Beszélgetés Nógrádi Péter épületgépész mérnökkel.
„A gépészmérnökök között azoké a jövő, akik képesek építészfejjel is gondolkodni, akik nyitottak a világra, érdeklődők és utánajárnak azoknak az újdonságoknak és fejlesztéseknek, amelyek az ő szempontjukból is meghatározók” – mondja Nógrádi Péter épületgépész mérnök, a HANO-Plan mérnökiroda ügyvezetője, aki meglátását előremutató, aktuális példákkal szemlélteti. Vele készült interjúnk november havi témánkhoz, a hőhöz kapcsolódik, hiszen megkerülhetetlen, hogy épületgépészeti szempontból is vizsgáljuk a kérdéskört.
Számodra mit jelent a hő?
A hő a komfortos környezet meghatározó eleme. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, fontos a megfelelő hőmérséklet. Épületgépészként az a célom, hogy egy adott térben egyenletes legyen a hőelosztás. Ez nagyban járul hozzá, hogy otthonosan érezzük magunkat.
Sokunk számára azonban eltérő hőmérséklet tekinthető ideálisnak.
Mindenkinek 100 százalékban megfelelő környezetet nem tudunk biztosítani. Sőt, bizonyos lelki vagy fizikai állapotok egy adott személy ideális hőérzetét akár több fokkal is eltolhatják. A Karlsruhei Egyetem tudományos kutatása ezzel kapcsolatban arra az eredményre jutott, hogy
öt százalékos elégedetlenségi szintig nevezhető ideálisnak a komfortérzet az egyén számára.
Milyen szempontok mentén zajlik egy ilyen kutatás?
A Karlsruhei Egyetem kutatásának módszertanát nem ismerem, a saját vizsgálatainkról azonban tudok mesélni. Legyen a példánk egy iroda; berendezünk egy átlagosnak mondott irodai környezetet, ahol irodai öltözetet viselő emberek tartózkodnak. Őket különböző hőhatásoknak tesszük ki. Olykor kevésbé fűtűnk, túlfűtjük a teret vagy nem hűtjük kellőképpen, de olyan diszkomfortos környezetet is létrehozunk, amiben az egyik fal túl van hűtve a másik meg túlmelegszik, majd megfigyeljük, hogy ez milyen kellemetlen hőérzetet generál. Úgy kell elképzelni, mint amikor télen elmegyünk üdülni egy vályogházba, ahol napokig nem volt befűtve és csak az érkezésünk reggelén indítják be a fűtőtesteket. Ilyen esetben még szinte „süt” a falból a hideg. Ehhez hasonlóan kellemetlen érzést tud okozni egy irodán belül, ha egy nem megfelelő paraméterekkel rendelkező üvegfal mellett található a munkaállomás. Ez a felület túlhűlhet, ha azonban a másik oldalon van egy fűtőtest és onnan jön a hősugárzás, akkor diszkomfort érzés alakul ki.
  |
Említetted a vályogházat és az üveghomlokzatot. Az építőanyagok miként határozzák meg egy adott épület hőháztartását, illetve mindehhez miként társul a gépészet?
Meglátásom szerint épp paradigmaváltáson megyünk keresztül, az épületek esetében a hangsúly az energetika irányába tolódik. Egy épület megalkotásának első állomása eddig a külső impulzusokra és belső intuíciókra alapozó építészeti tervezés volt, a gépésztervezők munkája pedig csak ezt követte, megpróbálva olyan műszaki tartalommal megtölteni az épületet, ami biztosítja a megfelelő komfortkörnyezetet.
Azáltal, hogy az elmúlt időszakban elszabadultak az energiaárak és energiaválságot élünk – ami várhatóan hosszú távon velünk maradó tényező lesz –, a gépészeti rendszerek jelentősége előtérbe kerül és kiemelt szemponttá válik az épületek energiahatékonyabbá tétele.
Ezt nagyon jól felismerte az Európai Unió, mely megalkotta azokat az irányelveket, amelyek biztosítják a 2030-as és 2050-es klímacélok elérését. Ehhez olyan jogszabályi környezetet is teremt, mely ezen közös célok felé tereli a tagországokat. Ami az épületeket illeti, mindebben nagy szerepet kap az épület szerkezete, kialakítása, üvegezése és így tovább. Elindultunk tehát egy olyan úton, amelyen az építészet, a gépészet és az elektromos szakágak már az első lépésektől erős együttműködésben alkotják meg az épületeket.
Visszatérve az anyaghasználatra: a gépészet szempontjából mit tartasz előnyösnek?
Az anyagok egészséges egyensúlyának megteremtése lenne célravezető, illetve olyan szempontokat is figyelembe kell venni, hogy hol helyezkedik el az építési telek, ott milyen benapozottsággal kell számolni. Az üvegfelületek jó pozicionálásával például el lehet kerülni a felesleges hőnyereséget. A mai korszerű épületeknek ugyanis nem a fűtési, hanem a hűtési energiaigénye meghatározó. Ha ezeket az üvegezési arányokat és az ezekhez kapcsolódó árnyékolásokat jól alkalmazzuk, akkor nem kell eltekinteni attól, hogy a környezet, a természet felé nyitott épületek jöjjenek létre. Egy megfelelő árnyékolórendszer pedig ma már rendkívül jó designelemként is részét képezheti az épületnek, emellett pedig nagyban támogathatja a gépészetet.
Említetted, hogy paradigmaváltáson megyünk keresztül és a gépészmérnökök szerepe megnő egy épület megalkotása során. Azontúl, hogy szorosabb együttműködés alakulhat ki az építészek és a gépészek között, mindez a változás miben érhető még tetten?
A gépészmérnökök között azoké a jövő, akik képesek építészfejjel is gondolkodni, akik nyitottak a világra és utánajárnak azoknak az újdonságoknak és fejlesztéseknek, amelyek az ő szempontjukból is meghatározók. Fontos, hogy egy adott épületet illetően átfogóan, körültekintően járjunk el a munkánk során. Meg kell nézni az épület környezetét, hogy milyen épületek helyezkednek el a szűkebb és tágabb szomszédságában, és mindez milyen előnyöket hordozhat magában. Hogy érthetőbb legyen, hadd szemléltessem egy konkrét példával. Tervezünk egy sportközpontot, ahol lesz teniszpálya-komplexum, edzőterem, uszoda és egyéb, a kerület lakosságát kiszolgáló funkciók. A mi munkánkat is érintő legjelentősebb kérdés, hogy miként lehet karbonsemlegesen, a költségeket csökkentve üzemeltetni a központot. Egy uszodát nem lehet költségmentesen működtetni, tehát törekedni kell az energetikai rendszerének optimalizációjára.
A nyolc teniszpályából álló egység kiválóan alkalmas arra, hogy szondarendszert telepítsünk alatta. Meg tudjuk tehát valósítani azt az elképzelésünket, hogy a hőellátást hatékonyan, talajhőhasznosítással biztosítsuk az uszoda számára. Csakhogy figyelembe kell venni, hogy a szondamezőt ne merítsük ki az egyoldalú hasznosítással és hosszú távon képesek legyünk biztosítani a működési feltételeit. A hőszivattyú esetében az egyik oldalon megtermelt hőenergia a másik oldalon hűtési energiaként, jelen esetben veszteségként jelentkezik. A projekt számára az a célravezető, ha ezt a hűtési energiát valahol hasznosítani lehet, el tudjuk adni. Ennek eszköze az EU által is támogatott energiaközösségek létrehozása, ami kisimítja az energetikai igények kiegyensúlyozatlanságát.
Elkezdtük tehát feltérképezni, hogy a hűtési energiát hol lehetne hasznosítani. A telek szomszédságában egy művelődésiház és egy irodapark található. Ennek köszönhetően ki lehet alakítani egy mindenki számára win-win szituációt. Nyer a megbízónk, mert az eladott energia árából olyan bevételi forrása származhat, amivel optimalizálni tudja a fenntartási költségeit. Nyer a művelődésiház és az irodaház, mert nem kell hűtőgépeket üzemeltetnie, azokat folyamatosan karbantartania, öt-tíz évente cserélnie. És az energiaszolgáltató is jól jár, hiszen az új EU keretrendszereknek köszönhetően érdekelt az energetikai fejlesztések finanszírozásában, ami által CO₂ megtakarítási kvótát tud vásárolni. Én nagyon szeretném, ha ez a szemlélet minél gyorsabban elterjedne a kollégák körében és új irányt adna az építőiparban dolgozóknak.
Ezért is tartom fontosnak, hogy a beruházásoknál már az elején egy asztalhoz üljenek az építészek és a gépészmérnökök. Én úgy látom, hogy ez a jövő.
HANO-Plan | Web
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
