Új életre kelt a kétszeres olimpiai bajnok egykori családi háza

Erről szóló cikkünk a 144-es, 2018/4-es lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Martinkó József
• Fotó: Batár Zsolt
• Olvasási idő: 2 perc

Örvendetes tény, hogy a késő modern építészeti periódus örökségének ügye az elmúlt évek egyik legfontosabb építészetelméleti kérdésévé vált idehaza is. Fájó veszteségek, fontos alkotások pusztulása mellett szakmai konferenciák sora, fiatal kutatók hada foglalkozik a ’60-as, ’70-es évek alkotásainak újrafelfedezésével, értékfeltárásával.

Ez a folyamat nem pusztán a dokumentálásra szorítkozik, hanem sok esetben találkozunk olyan tervezői elképzelésekkel, amelyek a megrendelői igényeket az értékek felismerése, megértése, elfogadása felé terelik. Nincsenek illúzióink. A korszak technikai, technológiai lehetőségei korlátozottak voltak napjaink adottságai, elvárásai, szabályozása felől nézve. Így a megmentett házak esetében elkerülhetetlen az átépítés, korszerűsítés. Valódi kihívás ez, de értő tervezők kezében az elfeledett, kifakult értékek új esélyt kaphatnak. Így történ ez dr. Török Ferenc ügyvéd, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó 1974-ben, Schőmer András építész által tervezett egykori családi házának átépítése kapcsán is.

Fotó: Batár Zsolt

Az átépítést és belsőépítészetet irányító Benson Marcell építész és tervezőtársai, valamint a filmgyártás világában elismert megrendelő, illetve a belső terek berendezését jegyző Csáki Tünde szemlélete rendkívül tanulságos. Tisztában voltak vele, hogy az erős karakterjegyekkel bíró ház átalakítása hasonlóan erős karakterjegyekkel rendelkező esztétikai világ megidézésén keresztül képzelhető csak el. Éppen ezért, és nem utolsósorban a filmes kötődés okán, végül az alapkoncepció ihletői Breuer Marcell amerikai korszakának első évtizedei lettek, a részben még Walter Gropius-szal közösen jegyzett ’40-es, valamint az ’50-es években épült Chamberlain Cottage vagy a Stillman House, a Starkey (Alworth) House, a Krieger House, a New Canaan-i stb. családi házak építészeti nyelve.

Adott volt az eredeti vöröstéglás épület, teraszokkal hangsúlyos vertikális rendszere, ami a földszintről elemelt, könnyed jelleget kölcsönzött az épület kubatúrájának. Kihívást jelentett ugyanakkor, hogy az átépítés után három generáció használja majd a házat, a földszintre a nagyszülők, a középsőre a szülők, míg a legfelsőre a serdülőkorú gyermek költözik be. Ez a program azt igényelte, hogy az immár üvegezett teraszdoboz-kiegészítések mellett, egy fémborítású is felépüljön a lapos tetős eredeti épületre. A fehér homlokzati festés, a teraszok rendszerének oldottsága, túlnyúlásai alkalmasak voltak arra, hogy Breuer valódi előképként hasson.

Fotó: Batár Zsolt

Így elegáns, valóban az ’50-es évek amerikai villaépítészetére utaló elegancia, aura lengi körül a házat, illetve a fehér szín könnyűsége hozzájárul ahhoz, hogy az emeleti nappalit, földszintet kiegészítő zárt üvegdobozok szervesülni tudjanak az eredeti architektúrába. Teraszsíkok zárt vagy nyitottnak ható rendszere ez, ami nem erőszakolja meg a Schőmer-féle ház tömegformálását, tagoltságát. Ugyancsak jól szolgálja a könnyedséget az teraszok oldalán végigfutó, szürkés hullámfedés, amit Breuer ugyancsak előszeretettel alkalmazott.

Hogy az amerikai modernizmus, a nyugati part, vagy akár Hollywood szellemisége még erősebben átélhető legyen, ahhoz lépjünk be a házba, ami nem pusztán belsőépítészeti, funkcionális szempontból alakult át, hanem belső tereiben olyan vizuális részleteket, szinte filmes díszletbe illő megoldások sorát látjuk, amik a tárgyak szenvedélyes szeretetéről és a stílus következetes kézben tartásáról tudósítanak. A hálószoba, közlekedő tapétái, színei, bútorai, mintha David Lynch-et, Tarantinót idéznék meg, de nincs itt persze szó semmiféle sznobériáról, túlzásról. Rendkívüli az aranyló rézburkolatok használata a konyhapultnál, amiket azonban a beépített konyhaszekrény méltóságos, mély tónusú faanyaga, a másik fal kőborítása kitűnően ellenpontoznak. Emlékezetes, a késő modern időszakot felvillantó fürdőszoba-enteriőr, a háló helyiséget leválasztó zártszelvény-keretes drótüveg térhatárolás is.

Konyhapult, étkező és nappali példás átgondoltságot mutatnak úgy a téri kapcsolat, mint a tárgykultúra terén

Hogy egy közhelybe hajló igazsággal zárjuk: minden épület rendelkezik életciklusokkal. Ez a késő modern épület értő kezekben esélyt kapott arra, hogy „életútjának felénél”, negyvennégy évesen ne a pusztulás, bontás felé tartson, hanem a kiteljesedés, megújulás felé. Tervezői a múltat hívták segítségül ugyan, de Breuer kortalannak ható modernizmusa igazán jól áll neki.

További képek a cikk végén található galériában!
 

1 / 13 fotó