Valami merész ház

A Zsíros-hegy oldalában.

• Szöveg: Molnár Szilvia
• Fotó: Danyi Balázs
• Olvasási idő: …

Egy új, alapvetően családi házas településrész születik Nagykovácsi Budapest felőli részén, ahol napjaink típus- és tipikus házai mellett időnként igazi egyéniségek is helyet kapnak. Ezek közül az alábbit, Földes László és Laczó Dániel munkáját az OCTOGON magazin 175-ös (2022/3-as) lapszámában is bemutattuk, Molnár Szilvia méltatásával.
 

Nagykovácsi Zsíros-hegy felőli lankáit az utóbbi néhány évben fedezték fel a házépítők maguknak, jelen ház tulajdonosaitól megtudtam, hogy az ő házuk építésének idején, öt évvel ezelőtt még kevésbé beépített volt a környék. Ezer négyzetméter körüli telkek, rajtuk szabadon álló házak, csend jellemző errefelé. Nincs messze Nagykovácsi központja, Budapest is közel, így abszolút ideális egy négytagú család – vendéglátóim – számára. Nagykovácsi Ófaluból ki-kisétálva szerettek bele a környékbe a tulajdonosok, majd döntöttek új házuk felépítéséről.

„Legyen valami merész”, gondolták, amikor a telek megvásárlása után arról kellett dönteniük, hogy alakilag milyen irányt vegyen a tervezés. Nem sátor-, sem nyeregtetős ház, jöjjön egy tiszta, struktúrájában mégis összetett, kubusos, világos geometriai forma. Két tervváltozattal indultak, és lényegében az egyikben megfogalmazott koncepció valósult meg teljes egészében – mindössze egy év alatt (!). Egymásra helyezett, de eltérő irányú és alaprajzú hasábok kapcsolatából áll össze a tömeg, a formát a helyszín adottságai és a telekosztás generálták, miként Földes László és Laczó Dániel műleírásukban megfogalmazták:

„Míg a terep itt legyezőszerűen nyílik meg az Ördög-árok völgye és a gazdag kilátás felé, addig a derékszögű telekosztás eltéríti a beépítési határvonalakat a kedvező tájolástól”.

Az alsó (földszinti) hasáb szabályos alaprajzú, hosszanti tömege a nyugati oldali telekhatár vonalát követi, a forma a változatos nyílászárókkal, teraszokkal, gazdag kertkapcsolatokkal Földesék pilisi Hosszú házának tömbformáját idézi. Szívnek, szemnek kellemes, praktikus a belső téri kialakítás, a földszinti térben rejlő plusz lehetőség. Kezdjük a mondat végén, de a ház elején: a kapu utáni első épületrész egy ma még félig nyitott, félig zárt helyiség – tároló −, de a későbbiekben benne teljes értékű szoba alakítható ki, ami rövid folyosóval az előszobához csatlakozik (onnan a bejárata).

Nyilván közhelynek hangzik az épületleírásokat ismerő olvasó számára a néhány sorra feljebb írt „gazdag kertkapcsolatok”, de a ház bejáratának elhelyezésére pillantva (fotó, alaprajz), egy szerencsés számára – ez lennék én – pedig a helyszínbejáráson tapasztalva mondhatom: itt ez már az előszoba előtt átélhető. Ugyanis a házba az oldalsó teraszról lépünk be, egy a család által különösen kedvelt, intenzíven használt külső lakótérről, így a megérkezés, az „otthonlét” a megszokottól eltérően már a bejárati ajtó előtt megtörténik.

A földszint a szociális és tárolóterek kivételével egybefüggő/egybefűzött tér, fő eleme a konyhával, étkezővel, nappalival és a kerti terasszal kialakított térszakasz. Látható, hogy a nappali néhány lépcsőfokkal alacsonyabban fekszik a konyha-étkezőhöz képest. Ezt a kialakítást is a terepadottságok indokolták, ahogyan a fentiekben idézett műleírás alapján kint megnyílik a terep a táj felé, úgy bent, lelépcsőzve a konyha-étkezőből: a magasságkülönbséggel, a nagyméretű ablakkal, teraszajtóval a konyha-étkezőhöz képest határozottabban tágasabbnak érezni a nappali terét.

A kiegyensúlyozott, klasszikusnak is mondható ütemhez képest az emelet másképpen hangszerelt. Míg a lent, a földszinti tömb a kerttel ápol nexusokat, az emelet a tájra figyel. Terasza, erkélye, kerti szalagablaka a panorámára, a környező természetes és épített környezetre irányul. Szabálytalan alaprajza, szertelensége – ahogy kilép a földszinti tömb által meghatározott nyugati oldali épületsíkból (ez a kiugratott rész aztán plusz teret biztosít az egyik emeleti fürdőszobának), ahogy a keleti oldali túlnyúlás a tömb méretéhez viszonyítva igen karcsú, szórt állású oszlopokkal alátámasztott – a telek rajzolatára is reflektál.

Fent hálószoba, gyerekszobák, fürdők találhatók, izgalmas alaprajzukban − ami nem kis kihívást jelentett a berendezésben – visszaköszön a szabálytalanság avagy a merészség, ami tulajdonképpen az egyértelmű funkcionális igények mellett a házépítési program tételmondata volt.

A ház belakott, de persze még nem afféle kiírt írás, ahol már szinte minden végleges, minden kialakult. A kert még épül, formálódik, esetleg valamikor a földszinti vendégszobára is szükség lesz, talán a földszinti terek árnyékolása is más lesz évek múlva, ki tudja. Megint egy ház, ahol azt érezhetjük, jó lenne tíz év múlva újra látni, akárcsak egy fotósorozatban. 

További képek a galériában!