A Zsámbéki Öregtemplom megújításának tervpályázatán egyetlen kiemelt megvételt hirdettek, amely ráadásul az indulók többségével ellentétben romemlékként őrizte volna meg a templom maradványait. A Vikár és Lukács Építész Stúdió pályaművében az állagmegóváson, a kiszolgáló épületek speciális elrendezésén és az igényes tájépítészeti kiképzésen volt a hangsúly.
A zsámbéki romtemplom már nagyon messziről látszódik. Ellenállhatatlan vonzó hatása erős – a város épületei, mint fémpálcikák egy mágnes körül, úgy fordulnak, rendeződnek az emlék irányába. A templom főhomlokzata erős pólusként, az egész romterület főbejárati pontját és gyülekező terét a telek nyugati sarkába tereli. Bár a temető kapuja előtti tér egy természetes érkezést biztosít, kiszállva mégis a templomnak a hátát látjuk. Természetes kényszerünk, hogy mintegy a templom tekintetét keresve azt valamelyik irányból megkerüljük, szembenézzünk vele.
A hatás egyfajta elemi mágneses forgató nyomaték, amely a nyugati főhomlokzat felé terel. Fogadó terünket, a látogatói fogadó épületet ennek a hatásnak a figyelembevételével helyeztük el. A tér a Corvin János utca - Öregtemplom utca felőli, és így a városból gyalogosan érkezők számára is egyértelmű kiindulási pont. A területre belépve a látogatót a telekhatár mentén vezetjük körbe úgy, hogy a templomot egy pillanatra se tudja szem elől téveszteni. A program számára szükséges épületek szintén e peremvonal mentén, a meglévő támfalakból építkezve helyezkednek el, s nyílnak fel egyfajta kerengőként a centrum felé.
A tervezési program elemei:
Fogadó épület: A látogató útvonal kezdete és végpontja, benne információs tér, jegypénztár, ajándékbolt, büfé kapna helyet. Üzemeltetése minimális létszámmal is biztosítható. A szükséges kiszolgáló vizes helyiségek, csomagmegőrző, háttér tároló területek a terepszint alatt rendezkednének be.
Kiállító terek: A Kőtár új helyre kerül, támfalépületként létesülhet. Hátsó határoló fala mentén flexibilis állványon a lehetőség szerint legnagyobb kapcsolódó szerkezetekben összeállított leletanyagot helyezzük el, a tér középső részén a kiemelt leletanyag látható. A tér üvegfala a templomra nyílik, az üveg felületen megjelenítve lennének a leletanyag elhelyezkedésének eredeti pozíciói.
Állandó kiállítás a régi rendház megmaradt dongaboltozatos terében: Megközelítése a körbefutó feltáró útvonalról két irányból is lehetséges. Az autentikus térben a premontrei rendhez kötődő információk, a templom történelme, építészettörténeti jelentősége kerül elsősorban bemutatásra, digitális és analóg anyagok segítségével. Az időszaki kiállítás terét a meglévő pincei helyiségek felhasználásával alakítjuk ki, lejáratként a meglévő lépcsőt újítva fel, kijáratként új lépcsőt alakítva ki. További fedett-nyitott kiállító teret alakítunk ki az állandó és az időszaki kiállítás bejárata előtt, a körüljáró útvonalhoz kapcsolódóan.
Rendezvényház, multifunkcionális tér: A terület keleti oldalán létesül, közvetlen külső megközelítés lehetőségével. Előadások, kisebb konferenciák, esküvők lehetséges helyszíne, akár időben, üzemeltetésben független működéssel, de vizuális kapcsolatban a templommal. Különleges, egyedi helyszín.
Rendház: A rendházat a Régi templom utca csatlakozó telkén helyezzük el, így legközelebb a templomhoz, de a látogatói útvonaltól nem érintve, az épület tömegét az Régi templom utca egységes utcaképébe illesztve. A rendház mellett elhelyezett külső lépcső lehetőséget teremt a szerzetesek számára a templom tereinek közvetlen megközelítésére, napi használatára és ezen 3 ingyenes, alternatív útvonal használat lehetővé tételére a hívek számára is. A rendház telkét a szomszédos telek benyúló nyugati részével javasoljuk megnövelni, így a rendház zárt kertje megnövelten kialakítható.
A templom szakrális és látogatói terei: A karzatról nyíló, de saját külső megközelítéssel is rendelkező térben, a déli torony alatt kápolnát alakítunk ki. A falak mentén ülőpadok, stallumok, a fal előtt oltár szolgálja az itt folyó zsolozsma vagy szentmise igényeit, a várhatóan korlátozott számú résztvevőinek elhelyezését, esetleg az elcsöndesülésre, meditációra mutatkozó igény kielégítését. Az oltárban középkori szokás szerint az oltárfelszerelés is elhelyezhető. Ez a tér tehát a templomrom zárható, fűthető, folyamatosan használható, szakrális csomópontja lehetne. A templom másik újonnan használatba vehető, felfedezhető, szakrális és világi, turisztikai eseményekre is alkalmas különleges tere a karzat. Üvegtetővel lefedve, a főhajó felé mellvéddel ellátva védett, fedett, a főhajó látványát e szintről megmutató, rendkívüli hatású tér.
A tornyok közül a déli torony a csigalépcső felújításával a látogatók számára megközelíthetővé, különleges térélménnyé válhat. A tornyokban harangok elhelyezése is lehetséges, azok üzemeltetéséhez szolgáló hágcsórendszer a déli toronyból indulhat és a karzat feletti üvegtető párkánya felett az északi toronyban is beépíthető. A templom déli tornya alatti földszinti térben keresztelő medencét helyezünk el. A toronyaljból különleges látvány nyílik a déli mellékhajóra, megfelelő hátteret adva az itt folyó szertartásnak.
A főhajóban is megjelennek a szakrális funkciók. Az itt folyó, 100-200 fő részvételével tartott események várhatóan kivételes, egyedi alkalmak számára fog szolgálni, elsősorban kedvező időjárási viszonyok közt. Ezt a célt a főoltár menzájának eredeti helyén történő visszaállítása szolgálhatja, amely formájában visszafogottan, a tömboltároknak megfelelően egy egyszerű kőtömbből állna. Ennek liturgikus használatát a szabadon álló oltároknak megfelelően egy alkalmi hordozható oltár, mint kiegészítő elem tenné lehetővé.
Az állagmegóvási, konzerválási koncepció fő elemei
A pályázat során az 1994-es statikai felülvizsgálat (Dr. Almásy József) megállapításait tekintjük irányadónak. A kívánt beavatkozások fő elemei a szerkezetekbe elhelyezett, méretezett rozsdamentes acélszerkezetű rudak, melyek a pontszerű beavatkozások elve szerint készülnek, a szabadon álló falak felső vasbeton szerkezeteinek felülvizsgálatával és korrekciójával, valamint új szakaszainak kialakításával.
A felülről érkező vizek elvezetésének első lépése a falak előbbiek szerinti záró-megerősítő szerkezetének kialakítása. Az innen érkező vizek függőleges levezetésének meghatározó részét a torony keleti oldalán meglévő tetőszakaszokhoz kapcsolódóan lehet kialakítani. A vízelvezetés fontos új eleme a karzat feletti üvegtető, melyet a megelőző beavatkozásokkal meghatározott falegyenhez való csatlakozással alakítunk ki. Az új üvegtető a templom megjelenését nem befolyásolva biztosítja a karzat, valamint a tornyok belső felületének védelmét.
Az innen és a toronysisakok felőli vizek elvezetése a tornyok terében, azután a keleti csatlakozó magastetős tömegek felületein és az onnan kialakított függőleges levezető szerkezeteken oldható meg. A falak terepcsatlakozása mellett kavicsos kitöltésben elhelyezett méretezett szivárgó rendszer kiépítése szükséges a talajból és felszínről, valamint a falakról érkező vizek összegyűjtésére és elvezetésére.
Művészettörténeti és liturgikus koncepció
A zsámbéki templomrom Magyarország páratlan építészettörténeti és műemléki értéke. Ennek az értéknek a megőrzéséhez az előző generációk is hozzájárultak, és a mi korunk sem bújhat ki a felelősség alól, hogy csorbítatlanul továbbadja azt a következő nemzedékeknek. A templomrom és környezete jelenlegi értékeit több évszázad alatt nyerte el.
Feladatunk minden érték együttes megőrzése, amiből az következik, hogy a templomromot lényegében a mai állapotában kell fenntartanunk.
A történetileg kialakult, ikonikus látvány eltorzítása vagy nagyfokú átalakítása megfosztaná a jövő generációit attól a szabadságtól, hogy maguk dönthessenek az emlék további sorsáról.
A kiépítéssel járó munkák elkerülhetetlenül és jóvátehetetlenül elpusztítanák a rom olyan elemeit, amelyek pótolhatatlan forrásul szolgálnának az eljövendő kutatás számára. Mivel ma még nem tudjuk megmondani, milyen kérdéseket fognak feltenni és ezekre milyen módszerekkel tudnak választ találni a jövő kutatói, a rom minden elemét a maga eredetiségében kell megőriznünk és továbbadnunk. Ez nem jelenti a rom érinthetetlenségét, amennyiben a beavatkozás a fennmaradást szolgálja. Éppen az emlék konzerválásáról kell elsősorban gondoskodnunk, amely bizonyos technikai, a látványt a lehető legminimálisabban érintő beavatkozással jár.
A romállapot fenntartása és konzerválása nem jelenti azt, hogy az épületegyüttes alkalmatlan lenne a jelen kor igényeinek kielégítésére. Amellett, hogy a legteljesebb esztétikai élményt a tájban elhelyezett, egyedi látványt nyújtó rom szolgáltatja, ezen állapot megőrzése is lehetőséget biztosít az egykori szakrális funkciók egyes elemeinek visszatérésére. Azzal jelenleg nem számolhatunk, hogy a XIII. vagy a XV. századihoz fogható létszámú szerzetesi közösség rendszeres használatára lenne igény, ellenben mind a premontrei rend, mind a világi hívek részéről különféle alkalmakhoz kötődő, eltérő befogadóképességet feltételező liturgikus eseményekre alkalmassá lehet tenni az épületet. Így a szakrális funkció visszatérhet az ősi falak közé. A helyreállítás koncepciója az eltérő igényekhez alkalmazkodó rugalmasságot tartja szem előtt.
Tájépítészeti koncepció
A tervezési terület központi eleme a templom, és a maradványaiból kibukkanó rendház épülete. A tájépítészeti koncepció is ezek jelentőségét hangsúlyozza, a templom esetében megtartva annak gyepben úszó jellegét, míg a rend épületrészeit cserje, illetve évelő foltokkal szegélyezi. A műemlékegyüttes bemutatásának építészeti koncepciója, hogy a látogató egyfajta „csigavonalban” haladva járja körbe a területet, a látnivalókat, kiszolgáló funkciókat is a körben vezető sétány fűzi fel.
A sétány nyomvonalvezetése a telekhatárhoz, a meglévő és kiegészített támfalhoz, valamint az új elemek bejárataihoz, formavilágához igazodik. Változatos abban a tekintetben, hogy hol rátapad a kerítésre, hol elválik attól, illetve változnak magassági viszonyai is. Hol szintben van a mellette lévő zöldfelülettel, hol bevágásban halad. Ezektől függően a település felé történő kilátás is hol megnyílik a látogató számára, hol rejtve marad. A romtemplom és a régi rendház körüli terület ezzel a megoldással teljesen körbejárható, de nincs kizárva a műemlékek elérése a gyepen keresztül sem.
A szintkülönbségek áthidalása, a meglévő támfalrendszer, valamit új támfalak segítségével történik. A határoló támfal rendszer könnyen kelthetné egy erődfal látszatát, amit szerettünk volna elkerülni, hiszen ezen a helyszínen az nem volna hiteles. A falak tehát lehetőség szerint keskenyek, áttörtek, illetve helyenként el is tűnnek, az áttört kerítés lábazatként jelenne meg.
Tervezők: Bencsik Tamás, Burányi Fanni, Csatai Döme, Dvorzsák Jessica, Lukács István, Mangel János, Ramos Viktória, Riczu Csaba, Vikár András
Műemléki szakértő: Dr. habil. Szakács Béla Zsolt CSc (A PPKE Filozófiai és Művészettudományi Intézetének vezetője, a Művészettörténeti Tanszék vezetője)
Tájépítészet: Garten Studio
Tájépítész tervezők: Szloszjár György, Lach Bálint
További képek és rajzok a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
