Az ÉMK szakirányú továbbképzési szakán a BIM rendszerek, folyamatok, alkalmazások, menedzsment terén korszerű tudással rendelkező mérnököket képeznek.
„Az építőipar jövőjét meghatározó szemléletre oktatjuk a szakmát már gyakorló hallgatóinkat az építőipari folyamatok és módszertanok újszerű, komplex megközelítésével” – foglalta össze a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) egyik legújabb képzési formájáról Lovas Tamás, a kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, az ÉMK Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének egyetemi docense. A BIM (Building Information Modeling) szakmérnök szakirányú továbbképzési szak februárban indult a Műegyetemen, és a nagy érdeklődésre való tekintettel már az első félévben az eredetileg tervezett hallgatói létszám kétszeresével kezdődött az oktatás.
A BIM tervezési módszertan, szemlélet az elmúlt évtizedben vált egyre inkább az építőipari beruházások részévé. Sokak tévhitével ellentétben a BIM fogalom nem egy összetett tervezési szoftver, licenc vagy tanúsítvány, hanem az épületek tervezési és építési folyamatainak komplex, mindenre kiterjedő, CAD szoftverekkel készült digitális modellek támogatásával történő szimulálását, optimalizálását jelenti. A hagyományos tervezési metódusokkal szemben az egyik előnye, hogy egy épület teljes életciklusát (vázlattól az üzemeltetésig) végigkövetve a tervezői, kivitelezői csapat tagjai bármikor részletes információkhoz juthatnak a létesítmény bármely alkotóeleméről. Ezen felül még a tényleges kivitelezés fázisának megkezdése előtt, a virtuális modell megalkotásakor fény derülhet olyan problémákra, komplex hibákra vagy ütközésekre, amelyek feltárása és javítása a beruházási projekt kezdete előtt jelentős költségmegtakarítást jelenthet a befektetői oldalon, nem beszélve a megvalósuló munka minőségéről. A BIM szemlélet tematikáját elsősorban a nagy volumenű, magasépítésű tervezéseknél alkalmazzák főként az Egyesült Államokban, Ázsiában és Nyugat-Európában. Magyarországon ma már BIM alapon tervezik a nagy beruházásokat, köztük a kiemelt állami fejlesztéseket (pl. Paks II., Liget Projekt, stadionok). A BIM alkalmazása rohamosan terjed az infrastruktúra-építéseknél (pl. útépítés, közműépítés) is.
Ma már alapkövetelmény a BIM módszertan követése
„Az építőiparban is egyre nagyobb teret nyerő digitalizáció, a maguknak utat törő innovációk arra sarkalltak minket, hogy az ipari igényeket még inkább követő elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel a hallgatóinkat. Ezzel az igényként megfogalmazott céllal nemcsak a reguláris felsőoktatási rendszerben, hanem a különböző tematikával rendelkező továbbképzéseknek is lépést kell tartaniuk”
– fogalmazta meg az új képzés megalapítását motiváló tényezőkről Lovas Tamás, hangsúlyozva, hogy manapság az új építőipari beruházások egyre nagyobb részénél alapvető követelmény a BIM módszertan alapelveinek követése és e rendszerek alkalmazása már a tervezés kezdetétől.
Az ÉMK szakirányú továbbképzési szakán a BIM rendszerek, folyamatok, alkalmazások, menedzsment terén korszerű tudással rendelkező mérnököket képeznek, akik a munkájukhoz szükséges jogi, hatósági, szakági ismeretekre is szert tehetnek, megismerve a BIM horizontális célokat követő, mindent átszövő jelentőségét. „Célunk, hogy a nálunk végzett szakemberek mérnökként értsék és átlássák a folyamatokat, miközben hatékonyan együttműködnek a tervezés és kivitelezés egyes részterületeivel” – nyomatékosította a kar oktatási dékánhelyettese.
Az ÉMK már a szakmérnöki szak létrehozása előtt valamennyi képzési szinten oktatott BIM alapismereteket, majd 2020 tavaszán elindította az építőmérnöki alapképzésben az építmény-információs modellezés és menedzsment specializációt. A Pécsi Tudományegyetem szakembereivel közösen megalkotott tematikájú szakmérnöki oktatás végül mindkét intézményben egymástól függetlenül 2021 februárjában indult el. A Műegyetem esetében ez egyfajta kooperatív képzés, ahol az ÉMK széleskörű piaci kapcsolatainak köszönhetően az építőipari partnerek képviselői is oroszlánrészt vállalnak a tudásátadásban.
A szakmai háttérről a karon megalakult BIM oktatói közösség gondoskodik, tagjai számos specifikus tanfolyamon és konferencián tökéletesítették tudásukat. A legújabb fejlesztésekbe és az iparban felmerült problémák megoldásába a kar vállalati partnerei a képzés meghívott vendégelőadóiként vezetik be a hallgatókat (pl. szoftverfejlesztési trendekbe, szabványügyi ismertekbe, építmény-üzemeltetési lehetőségekbe). Az elméleti tudás mellett nagy hangsúlyt kap a gyakorlat és a digitális készségek fejlesztése is, amelyhez a kar által biztosított korszerű infrastruktúra és számítógépes programok is rendelkezésre állnak.
„Egy már régóta fennálló piaci igényre reagáltunk ezzel a képzéssel, amelynek korábban nem volt konzisztens, felsőoktatási szintű, szabványos értékelési rendszert is tartalmazó, elméleti és gyakorlati ismereteket összefogó rendszere. A BIM iránt érdeklődők idáig csak különböző szakmai tanfolyamokon szerezhették meg a szemlélet gyakorlásához szükséges tudást” – utalt a két féléves szakmérnöki képzés hiánypótló jelentőségére Lovas Tamás.
A 2021 tavaszi félévre meghirdetett képzés iránt óriási volt az érdeklődés, az első szemeszter az eredetileg tervezett létszámhoz képest több mint dupla annyi résztvevővel indult el februárban. Jelenleg 37 hallgató folytat BIM szakmérnöki tanulmányokat az ÉMK-n. „Eddig megszerzett végzettségüket tekintve a hallgatók több mint fele szakmáját már gyakorló építőmérnök, harmaduk építészmérnök, és vannak köztük gépészmérnökök is. A koreloszlást tekintve a legtöbben fiatal, a közelmúltban diplomázott szakemberek, kisebb részben már gyakorlatot szerzett BIM menedzserek, vezetői továbbképzésen résztvevők, akik szakmai perspektívájuk szélesítése és újszerű ismeretek elsajátítása céljából választották a szakmérnöki végzettséget adó lehetőséget” – ecsetelte az oktatás sajátosságait az ÉMK dékánhelyettese, kihangsúlyozva, hogy a képzés kezdeti nagymértékű népszerűsége is alátámasztja a BME-n szerzett diploma értékét és elismertségét.
Lovas Tamás kifejtette, hogy a pandémiás helyzet miatt bevezetett távolléti oktatás kihívás elé állítja a szakmérnöki képzés oktatóit. Élőben tartott és videóra rögzített előadásokkal és további oktatói konzultációs lehetőségekkel segítik a hallgatók tanulmányait. „Az első szemeszterben még túlsúlyban vannak az elméleti ismereteket megalapozó kurzusok, ám ősztől a gyakorlaté lesz a főszerep. Bízunk benne, hogy a következő félévben az oktatás már a megszokott menetrend szerint történhet, ám készülünk egy olyan forgatókönyvvel is, amelyben az egészségügyi óvintézkedések betartására és a szociális távolságtartásra is ügyelünk többek között a számítógépteremben megtartandó gyakorlati kurzusok során” – mondta a képzést koordináló dékánhelyettes. A kar jövőbeli tervei között szerepel további magyar és angol nyelvű BIM tanulmányi segédanyagok, házi feladat mintapéldányok és aktuális, valós ipari problémákat, kérdéseket megválaszoló esettanulmányok kidolgozása, amelyeket az oktatók az alapképzés tanulmányi rendjébe is szeretnének bevezetni. „Hiszünk a BIM szemléletben, e kompetencia jövőbe mutató lehetőségében és oktatóink szakmai tapasztalatában.
Arra törekszünk, hogy a nálunk képzett szakmérnökök a technikai fejlesztések megismerésére és elfogadására, a folyamatos önképzésre nyitott szakemberként, hazai és nemzetközi szinten versenyképes, innovációt középpontba helyező tudásra tegyenek szert a Műegyetemen” – zárta gondolatait Lovas Tamás.
A BIM szakmérnök szakirányú továbbképzési szak követelményei és a részvétel feltételei az ÉMK honlapján elérhető részletes tájékoztatóban olvashatók.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
