Az építészek leírásával mutatjuk be a megosztott harmadik díjat nyert pályázatot.

Táji lépték

Sepsiszentgyörgy a Baróti-hegység és a Bodoki-hegység lábainál, az Olt völgyében helyezkedik el – a városból feltáruló természeti tájat e két hegység lankás vonulatai uralják, fent a tölgyesek, bükkösök és fenyvesek sűrű erdejei, a völgyben pedig a legeltetett és mezőgazdasági termesztésbe bevont ember alakította kultúrtáj. Az ebben a tájban évszázadok alatt fejlődött hagyományos építészet ezekre az adottságokra épített, anyaghasználatát, szerkezeti kialakításait, valamint szellemiségét tekintve. A javaslatunkban bemutatott Új Erdélyi Művészeti Központ épülete alapvetően erre a természeti és kulturális tájra alapozott gondolatok mentén született.

Térstruktúra

Az Új Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgy új városi szimbóluma, egy hely, amelyet egy közösség hoz létre, és amely további közösségeket fog teremteni. A funkció urbanisztikai szerepe, az épület városépítészeti megjelenése ebből adódóan mind azt a szándékot kell támogassa és kifejezze, amely a helyi közösségből, a helyi tájból és emberekből, az ő közös történetükből épül fel. 21. századi funkciók bújnak meg egy olyan térstruktúra mögött, amelynek egyes elemei hihetetlenül egyszerűek – házak, magastetős házak, amelyeket ismerünk Incze János Dés festményeiről.

Építészeti koncepció

Alapvetően fontos koncepcionális döntés részünkről, hogy az épület faszerkezetű, és kerüli, illetve minimálisra csökkenti a vasbeton, illetve az acélszerkezetek használatát. A CLT és pillérgerendavázas vegyes faszerkezetek melletti döntés hatással van nemcsak az építészeti és belsőépítészeti, de a területalakítási koncepciók esetében is. Célunk volt, hogy minél kevesebb vasbeton szerkezet használjunk, ezért a terepszint alatti szerkezetek minimalizálva vannak. Ezentúl a fő építőanyagok beszerzési helyszíne 50 km-en belül történik: a faanyag, kézivetésű cserép és a helyi kőbánya termékei.

A felépítményünk hagyományos építési logikákon alapszik. Ennek megfelelően horizontális viszonylatban az épület kitölti az előírások által megengedett teret. A szabad, beépítetlen területek urbanisztikai tájolása igen fontos. A közintézmények előtti nagyvonalú kültéri és fedett-nyitott köztér rendszer kialakítása szükséges, ezek a területek az intézmények kitelepülő, város felé nyitó programoknak (kamara koncertek, felolvasó alkalmak, bábelőadások, gyerekprogramok, pop up rendezvények) is helyet adnak.

Kós Károly és Toroczkai Wigand Ede építészetére támaszkodunk, amelyek referenciális forrásai az építészeti formálásunknak. Az épület egy egyszerű elemekből építkező, urbánusan komplex tömegstruktúra. Egyes egységei a hagyományos, magastetős helyi építészeti kultúrára utalnak. A mélyről induló magastetők segítenek az emberi léptékhez közelíteni ezt az önmagában jelentős méretű építészeti programot. Az egyes házakból összeálló kristályszerkezet a város különböző pontjairól különböző sziluettet mutat.

A külső-belső téri bevonás az épület használata során később is létrejön: a programok szüneteiben fontos, hogy diverz külső fedett-nyitott terek álljanak a látogatók rendelkezésére, ezért stratégiailag fontos pontokon tetőteraszokat és kisebb külső tereket alakítottunk ki.

Részlet a bírálóbizottság véleményéből

„A tervezett épületegyüttes az összetett funkcionális programot izgalmasan osztott tömegekben fogalmazza meg. A részekre bontás és dinamikus formálás eredményeképpen az épület léptéke szerencsésen közelít a város- és a közvetlen környezet épített elemeinek léptékéhez. A kompozíciót logikusan az együttes súlypontjába helyezett fedett-nyitott fogadó tér rendezi. Ezt keretezik koncentrikusan az egyes épület egységek. A terv tagadhatatlan erénye a tradicionális székely épületfedésekre utaló magas és meredek tetők kompozíciójának festőisége. A városi léptékre szelídített épületegységek mozgalmas tetőzetének építészeti struktúrába emelése a zsűri megítélése alapján értékelendő komponálási mód.”

A GUBAHÁMORI tervezői: 
Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter
Építész gyakornokok: Hábetler Leona Tekla, Kustra Vencel, Valeria Vergara Guzman

Forrás: Sajtóinformáció




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Dornyay Béla Múzeum | Salgótarján modern építészete 1945-1990

Dornyay Béla Múzeum | Salgótarján modern építészete 1945-1990

Akár egy korabeli sci-fi város jelentős középületeként is el tudnánk képzelni

Kubai építészetek

Kubai építészetek

Kiállítás a kubai múlt és jelen összetettségéről

A bontás egy könnyű és rövidtávú döntés

A bontás egy könnyű és rövidtávú döntés

Reuse projekt Kínában

Hirdetés