Az átlagkeresetekről közölt statisztikát nemrég a KSH.
Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. A bruttó átlagkereset 411 000 forint volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint – írta nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az MTI. Ugyanakkor az ipar, építőipar és szolgáltatószektor bérköltségeit európai összevetésben mutató grafikon kijózanító képet mutat.
„A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 280 500 forintot ért el, 9,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva – írta március utolsó napján az KSH. – A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7 százalékos növekedése mellett.”
Igaz, a KSH adatai szerint lényegében minden szektorban emelkedtek a bérek, azért kevésbé jó hírek is vannak: a legalább öt munkatárssal működő vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma például 49 ezerrel csökkent tavaly februárhoz képest, míg a közfoglalkoztatottak száma 6 ezerrel csökkent egy év alatt.
Lemaradt az építőipar
„Az iparban és az építőiparban az átlagosnál alacsonyabb 7,3, illetve 7,6 százalékos volt a keresetek emelkedése (...), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén második hónapja csökkentek a keresetek, januárban 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál” – jegyzi meg a jelentés.
És mellékeltek egy grafikont is, ami alapján az „ipar, építőipar és szolgáltatószektor” bérköltségei a legalacsonyabbak közt vannak az EU-ban, csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg:
A béreket ugyanakkor hosszabb távon felfelé hajtja, hogy az építőiparban lévő szakemberhiány ismét a koronavírus-járvány előtti szintre emelkedett. A Mapei 4450 fő megkérdezésével készült országos kutatása alapján átlagosan 133 napot kell várni szakemberre – két héttel többet, mint 2020 júliusában, és mindössze két nappal kevesebbet, mint múlt év februárjában, a pandémia előtt.
„A jelenlegi 133 nap nagyon hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Az adatokból úgy tűnik, hogy a szakemberhiány pandémia előtti szintre emelkedésében vélhetően az otthonteremtési és felújítási támogatások hatására javuló felújítási hajlandóság játszik szerepet” – mondta Markovich Béla, a cég ügyvezetője.
A felmérés szerint a legkevesebbet ácsra kell várni (94 napot), a legtöbbet gépészre (157 napot) és villanyszerelőre (145 napot).
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
