A Paradigma Ariadné társalapítója, Molnár Szabolcs a Stadionoktól az Erzsébet hídig sétálva érzékeltette a 4000 méter hosszú ház hatalmas léptékét.
A november közepén, 88 éves korában meghalt Zalotay Elemér a magyar vízionárius építészet legkiemelkedőbb alakja volt. Az életműve meghatározó munkája volt a Szalagház-koncepció, amely végül sosem valósult meg, ám heves vitákat generált, és mint terv rendre újabb és újabb formákat öltött. A Paradigma Ariadné egyik alapítója, Molnár Szabolcs végigsétált a Stadionok állomástól az Erzsébet híd pesti hídfőjéig, így érzékeltetve a leghosszabb Szalagház-terv hatalmas léptékét.
2017-ben a Collegium Hungaricum Berlinben rendezte meg Kovács Dániel és a Paradigma Ariadné második közös fórumát. A Translations of Modernism keretében közép- és kelet-európai kutatók gyűltek össze, hogy megosszák egymással a régió szocialista modern örökségének történeteit. A fórum célja az volt, hogy láthatóvá váljon, hogy a volt szocialista nemzetek milyen különböző módokon kezelik az egyébként a világon mindenhol problémás örökséget: a modernista épületeket. A 2017-es fórum Utópiák és valóságok címmel jött létre, hogy összevesse ezekben az országokban létrejött vízionárius elképzeléseket a megvalósult építészet eredményeivel.
Ehhez kapcsolódóan készült el a Paradigma Ariadné videoinstallációja, amely a magyar vízionárius építészet legkiemelkedőbb alakját, Zalotay Elemért helyezte a középpontba, valamint az ő ambiciózus tervét, a Szalagházat. A Szalagház 1965-ben került nyilvánosság elé, és a kor lakhatási problémáira nyújtott radikális megoldás volt Zalotayhoz méltóan kirajzolt részletezettségű tervlapokra szerkesztve.
Hogy pontosan milyen hosszúnak képzelte Zalotay a szalagházat, arról több adat is van (illetve magát a koncepciót is folyamatosan formálta, variálta egész pályafutása során), és ezek közül a leghosszabb egy 4000 méteres, közel 40 emeletes verzió, amely épületet a tervező a Duna mentén képzelt el.
Terve nem talált befogadó közönségre a szakma képviselői részéről, az akkor már tervhivatali rendszerben működő szakma különös bolondként tekintett Zalotayra, aki végül a kor sajtónyilvánosságát használta arra, hogy a terve mellett érveket sorakoztasson fel.
Ez a nyilvánosság adta meg az alapját a magyar építészet egyik legtanulságosabb vitájának kirobbanásához: A szalagház vitához. A vita végül túlnőtt Zalotay tervén, és általánosságban érintette a kor lakhatási problémáiból adódó társadalmi feszültségeket. Erről a történetről részletesen Haba Péter művészettörténész számolt be az Építész Szakkollégium szakmatörténettel foglalkozó konferenciáján.
A Paradigma Ariadné videoinstallációja ebből a történetből pusztán a Szalagház léptékére kívánt rávilágítani. Molnár Szabolcs, az iroda társalapítója végigsétált a Stadionok állomástól az Erzsébet híd pesti hídfőjéig, hogy egy budapesti séta, és a város léptékváltásának segítségével érzékelhető legyen, milyen horderejű elképzelés volt Zalotay részéről egy 4000 méteres ház papírra vetése a gondolati kereteit tekintve egyre szűkülő és sorvadó szocialista Magyarországon.
A Paradigma Ariadné ennek a 2017-es videónak a nyilvánossá tételével emlékezik a múlt héten elhunyt vízionárius modernista építészre:
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
