Hirdetés

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) november 9-én jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, mely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épület-felújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását. 

A 2019 nyarán, nyolc ország partnerségével indult BUILD UPON2 nemzetközi projekt egy többszintes épületfelújítási keretrendszer kidolgozását és tesztelését célozta meg a 2050-re kitűzött európai karbonsemleges épületállomány eléréséért. A november 9-i hazai záróeseményen a HuGBC magyar konzorciumi partnerként az eredményeket ismertette, Budaörs mintavárosként, Budavár, Kispest és Szombathely pedig követő városként osztotta meg a tapasztalatokat és a további terveket a hallgatósággal.

A projekt eredményei

A projekt két és fél éve alatt nemzeti irányítóbizottságok és a bevont városok támogatásával 2020-ban elkészült a keretrendszer első, majd 2021 októberében többkörös finomhangolás után a végleges verziója. Budaörs mintavárosként workshopokon vizsgálta, hasznosak-e a javasolt mutatók, vajon rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű adat, van-e megfelelő adatgyűjtő rendszer, és van-e elegendő – technikai, pénzügyi és humán – erőforrás a sikerhez.

A BU2 indikátorai – Forrás: HuGBCA BU2 indikátorai – Forrás: HuGBC

Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A közös gondolkodás eredményeképpen végül négy környezeti, négy társadalmi és öt gazdasági indikátor jött létre. Ilyen mutató például a CO2-kibocsátás csökkentése, az energiaszegénységből kikerült háztartások százalékos aránya, a beltéri levegő minőségének javítása vagy az energetikai felújítási munkák révén támogatott munkahelyek. Ezt az indikátorrendszert olyan források egészítik ki, amelyek segítik a városokat az adatgyűjtésben, és az eredményekről szóló jelentések hatékony elkészítésében. Az adatok tekintetében az egyszerű, könnyen hozzáférhető, az összehasonlíthatóság érdekében egységes adatok gyűjtése a cél, módszertanilag pedig fontos, hogy rögzítsék azokat. Ha pedig becslésre támaszkodnak, akkor ennek módszertanát is rögzítsék az önkormányzatok. Költségek mindig lesznek, de fontos, hogy ezek ne jelentsenek akkora terhet, ami kizárja a használatot.”

A mintaváros tervei, a következő lépések

Budaörs, a magyar mintaváros régóta elkötelezett a klímavédelem területén. A BUILD UPON2 projekt nagymértékben segítette az önkormányzatot a céljai elérésében. A keretrendszert hat plusz három önkormányzati épület megvizsgálásával tesztelték, és azonnal látszott, hasznos lesz. Szeptemberben a képviselőtestület úgy határozott, hogy a keretrendszert első körben bevezeti az önkormányzati épületállományra, illetve azokra a projektekre, ahol ez alkalmazható. Mindezeken túl szeretnének olyan képzéseken részt venni, amelyeket a téma releváns képviselői tartanak.

„Az egyik nagy kihívás az adatok hiányossága, illetve rendszerezése volt, ugyanis a folyamatosan gyűjtött adatok az önkormányzat különböző irodáinál landoltak. A projektnek köszönhetően elindult egy egységes, folyamatosan koordinált adatgyűjtés, ami jelenleg jól működik az önkormányzatnál, ugyanakkor a lakossági adatokra, és a szolgáltatószektor épületfelújításaival kapcsolatos adataira egyáltalán nincs rálátásunk, ehhez országos szintű adatgyűjtésre volna szükség – mondta el Szabó Sándor, a Budaörsi Polgármesteri Hivatal pályázati koordinátora. A lakossági adatgyűjtésben a jövőben segíthetnek az önkormányzat által évente kiírt energiahatékonysági korszerűsítési pályázatok, melyek a tervek szerint teljesebb körű adatszolgáltatást igényelnek majd, és nyomon követik a források felhasználásának hatékonyságát egy meghatározott időszakig.

A legfontosabb jövőbeli feladatnak Szabó Sándor egy dedikált „klímareferens” kinevezését tekinti, aki napi szinten összefogja és koordinálja a folyamatokat, biztosítja az érdemi továbblépést, hogy hosszú távon javítsa az eddig elért eredményeket.

A követő városok képviselői: Újszászi Györgyi környezetvédelmi és fenntarthatósági referens (Budavár), Németh Ákos tanácsnok (Szombathely), Ferenczi István képviselő (Kispest) alátámasztották Budaörs tapasztalatait az adatgyűjtéssel és -kezeléssel, egy dedikált klímareferens fontosságával és az önkormányzati munkatársak edukálásával kapcsolatban.

Nemzeti szintű hatás

A BUILD UPON2 projekt országos szinten is érezteti a hatását: a felújítás előnyeinek mérésére szolgáló új, holisztikus megközelítés révén a helyi önkormányzatok most adatokat tudnak szolgáltatni a nemzeti Hosszú Távú Felújítási Stratégiához (LTRS), amely elkészítése minden EU-tagállam számára kötelezettség. Ha a keretrendszer indikátorait a tagállamok sablonként használják a stratégiáik nyomon követésére, biztosítani tudják, hogy minden követelménynek megfeleljenek, megkönnyítve az Európai Bizottság számára az előrehaladás értékelését.

Az Épületfelújítási Keretrendszer Módszertani Kézikönyve hamarosan elérhetővé válik a HuGBC honlapján.

A BUILD UPON2 projektről

Az EU Horizon 2020 által finanszírozott BUILD UPON2 projekt képessé teszi Európa városait arra, hogy meglévő épületállományuk 2050-re történő karbonmentesítése érdekében egyesítsék erőiket a nemzeti kormányokkal és az iparral. A BUILD UPON2 8 mintavárossal és 24 követővárossal dolgozott együtt az Európai Bizottság Felújítási Hullám törekvése megvalósításához szükséges stratégiák kidolgozásán. A fő hangsúly egy „többszintű, a felújítások hatását vizsgáló keretrendszer” kidolgozásán és tesztelésén volt. Ezt a keretrendszert az épületfelújítás sokféle előnyének nyomon követésére és jelentésére használják. A városfelújítási stratégiák egyedülálló mérföldköveiből és mérhető előrehaladási mutatóiból áll, többek között: kibocsátáscsökkentés, fokozott foglalkoztatás és javuló egészség. Az adatok helyi szintű rögzítésével a keretrendszer összekapcsolja a felújítást a nemzeti szintű szakpolitikai és döntéshozatali folyamatokkal, ösztönzi a nagyobb beruházásokat a városregenerációs programokba, és lehetővé teszi a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos kezdeményezések bővítését és szélesebb körű felhasználását.

 

Fejléckép: Scott Blake / Unsplash (illusztráció)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Budaörs mintavárosi tapasztalatai.

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az épületek és az infrastruktúra együtt a globális éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás 75 százalékáért felel.

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

A beépített emisszió aránya folyamatosan növekszik, ezért kiemelten törekedni kell a teljes szektor karbonsemlegesítésére.

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Budaörs mintavárosi tapasztalatai.

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az épületek és az infrastruktúra együtt a globális éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás 75 százalékáért felel.

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

A beépített emisszió aránya folyamatosan növekszik, ezért kiemelten törekedni kell a teljes szektor karbonsemlegesítésére.

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Budaörs mintavárosi tapasztalatai.

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

A városi épített környezet kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az épületek és az infrastruktúra együtt a globális éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás 75 százalékáért felel.

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

A beépített emisszió aránya folyamatosan növekszik, ezért kiemelten törekedni kell a teljes szektor karbonsemlegesítésére.

Hirdetés
2025/12024/12024/82024/72024/62024/52024/42024/32024/22024/12023/62023/82023/52023/72023/62023/42023/52023/42023/32023/32023/22023/22023/12023/12022/82022/62022/72022/52022/62022/42022/52022/42022/32022/32022/22022/22022/12022/12021/82021/62021/72021/52021/62021/42021/52021/32021/42021/32021/22021/22021/12021/12020/62020/82020/72020/52020/62020/42020/52020/42020/32020/32020/22020/22020/12020/12019/62019/82019/72019/52019/62019/42019/52019/42019/32019/32019/22019/22019/12019/12018/82018/62018/72018/52018/42018/32018/22018/12017/82017/72017/62017/52017/42017/32017/22017/12016/82016/72016/62016/52016/42016/3 2016/22016/12015/82015/72015/62015/52015/42014/42014/32014/22014/12013/62013/52013/42013/32013/22013/12015/32014/52014/62015/22014/72014/82015/1