„Példaértékű a fejlesztő, a tervezők és a kivitelező közös munkája”
A Wing Zrt. fejlesztésében megvalósuló Liget Center projekt generálkivitelezésére kiírt pályázatot a FITOUT Zrt. nyerte el. A több éves, épületrehabilitációt, -felújítást, valamint új építést is magába foglaló feladatról Bodorkos Ádámot, a Liget Center Classic (a volt MÉMOSZ székház) projektvezetőjét és Friedrich Zsoltot, az Auditorium (az RTL stúdiójának helyet adó) épületrész felelősét kérdeztük.
Bonyolult és rendkívül összetett feladat az építészettörténeti jelentőségű épületcsoport rehabilitációja, felújítása. Mit jelentett ez a FITOUT számára?
Bodorkos Ádám: Komoly szakmai megtiszteltetés, hogy az egykori MÉMOSZ-irodaház (amely korábban a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének adott otthont) felújításán, megújításán dolgozhattunk. Némiképp sorsszerű párhuzamot is felfedezni vélünk ebben, amit egy werkfilmben is megörökítettünk. A filmben az Auditorium épületét díszítő reliefet keltettük életre. A projekt 3 fő fázisból áll, amelyben a FITOUT kivitelezési tevékenységének teljes spektruma megjelenik. A műemléki védettségű Auditorium épületrészen teljes felújítási, rekonstrukciós, a most újjászületett, Classic épületszárny alapvetően fit-out munkákat végeztünk, míg a különálló Vitrum, az új irodaépület – a meglévő mélygarázs alaplemezének részbeni cseréjét követően – a komplex generálkivitelezésünk eredményeként jött létre.
A műemléki védettségű Liget Center Auditorium megújulásának folyamatában mi volt a legnehezebb feladat? Projektvezetőként mit ítél a legkomolyabb kihívásnak a kivitelezés során?
Friedrich Zsolt: A műemléki védettség minden kötöttsége mellett kellett új funkciókat létrehozzunk (stúdiók, vezérlők), ehhez komoly szerkezeti átalakításokat hajtottunk végre, az alap erősítésétől egészen a speciális dongatető megnyitásáig, az utóbbi 200 m2-es üvegtető kialakításához volt szükséges. Meglévő pilléreket, födémeket cseréltünk, az épület főtartóit részben ki kellett váltanunk. Az épület teherhordásában is meghatározó szerepet betöltő „V” pilléreket is erősítettük, átalakítottuk. Szerkezeti módosítások során a biztonságra való törekvés a fő szempont. A precízen ütemezett munkavégzésnek és a csapat gyors problémamegoldó-képességének eredményeként határidőre tudtunk teljesíteni, és mindezt költséghatékony módon.
Legmodernebb stúdió-igények összefésülése egy régi épülettel… Ez nem lehetett akármilyen feladat.
Friedrich Zsolt: Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy példaértékű volt a fejlesztő, a tervezők és a kivitelező közös munkája abban, hogy a régmúlt kor építészeti elemei harmóniában találkozzanak a jelen kor építészetének előírásaival, igényeivel. Elég csak az épületgépészeti és -villamossági rendszerek
hihetetlen bonyolultságára utalni, amelyeket nagyon szűk helyekre kellett beszorítanunk. A régi korok anyaghasználata vagy építési technológiája ma már egyszerűen nem teljesíti a modern kor elvárásait. Például a belső udvari homlokzat nagy méretű (80 m2), eredetileg is ferdesíkú nyílászárói egyrétegű üvegezéssel készültek. Hőtechnikai okok miatt a plusz üvegréteg viszont plusz önsúlyt is jelentett, amelyet a tartószerkezetben keresztmetszet-növekedés és geometria változás nélkül kellett megoldanunk. Másik jó példa a régi hullámokat megidéző fa álmennyezet helyén megvalósult plexicsövekből álló
álmennyezet, amely egy igazán bravúros, új látványeleme lett az épületnek. A korábban nyomasztóan sötét tér ma fényárban úszik. Komoly siker, hogy az épület „A” energetikai minősítést ért el, szén-dioxid-kibocsátása „A+” kategóriába tartozik.
Milyen, korábban nem alkalmazott műszaki megoldásokkal találkoztak a Liget Center Classic felújítása során?
Bodorkos Ádám: Az épület egyik jellemző sajátossága, hogy a főbb gépészeti és elektromos nyomvonalak a kb. 50-60 cm magas álpadló térben helyezkednek el. Ezt úgy kell érteni, hogy például a 4.emelet gépészete az 5.emeleti álpadló alatt található. Tehát addig, míg a gépészeti szerelések nem készültek el, a Magyarországon már több éve nem forgalmazott, megtartandó álpadló visszaépítése nem kezdődhetett el, a területen való közlekedés „gátfutás” mintájára történt. A nehézségek közé sorolható még az alapépület régmúlt tűzvédelmének egyfajta rendszerbe illesztése a most érvényes tűzvédelmi előírásokkal. A két szabályrendszer együttes megértése mellett kellett meghozni a megfelelő döntéseket.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
