A Telekom Székház kapcsán Saly Péterrel és Preszl Gáborral beszéltünk a belsőépítészeti kivitelezés izgalmairól.
Közösségi terek, 5400 szekrény, 75 konyha, 690 ruhatári szekrény. A Telekom és a T-Systems közös székházának egyedi belsőépítészeti kivitelezését végző Kemabo Kft. képviseletében Saly Pétert és Preszl Gábort kérdeztük a munka összetettségéről, sajátosságairól.
Mi jellemzi a Kemabo jelenlegi arculatát, struktúráját, profilját?
Preszl Gábor: A Kemabo Kft. 1990-ben alakult belsőépítészeti projektekkel foglalkozó cégként. Rendelkezünk egy saját tulajdonú gyártóüzemmel Piliscséven, ahol 60 embert foglalkoztatunk, de emellett más gyártócégekkel is együttműködünk. Az idei év nagy váltás volt a cég életében, mert az eddigi tulajdonos, Manhertz Ferenc visszavonult az operatív vezetésből, és jelenleg egy három fős menedzsment (Pál-Dalos Andrea, Saly Péter és Preszl Gábor - a szerk.) vette át a cég irányítását. Az új vezetést rögtön kihívás elé állította az idei év, mert az elmúlt években jellemzően egy nagy projektet bonyolított a cégünk – idén azonban 4-5 nagy volumenű (százmilliós nagyságrendű) projekttel kellett megbirkóznunk szinte egyidőben.
Hogyan kapcsolódtak be a Telekom Székház kivitelezésébe?
Saly Péter: A lehetőséget az adta, hogy a cég munkakapcsolata a Market Építő Zrt.-vel már több mint egy évtizedre nyúlik vissza. A munkánk minőségét jelzi, hogy a székház esetében is lehetőséget kaptunk árajánlattételére az épület teljes egyedi belsőépítészetét illetően, és a megbízást elnyertük. Az elmúlt évek egyik legnagyobb munkája volt, meghaladta a 300 millió forintot. A feladat méreteiből következően hazánkban ezt egyetlen bútoripari cég sem tudta volna önállóan elvégezni, de a Kemabo Kft. 30 éves fennállása során kialakult kapcsolatrendszerének köszönhetően vannak olyan velünk szorosan együttműködő partnercégeink, akikkel ezeket a feladatokat együtt el tudjuk végezni. Két legnagyobb partnerünk a Telekom projektben: a Gyulai Fafém Bútor Zrt., illetve a Garzon Bútor Zrt., a velük való stabil együttműködésünk is hosszú évekre tekint vissza.
Biztosan sok kihívás, kivitelezés közben felmerülő feladat jelentkezett a munka során. Miként indult el a munkájuk és milyen összetevői voltak?
SP: Az egyeztetés eleve hosszadalmas procedúra volt, hiszen mind a tervezővel, mind a megrendelővel, mind a Telekom képviselőivel közös nevezőre kellett jutni. A kivitelezési környezethez tartozott, hogy míg az egyik épülettömbben már bútort szereltünk, a másikban még szinte csak szerkezetkész volt a ház. Magyarország legnagyobb irodaépülete, ez látszik a szállított mennyiségekből:
beépítettünk 75 konyhát, ami nem szokványos egy irodaépületben. Szállítottunk 3000 négyzetméter falburkolatot, 5400 dolgozói tárolószekrényt, 682 ruhatári szekrényt. Ennek már a logisztikai megvalósítása önmagában is jelentős feladatot jelentett.
Természetesen mindennek az alapanyagigénye szintén jelentős, nagyjából 20-25 ezer négyzetmétert használtunk fel, többek közt az akusztikus, furnérozott és laminált burkolatokhoz. Az irodaház látványának rendkívül erős elemei a közösségi terek, lobbyk - hiszen a „nagyközönség” főként ezekkel találkozik. Ezek kivitelezését is mi végeztük.
Megdöbbentő számokról hallhattunk! A cég múltjában ezek a méretek mennyire voltak jelen?
PG: A cég életében már több hasonló értékű projektet valósított meg. Ebben a projektben sem a megrendelés értéke, hanem a megrendelt mennyiség, illetve a szoros határidők jelentették az igazi kihívást. Márciusban írtuk alá a szerződést és augusztusra át kellett adni, ez számunkra is új sebesség volt.
Az idő rövidségén túl mi volt az, ami esetlegesen nehézségként jelentkezett?
SP: Az alapanyag beszerzés az említett nagyságrend miatt okozott olykor kihívásokat. Nyugat-Európából érkeztek az alapanyagok, melyek átlagos szállítási határideje 6-8 hét. Éppen ezért igyekeztünk elémenni ezen akadálynak, és már a tervezés szakaszában jeleztük a beszállítók felé az igényt. Ennek ellenére előfordult, hogy az anyag nem érkezett meg időre, azonban ezek a csúszások nem hátráltatták a folyamatos munkavégzést. A Market Zrt. képviselőivel és a többi ott dolgozó céggel nemhogy naponta, de óránként kellett egyeztetni az összehangolt munkavégzés érdekében.
A legnagyobb odafigyelést a logisztika megszervezése igényelte. Ha csak azt említem, hogy az 5400 szekrény beszállításához 23 kamionra volt szükség.
Végig csináltunk egy CEU-projektet egy pici utcában, ahol a logisztikai háttér és pufferterületek hiánya jelentette a legnagyobb problémát. Itt hatalmas volt a puffertér, azonban az épület méreteiből adódóan nagy távolságot kellet legyőzni a termékek helyszínre szállításához.
PG: A helyi szerelés megszervezése sem volt egyszerű, hiszen át kellett látni ezt a hatalmas - 104 000 négyzetméteres - épületet. A helyi szerelésvezetőnknek, Szobota Richárdnak folyamatosan 8 emeleten átlagosan 50 ember 5-6 féle különböző típusú munkáját kellett összehangolni. Ami nem kis feladat tekintve, hogy három szint bejárása, az összes munkafolyamat ellenőrzése önmagában is fél napot vett igénybe. A pincéből a másik szárny végéig eljutni fél órás utat jelentett. Sokat tudna erről beszélni vezető projektmenedzserünk, Szabó Péter. Az ő menedzsmentszemlélete és szervezőképessége elengedhetetlen volt a projekt sikeres megvalósításában. Szabó Péter és a projektvezetésben segítséget nyújtó Gárdonyi Gábor munkáját mindenképpen szeretném kiemelni.
SP: A gyártási folyamatban nem voltak ilyen zökkenők, noha elképesztően gyorsan kellett mindent elkészíteni. Ráadásul az épület és a Telekom specialitásaiból adódóan a saját rendszereit kellett adaptálni a bútorokba. A tárolókba olyan zárszerkezet került, ami kapcsolódik a házba belépő dolgozók jogosultságaihoz. A szekrények eleve bekábelezve kerültek be az épületbe: minden elő volt készítve bennük, szinte csak rájuk kellett kötni a zárat és a kezelőpanelt, és már működtek. Az ilyen jellegű feladatokhoz rendkívül sok mintára, elemzésre volt szükség, hogy minden megfelelően működjön.
Anyaghasználatban is voltak speciális elvárasok, megoldások, vagy ezek főként a technológiára voltak jellemzők?
SP: Kiemelném a közösségi terekben található betonbevonatú designpultokat, melyek gyártása nagy odafigyelést, és szoros együttműködést igényelt a beszállítókkal. A tárgyalókba speciális akusztikus-furnéros burkolatok kerültek, ezeket a tervezőkkel együtt választottuk ki. A nagy konferenciaterem is jelentős fejtörést okozott, főként a méretei, illetve a hangvetők és egyéb designelemek beépítése miatt. Büszkék vagyunk, hogy az ország legnagyobb irodaépületének első osztályú minőségben, határidőre történő megvalósításában jelentős szerepet vállalhattunk. Úgy vélem, ez egy jelentős sikertörténet cégünk életében.
Ez a cikk a Telekom Székház kivitelezésének érdekességeit bemutató sorozat része. Korábban írtunk már arról, hogy milyen komplex munka rejlik az elkészült épület mögött, illetve fotósorozaton mutattuk meg, hogyan épült fel a TIBA Építész Stúdió által tervezett épület a Market kivitelezésében és mi teszi igazán különlegessé az üveghomlokzatát.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
