A polisztirolhab nem környezetszennyező, sőt újrahasznosítható, és ez jövedelmező lehet idehaza is.
A közhiedelemmel ellentétben a polisztirolhab nem környezetszennyező, sőt újrahasznosítható. Szerencsére egyre inkább szempont, hogy az élet minden területén ökotudatos megoldásokat válasszunk – nincs ez másként az építőiparban sem.
Több ország tett már lépéseket a környezetet terhelő műanyagok csökkentésére, de a holland PolyStyreneLoop üzem indulása igazán előremutató és nagy lépés ebben a folyamatban. A MEPS szakemberei szerint ez a terület Magyarországon jelentős üzleti lehetőségeket rejt még, ugyanis a számos előnnyel rendelkező EPS-hőszigetelés újrahasznosítása remélhetőleg előbb-utóbb Magyarországon is jövedelmező üzlet lehet.
Az EPS szerkezetét a jellegzetes, egymáshoz tapadó polisztirol gyöngyöcskék adják, amelyek alapanyaga polimerizált sztirol és a habosító, valamint égésgátló adalék. Utóbbi miatt teljesen tévesen a polisztirolt éghető és esetleg az életre veszélyes hőszigetelő anyagnak tartják. Az EPS hőszigetelőanyagnak csak két százaléka polimer, a többi 98 százalék levegő – a világ egyik legjobb hőszigetelő anyaga!
Az anyag környezetbarát, beépítése és bontása nem igényel külön védőfelszerelést, és az 50 éve felrakott szigetelések vizsgálata során semmilyen minőségromlást nem mutatott ki. Az építőipari és útépítési felhasználáson kívül széles körben használják a csomagolások terén is.
Hollandia ökotudatos lépése
2021. június 16-án, az Európai Unió LIFE programjának támogatásával nyílt Hollandiában, Terneuzenben a PolyStyreneLoop gyár, amely az építési polisztirolhab (EPS) bontási hulladékát és annak adalékanyagainak újrahasznosítását végzi. Az üzem indulása jól mutatja, hogy az EPS-hulladék újrahasznosítására szolgáló nagymértékű, zárt körfolyamatú megoldás műszakilag és gazdaságilag is megvalósítható. Az üzem működési folyamatának felépítése is egyedülálló. A létesítményt a PolyStyreneLoop szövetkezet építette, amely a polisztirolhab értéklánc több mint 70 vállalatát képviseli. Tagjai közé tartoznak a polisztirol nyersanyaggyártók, a szigetelőanyag gyártók, az adalékanyagok beszállítói, a feldolgozók és az újrahasznosítók, valamint az EUMEPS, az expandált polisztirol európai gyártóinak szövetsége.
  |
A PolyStyreneLoop üzemben alkalmazott CreaSolv® eljárás során a Hollandiából, Németországból és más országokból származó polisztirol (PS)-habot megtisztítják a bontási hulladéktól és újra polisztirol anyaggá alakítják.
A holland gyár évente 3300 tonna bontási hulladékot képes újrahasznosítani, amivel igazolja a folyamat műszaki, gazdasági és környezetvédelmi életképességét, amelyben a HBCD-t tartalmazó polisztirolhabok teljes mértékben integrálhatók a körforgásos gazdaságba, ahelyett, hogy kiesnének az újrafelhasználásból.
„Igazi plusz, hogy az üzem nemcsak a jelenleg keletkező hulladékról, hanem a régebbi hulladékról is gondoskodni tud – mondta Jan Noordegraaf, az üzem társigazgatója. – Ráadásul mindezt nagyjából ugyanolyan energiabefektetéssel tudjuk megtenni, mint amilyen a mechanikai újrahasznosítás, emellett az általunk felhasznált energia kizárólag szélerőművekből származik.”
A polisztirol újrahasznosítása Magyarországon
„Minden termékgyártás hulladékképződéssel jár, a kérdés csupán az, hogy mit és milyen módszerekkel kezdünk vele. A hulladékképződés minimalizálása tulajdonképpen analóg az energiatakarékossággal: az a legtisztább energia, amit nem kell megtermelni – az a jó hulladék, ami nem képződik” – mondta Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének tagja, az Austrotherm Kft. vezető szaktanácsadója.
Az évente termelődő bontási hulladék 0,02 százaléka csupán a polisztirolhab, de a szakember szerint jó, ha felkészülünk a mai, korszerű hőszigetelés újrahasznosítására is. Vannak erre már technológiák, ahogyan a holland példa is mutatja, csak be kellene vezetni Magyarországon is.
Mi lehet a sorsa a polisztirol hulladéknak?
Az 50–100 év élettartamú EPS nincs olyan régen az épületeken, hogy szükséges legyen újrahasznosítása. A szigorodú energiatakarékossági előírások miatt sokan fontolgatják, hogy lecserélik a 10-12 cm vastag hőszigetelést 16-20 cm vastagságúra, és így indokolt lenne a lekerülő anyagok újrafelhasználása. Magyarországon a hulladékudvarok nem fogadják be az EPS-lapokat, főleg méretük miatt, holott nem szennyezik a környezetet, „normál” besorolásúak. „Itthon a hulladék begyűjtése és elkülönítése gyakorlatilag nem megoldott, nincs lehetőség gépi osztályozásra, mivel maguk a műanyagok sincsenek jelzéssel ellátva – reagált Zala Péter, a MEPS elnöke a holland gyár elindulására. – Magyarországon nincs pontosan meghatározva mit, hova kell gyűjteni.”
Ennek ellenére örvendetes, hogy több hőszigetelőanyag-gyár már az első fázisban, a gyártásban teljesen hulladékmentes technológiát alkalmaz. A folyamatban előrelépés lenne a kivitelezési hulladék csökkentése.
További információ: http://www.hoszigeteljaholnapert.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
