalmából körbenéztünk, hogy hol alkotott Weöres, hogy hol élt a Logodi utca előtt Kosztolányi, vagy éppen milyen volt József Attila utolsó budapesti otthona.
József Attila / Káplár utca József Attila utolsó budapesti otthona
A költő tíznél is több budapesti lakásban élt életének 32 éve alatt. Első önálló, egyben utolsó budapesti otthonába 1937 elején költözött: a második kerületi Káplár utca 5. szám alatti ház összkomfortos lakásába. A modern stílusú bérház 1932-ben épült Fenyves István és Fried Miksa terve alapján – a páros nevéhez számos, az art deco stílus késői hatását viselő bérház tervezése fűződik –, a kivitelezést Szüts Jenő végezte. Az ötemeletes, lapostetős, L-alakú épületbe szintenként két kétszoba-hallos és egy egyszoba-hálófülkés lakást terveztek.
Kosztolányi Dezső - Budapest, Bartók Béla út 15, 1114
Kosztolányi Dezső és felesége, Görög (Harmos) Ilona 1912-ben költözött a Bartók Béla út 15/A épület ötödik emeletének négyszobás lakásába. Olcsó bérleti díj, két bútorozott szoba, függönnyel elválasztott "horgonylemez" kád, könyvespolc és hintaszék kompenzálta őket az alacsony víznyomásért és az időről időre elromló felvonóért. Persze a Hadik Kávéház közelsége sem volt hátrány: Kosztolányi gyakran megfordult itt, hiszen „a kávéház az újságíró temploma.” 1915-ben fiúk, Ádám születése után a kritikussá váló vízhiány miatt kénytelenek voltak elköltözni. A Bartók Béla (akkoriban Fehérvári) út 15. A és B épületét egyes források szerint Siegel Albin, mások szerint viszont Holtzspach Nándor tervei alapján a Katolikus Főiskolai Internátus Egyesület építtette 1910 és 1911 között. A két majdnem teljesen megegyező, ötemeletes, 60 méter hosszú és 25 méter magas szecessziós épület lépcsőházait 10 méter széles francia udvar választja el egymástól és egy Haidekker stílusú vaskapu zárja el az utcától. Nem csupán Kosztolányi neve fűződik a két épülethez, itt töltötte gyermekkorát Ottlik Géza, itt élt és alkotott Huszka Jenő zeneszerző és Dr. Bárdos Kornél zenetudós, tanár, ciszterci szerzetes is.
Somlyó Zoltán - Budapest, Kruspér u. 5, 1111
Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító 1882-ben a Muravidéken született, Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányait. Budapesti, fiumei, nagyváradi, szegedi, pécsi, szabadkai újságíró állások után 1913-ban telepedett le véglegesen Budapesten, ahol a Pesti Hírlap, majd a Literatura folyóirat és a Pesti Napló munkatársa volt. 1920-tól haláláig, 1937. január 7-ig a Kruspér u. 5-7. alatti házban lakott. A Kruspér utca két oldalán ekkor még csak három-három ház állt, utána üres grund következett egészen a Dunáig. A lakás két egymásba nyíló szobája az udvarra nézett. Ezek egyikében állt Somlyó tölgyfából készült, barokk íróasztala, azonban fia szerint itt nem nagyon dolgozott, a szomorú, sötét kis szoba erre nem igazán volt alkalmas. Az igazi dolgozószobája a kávéház volt, több más hely mellett elsősorban a Gellért és a Hadik. Somlyó versben is megénekelte otthonát az Egy ház című költeményében:
„Tizennégy éve itt lakom.
Udvarra nyílik ablakom.
A tűzfal a Dunára néz,
két szoba - konyha az egész -
ez Kruspér utca hét...”
A Nagy (Neumann) Sándor építész által tervezett, 1908-1909-ben épült, szecessziós stílusú Singer-ház falán emléktábla őrzi Somlyó emlékét. Fia, Somlyó György költő, műfordító visszaemlékezései szerint ez volt életének „első s egyben utolsó főbérleti lakása”, amelyet újdonsült felesége, Bolgár Margit hozományából vettek meg.
Weöres Sándor és Károlyi Amy
Weöres Sándor a formák és rímek mestere. 1947-ben vette feleségül Károlyi Amy műfordító-költőnőt, akivel a II. kerületben élték le közös életüket. Előbb a Törökvészi út 3/c-ben laktak csaknem 30 évig, majd a hetvenes évek elején a néhány utcával feljebb, a Muraközi utca 10/A-ban vettek meg egy telket, s az itt épült ház a költő utolsó otthona volt. Weöres Sándor a rózsadombi lakás konyhájából nyíló kis cselédszobában alkotott. Elég volt neki egy apró szoba, kis asztallal, ahol írni tudott, ággyal, ahová ledőlhetett és néhány székkel, ahol látogatóit fogadhatta. Amy volt az, aki a háztartást vezette, az ügyeket intézte, mert Sanyika a költészeten kívül kevés dologban mélyedt el szívesen. Egyesek szerint Amy rátelepedett Weöresre, mások szerint a pusztulástól mentette meg azzal, hogy otthont, kereteket teremtett a magát szétaprózni és feloldani vágyó költő számára.
A Rózsadomb a II. kerület keleti részén, hegyvidéki területen fekszik. A szomszédos városrészek: Országút, Rézmál, Vérhalom, Szemlőhegy és Felhévíz; határai a Bimbó út, Alsó Törökvész út, Vérhalom utca, Veronika utca és a Zivatar utca. Bár a Rózsadomb elnevezés hivatalosan csak erre a viszonylag kis városrészre utal, tágabb értelemben véve így nevezik a II. kerület egyes hegyes-dombos terepen elhelyezkedő, előkelő luxusövezeteit is, mint Csatárka, Látó-hegy (Gugger-hegy), Pálvölgy, Zöldmál, Szemlőhegy, Törökvész, Vérhalom, Rézmál. A Károlyi-Weöres házaspár Törökvész úti és Muraközi utcai otthona is a kerület Vérhalom nevű részén található. A Törökvész úti otthon falán 2009. június 22-én, a költő halálának 20. évfordulóján helyezett el emléktáblát a kerületi önkormányzat.
Hatvany Lajos / Hofstätter Béla / Major Tamás/ Heltai Jenő - Modernizmus, egy leheletnyi Bauhaus, és egy tucat híresség - Budapest, Pozsonyi út 40, 1137
Ha meg kell nevezni Budapest leghíresebb lépcsőházai közül néhányat, a városi séták egyik közkedvelt állomása, a Pozsonyi út szédítően kanyargó, kék borítású csigalépcsője minden bizonnyal szerepelne a felsorolásban. A Dunapark ház épületegyüttesének egyik részét képező Pozsonyi út 40. az Alföldi Cukorgyár Rt. megrendelésére épült 1935-36 között. A Bauhaus vonásait magán viselő modern stílusú bérház – kompromisszumokat sem nélkülöző – terveit Domány Ferenc és Hofstätter Béla készítette. A főváros és a Közmunkák Tanácsa által előírt beépítéssel szemben egy másik megoldást javasoltak, mellyel megnövekedett volna a Dunára néző lakások és a napfényes erkélyek száma – köszönhetően a teraszosan visszalépő homlokzatnak – az elképzeléseik azonban nem valósulhattak meg. A tervezőpáros máshol azonban sikeresen megtalálta az előírások adta kiskaput, ilyen volt a garzonlakásokban elhelyezett titkos konyha, melyet az adómentességi rendelet tiltása ellenére sikeresen elrejtettek az előszobaszekrényben. A házban a „vestibült”, vagyis az előcsarnokot a legmodernebb követelmények alapján alakították ki, a lakók kényelméhez a kaputelefon korai változata mellett két különböző gyorsasággal haladó lift is hozzájárult, így könnyen elérhető volt a páratlan kilátást biztosító tető, ahol függő- és sziklakert is volt.
A tervezés során Domány és Hofstätter azt is szem előtt tartották, hogy a környéken elsősorban az értelmiségi középosztály tagjai laktak, főként azok, akik akár budai villát is megengedhettek volna maguknak, azonban foglalkozásuk miatt mégis inkább Újlipótvárost választották. Nem csoda tehát, hogy az épület adta komfortos lakhatás vonzotta a kor ismert alakjait, ilyen volt többek között Heltai Jenő író és költő, akinek az egyik népszerű színpadi művéből, A néma leventéből film is készült.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
