Az újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont.
Az újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont egy új igényekkel fellépő korszak emblematikus alkotása. Igazán csak a teljes koncepció befejezésével nyeri majd el az értelmét, noha az önmagában vett értékei már most megmutatkoznak: két, nagyon is eltérő használati mód szerveződik egységbe, megőrizve saját integritását. Az épületről az OCTOGON 151-es lapszámában írtunk, amelyet itt tölthetsz le teljes egészében.
Manapság egyre több diskurzus folyik arról, művészet-e az építészet. Kétségtelen, hogy egyfajta profanizálódásnak lehetünk tanúi, amit egyesek elbizonytalanodva, mások harcos ellenállással vesznek tudomásul. Az építész szakma művelőiben mindenképp egyfajta identitásválságot, szerepzavart okoz, hogy nem a világmindenség rendjének vetületét fogalmazzák anyagba nap, mint nap a monitorok mellett. A feladat sokkal inkább humán, működő és élhető terek létrehozása, a 21. század bőkezű építészeti lehetőségeivel lekerített térkialakítás. Megrázó építészeti manifesztum helyett okos házak születnek – a tavaly nyáron átadott, és immár belakott Újpesti Piac és Rendezvénytér sok elismerést bezsebelt épülete pontosan erre példa.
A feladat komplex urbanisztikai problémára keresett választ. Újpest hajdani főtere tartalmazta a klasszikus kisvárosi központok minden kellékét: volt temploma, városházája, kisebb szolgáltató épületei, parkja és piaca, igaz némiképp fura, esetleges konstellációban.
A környék hagyományosan alacsony, kisvárosias beépítésű, a huszadik század végi hozzáépítések is ezt a léptéket követték, még ha panelből épültek is. Az utóbbi évek fejlesztései azonban más irányba mutatnak a területen, intenzívebb és magasabb szintszámú beépítéssel, és külföldön bevált zöld megoldásokkal igyekeznek ide csalogatni a magasabb presztízsű lakosságot. Ehhez minőségi közösségi tér is dukál, vélhetően ez motiválhatta a kerület vezetését, amikor a Szent István tér radikális megújítása mellett döntött.
  |
Az új vásárcsarnokot tervező Firka Stúdió 2013-tól kezdve, generáltervezőként vesz részt a folyamatban, melynek első ütemeként a Város-Teampannon tervei alapján már 2010-ben megújult a térnek a főútvonallal szomszédos, a templom és a Városháza közvetlen környezetét jelentő, parkosított része. A következő ütemben a közösségi funkciók befogadása érdekében a tér közepét elfoglaló régi piac-csarnok elbontása mellet döntöttek. Az új piac nem ennek helyére került, hanem a teret a templommal szemben lezáró ellenpontként egy többszörös ingatlancsere után megszerzett, beépített telekre. A két pólus – a templom és az „agora” között egy következő ütemben kortárs köztér jön majd létre, sokféle funkcióra lehetőséget adó, több szintben megmozgatott téri megoldásokkal.
Az új Piac és Rendezvénytér tehát csak egy – bár meghatározó – eleme a teljes koncepciónak, igazán majd annak befejezésével nyeri el értelmét. Önmagában vett értékei – melyet a bevezetőben használt „okos” jelzővel lehet leginkább jellemezni – már most megmutatkoznak. Elsősorban funkcionális összetettsége, mely miatt indokolt inkább agorának, mint piacnak nevezni. Magyarországon egyelőre szokatlan az effajta párosítás, holott nem ismeretlen: számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a plázák, vagyis a fogyasztás helyszínei milyen kulturális potenciált hordoznak.
Nos, ez itt megvalósult: a piaccal egy épületben kapott helyet egy elegáns rendezvénytér, amely szekcionálható termeivel sokféle esemény befogadására alkalmas.
Az okos épületben a két – nagyon is eltérő – használati mód egyértelműen szerveződik egységbe, megőrizve saját integritását. Az, hogy semmit nem kell reménytelenül keresgélni, legyen szó mosdókról, előadóteremről, paradicsomról vagy pizzáról, ugyancsak az okos tervezés érdeme. Magától értetődő útvonalon vezeti az épület az érkezőt, ebben minden bizonnyal nagy szerepe van a szokatlanul nagyvonalú és bőkezű térhasználatnak a közlekedők és az általában „feleslegesnek” ítélt (értsd: pénzt nem hozó) terek vonatkozásában.
  |
Az okos szervezéshez tartozik, hogy a kiszolgáló funkciók, áruszállítás, parkolás mind a föld alá kerültek, a hatalmas belmagasságú, galériás piactérben kizárólag az áruk színpompás bősége jelenti a mozgalmasságot. A józanul önkorlátozó anyaghasználat – látszóbeton és alumínium – szürke tónusa értelemszerű alap a zöldségek, húsok, sajtok színes palettájának. Mindezt átszövi a fény, amely szintén bőkezűen árad a logikus, raszterben szerkesztett tér felesleges elemekkel nem szabdalt, tartalmas „ürességében”. A „van” és „nincs” fény által életre keltett léptéke és dinamikája a nyilvánvalóan profán és racionális teret mégiscsak kozmikus minőségbe emeli, rácáfolva a bevezetőben emlegetett profanizálódásra. A hasznos tér építészeti dimenziói a rendnek és a szabadságnak olyan egyensúlyával töltik meg a transzparens héjakkal lehatárolt teret, amely akár a 21. század áhított szakralitása is lehet.
Az épület megjelenésének kulcseleme a transzparencia: hatalmas üvegfelületek hivatottak összeköttetést teremteni a leendő piazza, és a már megépült agora között. A homlokzat függönyfalain a raszteres osztást ferde elemek játéka bontja le a környező architektúra részleteihez illő léptékre, mely nem mellesleg az épület oldalán futó kisvárosi utca felé zárt térfal hatását kelti. Az épület előtti tér kialakítása még várat magára, az azonban már érezhető, hogy jó döntés volt a jelenlegi beépítéstől jócskán eltérő léptékű piacnak az előtte kialakított nagy, nyitott köztérrel megfelelő távlatot adni. Ennek híján a belsőben magasztalt szabadság és átláthatóság a külső megjelenésben egyelőre nem éri el a látványterveken látható könnyedséget.
  |
A leendő tér kompozíciója a látványterveken ugyancsak nagyszabású kialakítással kecsegtet. Az alapvetően a burkolt felületű köztér attrakciója az egy szint magasságban vezetett promenád, amely közvetlenül a rendezvénytér szintjére fog vezetni. Kérdés persze, hogy a sík területen mi motiválja majd a tér használóit, hogy ide felmásszanak, ha a térszinten is eljuthatnak a céljukhoz, de az biztos, hogy a magasban vezetett sétány födémje alatt a kültéri árusok pultjai jó helyen lesznek. Ha kinyílik a tér, értelmet nyer majd az épület tömegének lépcsős tagolása is, amellyel a környező beépítéshez igyekszik igazodni. Minden igyekezet ellenére azonban az Újpesti Piac és Rendezvénytér épülete vállaltan egy új igényekkel fellépő korszak emblematikus alkotása, és ez jól van így. Csak remélhető, hogy az épületet átható szabadság egyszer a társadalomban jelen lévő nyitottsággal lesz majd analóg.
Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont
Generáltervező: Firka Építész Stúdió Kft.
Tervezés ideje: 2013-2018
Kivitelezés ideje: 2015-2018
Vezető tervező: Bun Zoltán PhD
Építész tervezők: Balogh Boglárka, Bikki István, Dobos Zsolt, Erdélyi Róbert, Konrád József, Schöff Gergely, Sümeghy Áron
Telekterület 4567 m²
Rendezendő közterület (közmű- és útrekonstrukció): 4470 m²
Nettó beépített terület: 17 630 m²
Fotó: Schöff Gergely, Hajdú József
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
