Űrhajó forma szállt le a hajdani Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Botzheim Bálint írásának szerkesztett változatát az OCTOGON 170-es lapszámából közöljük.
A Hungexpo B csarnoka mellett 1977 óta áll egy különös szobor. Ilosfai József alkotása nem sokkal azután került a helyére, hogy a vásárvárosba költözött a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet egészen 1992-ig rendeztek itt évente. A szobor, funkcióját tekintve, ivókút, amelyet egy háromágú, csavarodó, leginkább tojásra emlékeztető forma ölel körül. A tetején pedig egy kis alien fej csücsül, szemét mereven a tér közepére szegezve. Évtizedeken át várt itt szigorú tekintettel valamire, ami most végre megérkezett. Egy űrhajó forma szállt le itt, és alienünk talán arra gondol, hogy ez a valami majd hazarepíti őt.
A Hungexpón 2019-ben indult el egy nagyszabású fejlesztés, 2021 szeptemberére öt kiállítási csarnok megújult, új kongresszusi központ, új pavilonok, valamint egy fogadóépület épült.
Az Expo bejáratával szemben, a régi fogadóépület elbontása után épült az új F1 fogadóépület, mely leginkább valóban egy ufóra emlékeztet. A ház a Hungexpo bejáratának tengelyére szerkesztve foglal helyet, szinte beleírva magát a megőrzött fák által kijelölt térbe. A diszpozíció másik erőssége, hogy a meglévő útvonalak Y topológiáját átveszi, rácsatlakozik a látogatói áramlás erővonalaira. Ugyanakkor az épület formája talált tárgyként is értelmezhető, a vezető tervező Dóczé Péter a háromágú spirált, az ősi triskelion jelképet tekinti előképnek.
Az épület íves. És ha csak ennyit árulnék el az épületről, legtöbben kavics vagy ún. pengető típusú épületre gondolnának, ami a magyar építészeti nyelvi „konszenzus” alapján egyet jelent az íves épülettel. Üdítő látni, hogy itt többről van szó.
Ezt a fajta építészetet, amikor a fal megszűnik fal lenni és csak egy hártya, egy burok határolja le az épületet a térből, Peter Eisenmann és köre alapozta meg elméletileg az 1990-es évek elején (lásd: „Folding in architecture”, szerk. Greg Lynn, AD Architectural Design, 1993). (...)
  |
Az F1 esetében a tervező magabiztosan használt parametrikus eszközkészlettel formálja a tér-határoló ufó-skint. A felület-optimalizálás eredményeképpen a homlokzatot egyszeresen görbült, azaz kiteríthető, valamint sík homlokzati panelekkel lehetett megépíteni. Az épület formájában rejlő hármas szimmetria is segítette a racionalizálást, hiszen egy homlokzati elemből eleve három ismétlődés adódik. A külső héjat másodlagos acél rácsszerkezet tartja. Az íves forma lekövetését a rácsrudak csomópontjainak kialakítása teszi lehetővé. A csomópontok szerkezeti logikája hasonló, mégis minden egyes csomópont más és más. Az egyedi szerkezetek gyártásához szükséges technológia a kivitelező KÉSZ Zrt.-nél szerencsére már rendelkezésre állt. A külső hártya szerkezeti rétegeinek gondos tervezését dicséri, hogy az üveg-háromszögeket tartalmazó homlokzati részt megfigyelve észrevehetjük, hogy az üvegosztás a mögöttes szerkezetek osztásrendjével össze van hangolva. (...)
  |
Az épület funkcionálisan két részre osztható, a földszint tulajdonképpen egy fogadó-elosztótérként funkcionál. Két kijárat és két pénztár teszi lehetővé, hogy a vásár területén két külön kiállítás működjön egyidejűleg, az épületben az érkező közönséget a megfelelő helyre lehet irányítani.
  |
Az épületbe lépve szinte rögtön magával ragad a központi tér élménye. Itt érezhető az épületforma dinamikája által definiált középpont, ezt a helyzetet a felülvilágítón át érkező fény is erősíti. Az emeletre vezető alátámasztás nélküli lépcső a lebegés érzetét kelti. Az emeleten találhatók az irodák, amelyek az egész Hungexpo működését hivatottak biztosítani. Az emeleti terek is úsznak a fényben a tető több pontján elhelyezett felülvilágítóknak köszönhetően. A helyiségeket jellemzően üvegfelületek választják el egymástól. Belülről érezni igazán, mennyire jó döntés volt a fákat megtartani, látványuk az ide néző irodáknak fantasztikus hangulatot kölcsönöz. A belső terekben tapasztalható felemelő térélmény mutatja, hogy egy komplex épületformából derivált terek öröklik annak téri kvalitásait.
  |
Patrik Schumacher szerint a parametricizmus a 21. század nagy irányzata lesz (lásd: Patrik Schumacher: „Parametricism as Style – Parametricist Manifesto”, London, 2008). Hogy így lesz-e, nem tudjuk, az F1-hez hasonló épületek téri gazdagságukkal, de racionális megépíthetőséggel kövezik ki az utat, amely mentén a parametrikus építészet kibontakozhat (lásd erről részletesen: Botzheim Bálint: „Parametrikus építészet – kódra fel!” In: Utóirat, 2008/1.).
Tervezés éve: 2018
Építés éve: 2019 szeptember – 2021 augusztus
Bruttó szintterület: 7984,01 m2
Generáltervező: Finta Studio
Vezető tervező: Dóczé Péter DLA
Tervezőtárs: Magyar Mária DLA
Generálkivitelező: Kész Építő és Szerelő Zrt.
Beruházó: Expo Park Kft.
Szakági tervező:
tervfeldolgozás, (kiviteli terv): Tömösi Örs, Nagy Ibolya - Art-NT Studió
tartószerkezet: Szabó László - Hydrastat Kft.
épületgépész: Bukovics János - G&B plan Kft.
épületvillamosság: Kelemen Ferenc - Kelevill Kft.
közlekedés: Rhorer Ádám - Közlekedés Kft.
környezetrendezés: Steffler István - Garten Studio Kft.
konyhatechnológia: Kurucz Gizella - Design Stúdió Kft.
körny.védelem, akusztika: Józsa Gusztáv - Józsa Kft.
tűzvédelem: Szöllősi Levente - Fire-Med Bt.
Szaktervezők a kivitelező megbízásából:
tartószerkezet: Juhász Márton - bim.GROUP Kft.
épületgépész: Récsey Orsolya - bim.GROUP Kft.
épületvillamosság: Balán Gábor - bim.GROUP Kft.
homlokzatburkolat: Gutléber Zsolt - bim.GROUP Kft.
üvegszerkezetek: Kucsera Márton - Cutting Edge Face
További képekért kattints a galériára!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
