Friss diplomás projektek közül szemezgetünk
A nyár eleje a diplomázás időszaka, amikor évről évre fiatal építészek és designerek lépnek ki az egyetemről, tele friss lendülettel és ambícióval. Az OCTOGON online-on az elkövetkező időszakban különböző egyetemekről válogatunk izgalmas diplomaterveket. Gunther Júlia a MOME Építőművészet szakán szerzett MA diplomát. A projekt kivonatát a szerző leírásában közöljük.
Mestermunkám helyszíne Budapest nyolcadik kerületében található. A Baross, Leonardo da Vinci, Práter és Szigony utca által határol területtel foglalkoztam részletesebben. Olyan sűrűn lakott helyzetet kerestem, mely központi helyen található, valamint jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik.
A vizsgált terület nagyon sokszínű: a Baross utca mentén bérházak állnak, itt található a legendás Patyolat, PRÓBAüzem nevű hely is. Beljebb érve különböző korokban épült paneltömbök találhatóak. A tíz emeletes épületek egy számomra rendkívül érdekes belső parkot és kis világot zárnak közre. A panelépületek sávjai térfalakat képeznek, erődítményként állnak a bezárt közterületek és egy régi gyárépület körül. A Práter utca túloldalán pedig a Corvin-negyed újonnan épült társasházai és irodaépületei találhatóak.
A problémafelvetésem az volt, hogy a városi emberek számára az élelmezési és termelési folyamatok rendkívül idegenek, az élelem jelenléte a városokban magától értetődő, a hiány fogalmával nem tudunk mit kezdeni. A tervem célja az, hogy az élelmezési rendszer egyes lépéseit és feltételeit szemléltesse. Ezalatt az eredet, a termelés, a feldolgozás, a fogyasztás és hulladékgazdálkodás egyes folyamatait és tereit értem. Ez az igény egy oktatási és lakhatási programmal egészül ki. Továbbá a terv alapállítása az, hogy az egyes épületekről és városi terekről ne csak téri viszonylatokban gondolkozzunk, hanem működési (materiális és immateriális) összefüggésekben is.
Földszinthasználat: Jelenleg is találhatóak a panel és bérházak között kis surranók és átjárók. Ezeket új megnyitásokkal egészítem ki, hogy a területem hozzáférhetőbbé váljon. Az egyik megnyitás a Patyolaton keresztül történik. A régi mosoda károsanyag égető épületét elbontom, a kéményeket megtartom. A Szigony utcával párhuzamos panel alját bizonyos helyzetekben szintén megnyitom; direkt módon surranókon keresztül, vagy indirekt módon közösségi funkciók telepítésével. A tömbbelsőben található parkot tájépítészeti és kis léptékű építészeti beavatkozásokkal integrálom a működési struktúrámba.
Kísérleti tömb: Építészetileg az előbb már említett panelépület földszintjével és tetejével foglalkoztam. Az volt a mondásom, hogy itt a lakásokkal nem foglalkozom, csak a földszinti és tetőtéri, nem használt tereket nyitom meg és javaslok számukra új használatokat. Az épület tájolása kedvező arra (É-D), hogy a tetőn kialakított üvegházak egy részére napelemeket lehessen telepíteni, a régóta nem használt gépházakba pedig akkumulátorokat helyezni. Így lépcsőházanként egy-egy energiaközösség alakul ki. Ugyanez a tetőfelület esővízgyűjtőként is funkcionál, melynek vizét a földszinten található kert locsolásánál lehet újrahasználni.
Kert: A Szigony utca két frontján húzódó panelépületek jelenleg egy hatalmas parkolóterületet fognak közre. A mestermunka egyik nagy dilemmája az volt, hogy mit lehet kezdeni azzal, hogy az autók rengeteg (potenciálisan) funkcionális területet foglalnak el. Erre végül az a mondás született, hogy a jelenlegi parkolóterület alá kerüljön egy vasbeton pillérvázas szerkezet, mely lényegében egy hatalmas föld alatti tárolóként funkcionál. Ezalatt azt értem, hogy állhatnak itt autók, de adott esetben ezt a területet is be lehet vonni a termelésbe (pl. gombák), lehet egyes nyersanyagokat (pl. víz), energiát és információt is tárolni itt. Az új struktúra fölött pedig standard méretű (3x6 m) fóliasátrak vázai találhatóak. A lehető legoptimálisabb térkihasználás mellett egyes egységek kihagyásával köztes terek jönnek létre. Így az intenzív termelésbe ékelve megjelenhetnek bizonyos városi és közösségi helyzetek.
Magház: A panelek által körbezárva áll egy régi gyárépület. 1912-ben építették, eredetileg karosszéria, majd bútorgyárként funkcionált. A hetvenes években építették át a Budapesti Fővárosi Levéltár számára, mely jelenleg raktárként használja azt. A különös torzó egyszerre tanúja a józsefvárosi szanálásnak és lenyomata a különböző korok építészeti belenyúlásainak. Ebbe az épületbe helyeztem az oktatási és lakhatási funkcióimat. Oktatás alatt egyrészt értek civil edukációt, valamint egy speciális agrártudományi szakképzést is. A földszinten a köz számára is nyitott funkciók kapnak helyet, ahol a fogyasztás és feldolgozás egyes folyamatai zajlanak. Fentebb kutató, oktató és irodahelységek találhatóak. A harmadik emeletre kollégiumi szobákat terveztem, a kertet fenntartó és az oktatási programban résztvevő közösség számára. A tetőn található üvegházakba kutató jellegű termelés folyik. Az épület struktúrájába való beavatkozásaimra a bontás és a belsőépítészeti átalakítás jellemző. Az épület eredeti, vasbeton pillérvázas szerkezetét szerettem volna az új téri helyzetekkel kiemelni. Az eredeti struktúrától és anyaghasználattól az üvegház és az újonnan emelt közlekedőmag különül el. Mindkettő acélvázas, polikarbonáttal burkolt könnyed szerkezet. Utóbbi dimenzióiban ugyan hajaz a mellette álló lift tornyokra, de légiességével el is különül azoktól. Az épület energetikáján külső oldali hőszigeteléssel és új nyilászárókkal javítanék.
Mestermunka témavezető: Marián Balázs
Mestermunka konzulens: Tihanyi Dominika
Szakdolgozat konzulens: Illés Anikó
Forrás: MOME
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
