Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.
A Havanna-telep neve szitokszóvá piszkolódott az évek alatt. Szimbóluma lett 70-80-as években emelt városperemi lakótelepeknek, a társadalmi és etnikai szegregációnak, a rossz körülményeknek, az ebből fakadó bűnözésnek. A XVIII. kerületi önkormányzat 2016-ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket, így épülhetett meg az új piac.
A Havanna-telep két ütemben épült, az ötödik ötéves terv időszakában, 1976 és 1981 között, majd 1987-1988-ben a tízemeletes lakótömbök felhúzásával folytatódott, tervezőjük Virág Csaba volt. Területén a 19. században gyártelep és a hozzá tartozó munkástelepek álltak, majd az első világháború után, a trianoni területveszteséget követően a nagyarányú bevándorlást itt is megpróbálta orvosolni az állam a telepszerű lakásépítő akciókkal. A gyár helyén, 1926- ban építették fel az egy- és kétszintes típustervekből álló, komfort nélküli szociális negyedet, mely egészen elbontásáig, 1977-ig állt.
A Havanna lakótelep építéstörténetéből kiolvashatjuk a 20. század szociális építészetének változó tendenciáit: a kertvárosoktól és az angol paternalista gyárosoktól örökölt telepszerű építkezéstől a szovjet blokkban egységesen fellépő paneles beépítésig.
A Havanna-telep egyik ikonikus pontja a telep határán álló holt terület. Csak a hét egy napján, szombaton délelőtt telik meg élettel, A itt működik a telep piaca, a Havanna-hetivásár. A terület hétközben parkolóként funkcionált, itt állnak a lakásokhoz tartozó garázsok. A vásár 1989 szeptembere óta működik stabil árus- és vevőkörrel. Az árusok lakókocsikból, csomagtartókból árultak, infrastrukturálisan elmaradott körülmények között. A piacon csak egyetlen csap működött, mosdó is alig akadt, az áramot generátorral osztották meg egymás között az árusok.
A XVIII. kerületi önkormányzat 2016- ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket. Az önkormányzat önrészéből és a pályázati úton nyert támogatásból épülhetett meg az új piac, melyet Keller Ferenc építész a Modulart építész irodával közreműködésben tervezett meg.
Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.
Beszámolóik alapján az árusok és a vevők is elégedettek az új piaccal. Egy olyan piac helyigénye, ahol autóból vagy mozgósátrak alól árusítanak, irdatlanul nagy. A tervezést megelőzően az önkormányzat közvélemény-kutatást végzett a vásárlók és az árusok között, és rajzpályázatot is hirdetett iskolásoknak, ők hogyan képzelik el az új piacot. Keller Ferenc többször is csak szemlélődni járt a helyszínre, és nagyon megszerette a piac eredeti, kusza látványát.
Első tervében az árusok lakókocsijaira rímelve készített egy megoldást, de a piac élete szempontjából azonban a második terv praktikusabbnak bizonyult. A helyszínen álló garázssorral párhuzamosan és arra válaszolva egy erős gesztusú, hosszú építményt alakítottak ki, melynek két oldalában bérelhető helyiségek nyílnak. Itt helyezkedik el a piacvezetőség irodája, és a vizesblokk is ide lett komponálva. (A piac május végén nyitott, és habár sok minden meg változott a régi viszonyokhoz képest, az üzemeltető nem szabott megfizethetetlen bérleti díjat a fedett árushelyekért.)
Az épület legreprezentatívabb eleme a piac kapuzataként is felfogható felhajló, fedett árkád.
(Itt például kényelmesen el lehet fogyasztani a kifőzdék kínálatát.) A többi térrész egyszerűsége láthatóan egységes esztétikai vezérelv mentén készült, egy kompozíciót képez. Az árusok sátrainak színes paravánjai, illetve az üzletek árnyékolói harmonizálnak az épület nyitórészének színesre festett felületével és az aszfalt színezésével.
  |
A piac ugyanis nem egy nézetre lett komponálva, hanem azzal is számol, hogy környező tízemeletesek ablakaiból is rálátni. Így területének aszfaltburkolatát a pesterzsébeti születésű művész, Kondor Béla egyik kevésbé ismert, Csendélet című festményének részletéből vett átiratával díszítették. Az ötletet egyrészt az adta, hogy Kondor repülőmodellezéssel is foglalkozott, számos képén visszaköszön ennek szimbolikája. A kép felülnézetre való komponálásához egy geometrikusabb és színesebb művet keresett az építész. Keller Ferencet a tervezés során a panelhez mint környezethez való illeszkedés vezérelte. Egy olyan kompozícióban gondolkodott, mely nem elítéli vagy felülírja a környezet esztétikáját, hanem kortárs módon vinné tovább azt. Elképzelése szerint a lakótelep áradó, nagy, széles gesztusaihoz csak hasonló tulajdonságokkal bíró épület társítható, amely az egy lendülettel létrehozott, egyszerű és erőteljes, geometrikus esztétika feltételeinek meg tud felelni. Mostanában más szelek fújnak, hisz olyan időket élünk, amikor a Havanna-telep kortársait inkább épp lebontásra ítélik.
Az utóbbi hónapok bontási határozatai – például a telep építészének, Virág Csabának a Várban álló Teherelosztója, vagy Szabó István Szervita téri Irodaháza – azt mutatják, hogy sem a közvélemény, de az építész szakma sem igazán néz szembe azzal, hogy ezek az épületek, mindenfajta ideologikus vagy eszmei tartalmuk ellenére is, építészeti múltunk részét képzik. Technológiájuk, formaviláguk megismételhetetlen, és értékkel bír. A következő Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja, mely az Othernity címet kapta, ugyancsak ezt a kérdéskört vizsgálja modern és posztmodern építészeti emlékeink kapcsán. Még ha hadakozunk is ellene, panelrengetegeink épített örökségünk részei, melyek kulturálisan összekötnek minket számos posztszovjet országgal. Olyanokkal, amelyek ezt a sajátos formavilágot, ezeket a speciális jelentéstartalmakat értékként transzformálják és építik bele a kortárs művészetbe, valamint az építészeti szakirodalomba.
A cikk nyomtatásban az OCTOGON magazin 2020/4. lapszámában jelent meg. A lapra ezen a linken tudsz előfizetni.
- Tervezés: 2017-2018
- Kivitelezés: 2019-2020
- Hasznos alapterület: 367 négyzetméter
- Bruttó szintterület: 542 négyzetméter
- Generáltervező: Modulart Kft.
- Felelős tervező: Keller Ferenc (Keller Műterem Kft.) és Láris Barnabás (Modulart Stúdió Kft.)
- Építész tervezők: Bors Eszter, Böröcz Péter
- Környezetrendezés tervező: Kontra Dániel
- Megbízó: Budapest Főváros XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
- Generálkivitelező: Mozaik Építőipari Kft.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
