Egyre több emeletes házat építenek beton helyett fából, csökkentve ezzel az építőipar katasztrofális mértékű szén-dioxid kibocsátását.
Sokan sürgetik a betonnal való leszámolást az építőiparban. A mesterséges építőanyag ugyanis a szén-dioxid emisszió egyik fő felelőse, hiszen a betonépítésre évente előállított négy milliárd tonna cement a teljes szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékát teszi ki. A beton ellenzői kiemelik, hogy a fa sokkal környezetbarátabb, megbízhatóbb alternatíva, hiszen a szén-dioxidot a növekedés során oxigénné alakítja, az előállítási folyamata kevesebb üvegházhatású gázt termel, mint más alternatívák, és még ott van az is, hogy életciklusuk végén a fa építőanyagokat újra be kell építeni, újra lehet hasznosítani, esetleg komposztálással feldolgozni, így megelőzhető, hogy a fában megkötött szén-dioxid kiszabaduljon.
14 emeletes lakótömb Bergenben, a 10 emeletes melbourne-i Forte, vagy éppen a 9 emeletes londoni Stadthaus - közös jellemzőjük, hogy teljesen más megvilágításba helyezik azt, amit eddig a nagy lakótömbökről gondoltunk.
A monstrum acélszerkezetek helyett felépítésükhöz ugyanis fát használtak, hozzájárulva ahhoz, hogy kevesebb szén-dioxid kerüljön ki a légtérbe.
A rétegelt-ragasztott gerendák átvehetik az acél helyét. Ezt a megoldást először 175 évvel ezelőtt brit templomok és iskolák építéséhez használták. Az 1990-es években Ausztriában született meg a keresztlaminált gerenda (cross-laminated timber, CLT) paneltechnológia, amelyet szilárdsága és hosszú élettartama miatt „új betonnak” neveztek. Mind a rétegelt-ragasztott falapok, mind a CLT egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen csökkentik a munkahelyek, közösségi terek és lakóhelyek építésének klímahatását.
A rétegelt-ragasztott falapok és a CLT kisebb lemezeket fognak közre, acélszilárdságú, összetett terméket hozva létre, amely nagyobb terhet képes hordozni, és sokkal magasabb épületekben is felhasználható. További előnyük, hogy az elemek előre legyárthatók, majd úgy szerelhetők, mintha egy hatalmas bútort raknánk össze. Így az építkezés gyorsabb, a költségek alacsonyabbak, jelentősen csökken az építési területekre jellemző szemét, zaj és forgalom is.
De mennyire tűzveszélyes mindez?
Az emberek általában azt képzelik, hogy fából nem lehet magas házakat építeni, és hogy a fa gyúlékonysága gondot jelent. Ám ahogy a reneszánszát élő fafeldolgozással kapcsolatos ismeretek nőnek, ez a nézet egyre inkább megkérdőjelezhető. Míg az acél meghajlik a tűzben, a fán elszenesedett réteg képződik, amely megóvja belső szerkezeti integritását. Az új nagy teljesítményű termékek tűzállóbbak, illetve jóval költséghatékonyabbak és erősebbek, mint a korábbiak.
Miért nem terjedtek el eddig jobban a faszerkezetek?
A faszerkezetek elterjedésének a legnagyobb akadálya az általános szemlélet. Számos építési szabályzat a fahasználatot csak négy, esetleg öt emeletig engedélyezi. A szabályozásnak fel kell zárkóznia a mérnöki újításokhoz, és fontos, hogy ösztönözze az innovációt, ne pedig akadályozza.
Forrás: hvg.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
