A magyar piac arra vár, hogy felgyorsuljon a digitalizáció és elkészüljön az állami BIM szabályozás.
A globális építőipari szoftverfejlesztő, a Graphisoft már közel 50, a nemzetközi piacon megjelenő országspecifikus BIM klasszifikációt épített a megoldásaiba. A vállalat itthon is figyelemmel kíséri a szabályozási változásokat, a Solibri programhoz már meg is megjelent a legújabb fejlesztése, az OTÉK alap szabálykészlet, amely teljes mértékben a BIM szemléletű tervvizsgálaton alapul. Több területen is vizsgálják hazai és német egyetemekkel a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit, és várakozásuk szerint 2-3 éven belül olyan eredmények is születhetnek, amelyek forradalmasíthatják a tervezési munkafolyamatot. A Graphisoft rekordidő alatt tette elérhetővé az Apple Vision Pro kevert valóság szemüvegen a nemzetközi sikerű 3D prezentációs és koordinációs alkalmazásukat, a BIMx-et.
Sosem volt itthon egységes szabályozás, ezért az építőipar digitalizálásához nélkülözhetetlen előírásokat most az államtól várják a vállalatok. Ezek egyike a BIM klasszifikáció, erre épül a beruházási költségbecslés, aminek elkészítése kötelező az állami beruházások pályázatánál az új építési törvény szerint. A globális BIM szoftverfejlesztő, a Graphisoft tapasztalt a BIM folyamatok kezelésében, több mint 100 országban van jelen szolgáltatásaival és ezen országok sorra alkotják meg a nemzetközi sztenderdeken alapuló helyi BIM klasszifikációkat, amelyek száma már közel 50, ezeket a tervezők az Archicad programban elérhetik.
A magyar piacon eddig nem volt egységes osztályozási rend, miközben a piac számára fontos európai környezetben sorra születnek a BIM szabványok. Emellett vannak olyan nemzetközi szakmai szervezetek, amelyek felvállalták a BIM folyamatok klasszifikációinak megalkotását. A vállalatok elvárják, hogy a szakterületek munkáját és igényeit is figyelembe vevő megoldás szülessen, de még nem tudni, milyen szemlélet alapján készül a magyar szabályozás. A tervezéssel kezdődő beruházási BIM munkafolyamatban egy geometriát hoznak létre, amelyet egy európai sztenderdekkel harmonizáló BIM klasszifikáció támogatna. Szakmai eseményeken ezzel kapcsolatban felvetődött a HUNICLASS lehetősége is.
„Kivételes szakmai lehetőség segíteni egy piac digitalizációját, és felkínálni a tapasztalatunkat. Természetesen várjuk a hazai BIM klasszifikáció megszületését, és reméljük az európai megoldásokhoz hasonlóan sikeres fejlődést eredményez majd. De addig is figyeljük a részszabályok megjelenését és saját fejlesztéssel támogatjuk felhasználóinkat abban, hogy megfelelhessenek ezeknek, mint például az OTÉK BIM alapú szabálykészlettel ellenőrizhető előírásai. Emellett a tervezők munkáját támogató magyar BIM sablonfájlunkat kiegészítettük az új építési törvény BIM elvárásainak megfelelést biztosító szempontjainak listájával is” – mondta Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója.
Az új építési törvény az állami beruházásoknál tehát előírja a BIM költségbecslés készítését, amelyhez azonban szükség van a BIM klasszifikációra, valamint egy beruházási központi tárhely adatbázisára, amelyre a beruházási költségterv adatok feltölthetők, elérhetők, illetve kutathatók az új beruházástervezés költségkalkulációk számára. A szakmai fórumokon az tapasztalható, hogy megosztott a piac, a szereplők egyéni elvárásai, szempontjai nem állnak közel egymáshoz. A kivitelezők munkanem szerinti csoportosítás alapján szeretnék a költségvetéshez szükséges adatbázist modellezni, míg a tervezők geometriát alkotnak, tehát épületelemek alapján dolgoznak, a műszaki ellenőrök pedig az építés sorrendje szerint csoportosítanának. Jelentős a szemléletek és elvárások közti különbség a beruházók, tervezők és kivitelezők szakterületei között, illetve a magas- és mélyépítés szereplői között.
A világpiaci gyakorlatot az, hogy a BIM klasszifikáció és költségtervezés is építményelem alapú, nemcsak a tervezés gyakorlata, hanem a beruházói attitűd miatt is, mert a tervmódosítások átvezethetőségét az elemalapú rendszer tudja kezelni. A másik fontos tapasztalat, hogy a nemzetközi gyakorlat nem egy klasszifikációt alkalmaz, hanem az azonos elvre épülő (elemalapú), de a szakterületekre specializált klasszifikációk váltak be. A költségvetés világszintű megoldását az ICMS (Nemzetközi építési mérési szabványok) dolgozta ki a magas- és mélyépítésre tipizált 13 klasszifikációval.
A Graphisoft folyamatosan követi és feldolgozza az adott országok tervezési szabályváltozásait a megoldásaiban, ennek megfelelően az új építési törvény BIM előírásainak listáját is elérhetővé tette az Archicad programban. A tervezők a munkájuk során tehát könnyen ellenőrizhetik, hogy minden elvárásnak megfelelnek-e. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) egy szűk, digitálisan jól meghatározható szabályainak egy részéhez is megjelent már a BIM alapú alap szabálykészlet, amelyhez szintén elérhető a Solibri programhoz, amivel a felhasználók ellenőrizhetik terveik szabálymegfelelését.
A mesterséges intelligencia az építőipar számára is izgalmas lehetőség, ezért a Graphisoft is több alkalmazási területet vizsgál. Egyik projektükkel azt szeretnék megoldani, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon egy fluid tervezési workflow. A tavaly ősszel megjelent Archicad 27 már bepillantást adott az AI világába, és egy kísérleti megoldással a BIM modellezési környezetet közvetlenül összekötötte a vállalat a Stable Diffusionnal, egy képgeneráló mesterséges intelligencia modellel. Ennek segítségével a tervezőszoftverben elkészült tömegmodellekből az építész egy gombnyomással, az AI segítségével fotórealisztikus minőségű opcionális látványterveket állíthat elő, ami a tervezés elején a megrendelővel folytatott korai fázisú tervegyeztetést emeli új minőségre.
„Komoly lehetőségeket látunk a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért több különböző területet kutatunk. Egyetemekkel és kutatóintézettel működünk együtt. Itthon például a Budapesti Műszaki Egyetemmel, akikkel szeretnénk megoldani, hogy egy 3 dimenziós tervező szoftvert az ember saját természetes nyelvén, vagy gesztusait használva tudjon vezérelni. A kihívás nem más, minthogy a billentyűzet és az egér helyett komplex utasításokkal lehessen bizonyos tervezési feladatokat vezérelni” – mondta Pfemeter Ákos, a Graphisoft Nemetschek termékek értékesítésért felelős alelnöke.
A vállalat fejlesztői a Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival azon dolgoznak, hogy miként lehet egy három dimenziós épületmodellt gépi segítséggel, automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez egy nagyon összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan óriási áttörést ér el a szakmában, mint amilyen a BIM volt a '90-es években. Ezen a területen a következő egy-két évben várható áttörés, de széles körű alkalmazásukra legalább 3-5 évet kell várni.
Az Apple Vision Pro kevert valóság szemüvege nemrég jelent meg a világpiacon. Ez egy olyan kivételes lehetőséget kínáló új platform, amelynek segítségével kiléphetünk a kétdimenziós képernyők kereteiből a kiterjesztett valóságba, és lehetővé teszi a tervezői munka új szintre emelését. Mivel a Graphisoft a 3D tervezés és annak virtuális megjelenítésében világvezető, ezért kézenfekvő volt, hogy összekapcsolják a BIMx alkalmazást a Pro Vision szemüveggel. A BIMx az amerikai és az európai piacon egyaránt a legnépszerűbb prezentációs és koordinációs alkalmazása a vállalatnak, amely kiváló lehetőséget nyújt a tervezőknek abban, hogy a virtuális térben is ellenőrizzék vízijóukat, illetve ügyfeleiknek valósághűen mutassák meg terveiket. A vállalat fejlesztőinek ezt igen rövid idő alatt sikerült megoldaniuk, ami már elérhető a BIMx az Apple Vision Pro szemüveghez.
Forrás: Graphisoft sajtóanyag / Nyitókép: Pixabay
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
