Egy dán otthon, ahol minden a helyére került

A Holte óvárosában lévő modernista épületet egyetlen gesztussal radikálisan átalakították. 

A dániai Holte óvárosában talált rá a modernista építészet szép példájára a Madsen házaspár. Az épület régi értékeit tiszteletben tartva egyetlen átalakítást tettek csupán – ami azonban radikálisan változtatta meg a ház belső tereit.

Harry Emil és Klaus Madsen megígérték ugyan egymásnak, hogy nem keresnek új otthont, ma már mindketten boldogok, hogy Klaus megszegte megállapodásukat, és rátalált egy 1971-ben épült, Holte óvárosában álló ház hirdetésére. A 70-es évek jellegzetes építészete, és a kor háztartásainak számos autentikus vonása látszott még a házon, és bár épp a föld másik oldalán nyaraltak, mikor meglátták a hirdetést, hazatérésük után azonnal meglátogatták.

„Volt valami igazán egyedi a házban. Első tulajdonosai árulták, így még soha nem volt a piacon. A helyszínen döbbentünk rá, amikor beléptünk, hogy ez mennyire kézzel fogható: a belsőépítészeti kialakítás, a fa mennyezet és a 70-es évek furcsa kiegészítői elképesztő hangulatot adtak a háznak” – mesélte Harry Emil.

A dán építészet számos kiváló alkotót adott a világnak a 20. század második felében. A korai modernizmusban gyökerező skandináv építészet mindig a természetes anyagokra és az áttekinthetőségre fókuszál, a dán építészek, mint a vasbeton szerkezeteket megújító Jørn Utzon vagy az acél-üveg építészet helyi művelői, a Koppel-házaspár (Eva és Nils Koppel) mindig őszinte, egyszerű épületek létrehozására törekedtek, ennek hatására, a 20. század második felében létrejött a skandináv építészeten belül egy sajátos dán ág:

az ilyen épületekben a magasabb részek rendszerint a nagyobb belmagasságú, több oldalról világított, nagy közös tereket tartalmazzák, melyekhez erkély vagy terasz kapcsolódik; az alacsonyabb házrészekben pedig a többi helyiség kap helyet.

Jellemző továbbá az egyszerű nyerstégla homlokzatok és az egymásba metsző tetők alkalmazása. Ebbe a sorba illeszkedik Harry Emil és Klaus új otthona is. „Amikor némi gondolkodás után visszatértünk, már nem volt kérdés számukra, hogy ez lesz az új otthonunk” – emlékezett vissza Harry Emil. A családi házat Bertel Udsen tervezte, akinek a dán modernizmus stílusjegyeit magán viselő, mégis egyéni látásmódja számos ponton tetten érhető: az erőteljes szintelválasztás, a fenyő mennyezet és a fekete ablakkeretek egyaránt erős karaktert adnak az épületnek.

Harry Emil és Klaus még mindig izgatottan beszél új házukról: „Ennek a háznak lelke van. Mély nyugalmat áraszt és – ellentétben sok újépítésű házzal – az akusztika csodálatos. Szoros kapcsolatban áll a külső világgal, a természettel. A fekete ablakok mintegy képkeretként ölelik a kertet; olyan, mint egy műalkotás.”

Egy ponton csorbult az építész víziója: Bertel Udsen eredeti rajzain tetőablakok is szerepeltek, amelyeket a tulajdonos soha nem építtetett be. „A ház egyetlen hátránya a konyhában uralkodó sötétség volt, amit az eredeti tervek szerint tetőablakok oldottak volna fel. Egyszerű ötletünk támadt: járjunk az építész nyomában és építsünk be tetőablakot” – mesélte Harry.

„Komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a ház összes karakterjegyét megőrizzük, sőt, megvalósítsuk az építész eredeti látomását. Nagy örömünkre szolgál, hogy ez a vártnál is jobban sikerült, amihez a VELUX szakemberek is kellettek.”

A pár a VELUX szakértőktől kért tanácsot, akik a lehetőségek felmérése után három nagyíves üvegű, lapostetős felülvilágító beépítését javasolták, amelyeket azonban nem a konyhában kívántak elhelyezni, hanem a sötét folyosón, amely a lépcsőházat és a konyhát köti össze. „Azonnal éreztük, hogy ez a megoldás! Ezzel a kis változtatással a tervezettnél is több helyen lehet világos, jobban kihasználhatjuk a természetes fényt” – lelkendezett Harry.

Ennek ellenére amikor eljött a felülvilágítók beépítésének napja, Klaus és Harry Emil kis híján visszalépett: „Furcsának tűnhet, de megrettentünk a brutális cselekedettől, hogy szétverjünk egy gyönyörű, régi házat, amely remekül működik. Amikor azonban az első lyukat ütötték a mennyezetbe, minden kétségünk elszállt. Elképesztő volt. Még az ablakot telepítő szakemberek is megálltak egy pillanatra és felkiáltottak: ’Ez fantasztikus lesz!’”

A három nagy VELUX íves üvegű lapostetős felülvilágító segítségével a napfény mélyen a belső térbe jut, egységbe fogja az előtér, a konyha és az étkező helyiségeit. „A három felülvilágító közül kettő elektromosan mozgatható, ami jelentősen megkönnyíti otthonunk szellőztetését – az esőre és a szélre reagálva pedig automatikusan bezáródnak. Tényleg úgy érezzük, a friss levegő bejutása a testünkre és a lelkünkre is hatással van. Látjuk, ahogy a Nap sugarai betöltik a teret, érzékeljük az időjárás változásait, a Nap járását. A lépcsőn ülve látom a kertben álló szép fenyőfa csúcsát. A korábban sötét előtér – mesélte Harry – most kulcsszerepet kapott a házban: tervezzük, hogy berendezzük kényelmesebbre, mert még több időt szeretnénk itt tölteni.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk

Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk

A régi épületek felújításával 2050-ig Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani.

Tervezz egy világot gyorsan és hatékonyan, tele napfénnyel és friss levegővel! (X)

Tervezz egy világot gyorsan és hatékonyan, tele napfénnyel és friss levegővel! (X)

A VELUX tervezést segítő digitális szolgáltatásai új szintre emelik az épülettervezést.

Hirdetés