BDPST Group: befektetés a jövőbe
Jellemzően túl sok dolgot vállal túlzottan is szűk határidőkre Tiborcz István, a BDPST Group cégcsoport tulajdonosa. A 2015-ben főképp turisztikai profillal megalakult ingatlanbefektető cég ma már kiterjesztette működési területét a pénzügyi szektorra és a logisztikára is, így a cégcsoportot ma már leginkább tőkebefektető és holdingcégként aposztrofálhatnánk. Ez a beszélgetés azonban jórészt a szállodaipar és az ingatlanfejlesztés területét járja körül, hiszen apropója a Belváros egyik figyelemre méltóan felújított ikonikus épülete, vadonatúj szállodája, a Verno House. Interjú az OCTOGON magazin 184-es (2023/4-es) lapszámából.
Egy igazán unikális Szabadság téri épület belső terei alakultak át a BIS Építész Iroda exigens működésének köszönhetően. A Reimholz Péter által újragondolt bérház a méltó külső után végre kvalitásos enteriőrökkel gazdagodott és ötcsillagos szállodaként nyitotta meg a kapuit a közelmúltban. Mi ragadta meg elsősorban a befektetői fantáziát az épületben?
Az ingatlanfejlesztés, főképp egy szállodai fejlesztés esetében a lokáció az egyik legfontosabb elem. Fontos tényezőként említeném még a nagyjából tíz évvel ezelőtt elkészült épületfelújítás közel tökéletes minőségét is, amely kitűnő alapot adott a további fejlesztésnek. A Reimholz Péter Kossuth- és Ybl-díjas építész vezette csapat megismerte és adaptálta az épület múltját, ennek megfelelően nyúltak hozzá a rekonstrukció során. A látványos kortárs bővítéssel pedig szó szerint megkoronázták a házat. Munkájuk nagyszerűségének megértéséhez tudni kell, hogy egy műemlék épületről beszélünk, ennek fényében még értékesebb, hogy a modern és a régi elemek összesimítása ennyire jól sikerült. Amikor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk az épületet, köszönhetően a korábbi igényes kivitelezésnek, alapvetően a belső terekhez kellett hozzányúlnunk, mert a korábbi szállodához képest egy teljesen más koncepció élt a mi fejünkben, amit a történelmi múlt figyelembevételével alakítottunk ki. A szállodaiparban a vendégkör igényei nemhogy tíz, de már néhány év alatt is változnak. A BDPST Koncept szakemberei ezeket a változásokat követték le és tették a koncepció részévé, ami egy teljes körű ráncfelvarrást eredményezett.
A megőrzött részleteket mindamellett feltűnés nélkül sikerült beilleszteni az új koncepcióba.
Amely elemek összesimíthatóak voltak az új design-koncepcióval, azok természetesen maradtak. Az épület külső megjelenése tökéletesen illeszkedik a Szabadság téri építészeti környezethez, a belülről teljesen megújult enteriőr pedig magával a parkkal, a zöld környezettel áll szinergiában.
Közismert, hogy gyakran a személyes érzelmei is befolyásolják egy-egy akvizíció során. Itt elég csak az Adria-palotára, vagy a turai Schossberger-kastélyra utalnunk. A Rosenberg-ház esetében beszélhetünk-e hasonló elköteleződésről?
Az épületek múltja a házak jövője szempontjából mindig meghatározó lesz, ezért minden ingatlanberuházás esetben alapos történeti kutatást végzünk. A BDPST Group tevékenysége az ingatlanfejlesztéssel indult közel egy évtizeddel ezelőtt, akkor tanultuk meg a gondos és alapos tervezés fontosságát. Ha górcső alá vesszük ingatlanfejlesztéseinket, túlnyomó részben gazdag építészeti és kultúrtörténeti örökséggel bíró épületeket találunk. Büszkeséggel tölt el, hogy az előző generációk tudásához, erőfeszítéseihez, gondosságához mi is értéket tudunk hozzáadni. A kérdésre válaszolva, igen, ezekben a döntésekben nyilván benne vannak az én emocionális elköteleződéseim is.
A BDPST Group filozófiája arra a törekvésünkre épül, hogy miként lehet ötvözni a modern és a hagyományos építészeti értékeket, amely munka eredményeképpen új funkciókkal integráljuk ezen kulturális értékeinket a jelenbe. Az elsődleges célunk az értékteremtés; nem véletlen, hogy a cég portfóliója egyedi, különleges épületekből áll.
A Gellért szálló, a Vörösmarty téri MAHART-székház vagy az Adria-palota egytől egyig történelmi monumentumok. Komoly felelősséggel járó misszió ez, hiszen olyan épületeket, amelyeket a XIX-XX. század fordulóján egészen más funkcióval hoztak létre, a XXI. század műszaki-minőségi elvárásaihoz értő és gondos kézzel kell igazítanunk, új funkciókkal és tartalommal megtölteni, ami hosszú távon fenntartható marad. Nem csekély dilemma és feladat ez, elhiheti.
A történeti kutatások során feltáruló mikrotörténetek mennyiben befolyásolják a ház karakterének kialakítását?
A BDPST ingatlanüzletága a luxuskategóriára koncentrál. Megértem azokat is, akiknek ez a jelző pejoratív, de a mi épületeink nem érdemelhetnek mást. Történetük akár építészeti, akár kultúr- vagy várostörténeti értelemben kiemelkedő, olyan megbecsültséget vindikálnak maguknak, amellyel nyilván lehetne szembemenni, de akkor testületileg nem lennénk méltóak ezekhez a fejlesztésekhez. Azért tudunk a hotel- és hospitality-fejlesztéseink során a prémium szegmensben gondolkodni, mert a házaink eredetileg is ebben a kategóriában versenyeztek. Ha megnézzük a korabeli építőiket, tervezőiket, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a kor leginnovatívabb vállalkozói a legkiválóbb tervezőket kérték föl annak érdekében, hogy a szédületes tempóban fejlődő fővárosunk minél gyorsabban fel tudjon zárkózni a kontinens legelőkelőbb városainak sorába. Ha pedig erről a szegmensről beszélünk, akkor nagyon fontos az is – azon túlmenően, hogy a kor követelményeit szem előtt tartó szállodaberuházást hajtsunk végre –, hogy megtaláljuk a megfelelő nemzetközi üzemeltetőt.
Új épületet bármikor lehet építeni, az csak pénz kérdése. A falakon túl a történet hordozza az értéket.
Ezért tárjuk fel és szedjük kötetekbe ezen épületek történetét. Adria-palota: benne van az előző századforduló, a Magyar Királyság és a Monarchia teljes történelme. De ugyanígy könyv született a MAHART-székházról is, ami pedig a szintén döntő jelentőségű folyami hajózás központja volt. Gellért hotel: kimeríthetetlen a történeteket tekintve, amelyről most készítjük a következő könyvet. Van egyfelől egy építészeti és van egy kulturális értékmentési munkánk, amelyet személy szerint nagyon fontosnak tartok. Dokumentáljuk az épületeink múltját az elkövetkező generációk számára, ezzel is életben tartva történelmünk nagyjainak szellemét.
Van kedvenc története?
Rengeteg emlékezetes történet van, talán az Adria-palotához kötődőek a legizgalmasabbak, nyilvánvalóan a tengerhajózás gazdaságtörténeti jelentősége miatt is. Például ott történt az ország legnagyobb szabású bankrablása. Az Adria Hajózási Zrt. igazgatóságában és felügyelőbizottságában a kor legbefolyásosabb gazdasági szereplői foglaltak helyet, akik millió és egy szálon kötődtek egymáshoz az épülő város egyéb ingatlanberuházásaiban is. Ez a nemzetté válás lázas és páratlanul gazdag korszaka volt, amikor a gazdaság is fénykorát élte. Hihetetlen mértékű gazdasági növekedés volt tapasztalható, ami együtt járt egy rendkívül élénk és színes politikai és közéleti helyzettel is. Az Adriai Hajózási Zrt. megalapítása is hatalmas politikai viharokat gerjesztett, de a fiumei kikötő fejlesztését és a fiumei Adria Palota építését is pénzkidobásnak titulálták, aztán néhány év múlva a tengeri hajózás kitűnő üzletágként prosperált. De az épületeinket is összeköti a történelem, mivel az Adria Hajózási Zrt. jogtanácsosa volt az a dr. Rosenberg Gyula, aki a Verno House egykori épületét, a Rosenberg-házat építette, és párbajozott a Schossberger család egyik leszármazottjáért, akik a BOTANIQ Turai kastély eredeti tulajdonosai voltak.
Felfedezhető némi párhuzamosság a XIX. század vége és a XXI. század eleje között.
Persze, akkor is megvoltak a politikai csatározások, ami a város fejlődésére is nagy mértékben kihatott. Egyébiránt ha már itt tartunk, Budapest által egy olyan érték van a birtokunkban, amit, nekem néha úgy tűnik, nem akarunk észrevenni és nem tudjuk igazán értékelni. Ha ezt az egyszerűség kedvéért lefordítom a számok nyelvére, kiderül, hogy Budapesten az ötcsillagos szállodák átlagárai még Pozsony és Prága hasonló szintű szolgáltatásaitól is messze vannak, nemhogy a bécsiekétől. Hogyan lehetséges, hogy Budapest ennyire alulértékelt? Hiába a pazar természeti adottság, hiába a teljesen unikális épített örökség, ezek turisztikai vonzerőnek még nem elegendőek. Budapest ugyanis ma még nem képes a magasabb minőségi elvárással érkező vendégek igényeit kielégíteni. Világmárkákat árusító üzletek, egyenletesen magas minőségű kulturális kínálat, egymással is versengő, nemzetközileg is jegyzett éttermek tucatjai, négy- és ötcsillagos szállodák. Nyilván nagyon jó az is, hogy az angol legénybúcsús turisták tömegei a VII. kerületben vonulnak éjszakánként A-ból B-be, de nem ennek kéne a szolgáltatási paletta meghatározó elemének lennie. Ez a város ennél sokkal nagyobb potenciával bír.
Budapest ne az olcsó turisztikai vonzerő szinonimája legyen, mert ez a város sokkal többre hivatott ennél.
Meg kell találnunk a helyes arányt, és világos stratégiával kell rendelkeznünk a tekintetben, hogy melyek a hátizsákos-legénybúcsús turistákat kiszolgáló részek, és meg kell határozni, hogy melyek lesznek azok a városrészek, amelyek az igényesebb, nagyobb turisztikai potenciállal bíró vendégeket szolgálják ki éttermekkel, üzletekkel, kulturális attrakciókkal. A BDPST szakértői stábja ezt az elemzést már elvégezte, amely stratégia alkotásunk fontos fonalvezetője.
És mi lett a végeredmény?
A szállodafejlesztéseinknek csak egy eleme maga az épület, ennél mi sokkal komplexebben gondolkodunk. Olyan városi hub-ok létrehozásában vagyunk érdekeltek, ahová nem csupán a turistákat akarjuk becsalogatni, mert az nekünk nem elégséges, hogy a vendég megszáll egy-két éjszakára, aztán megy isten hírével. A mi elképzeléseink szerint a szállodáink, klubjaink a vendéglátás és a fogyasztás közösségi központjaivá válnak, ahol mindenki – legyen turista vagy helyi lakos – igényei szerint válogathat a széles szolgáltatási palettáról. Mit értek ez alatt? Ez év őszén át fogjuk adni az új Marriott Hotelt, az Autograph Collectiont a Vörösmarty téren. Ez egy 37 ezer négyzetméteres fejlesztés. Három épületet vásároltunk meg. Értelemszerűen minden védendő értéket megtartottunk, a homlokzatokat teljes mértékben rekonstruáltuk, viszont belülről a három épületet egységessé tettük, így egy komplex fejlesztést valósítottunk meg. A három épület által körülzárt courtyardot üvegtetővel fedtük le, és ezáltal kialakítottunk egy közösségi teret óriási fákkal, növényekkel, ami amúgy a hotel lobbyja és kávézója. Meggyőződésem, hogy ez a fejlesztés olyan turisztikai vonzerővel bír majd, amely a városlakók számára is értéket képvisel. Egy olyan komplexum jön létre a fejlesztéssel, amilyen garantáltan nincs még egy a fővárosban.
Említette a turisztikai vonzerő emelésének további elemeit is. Ezekre a szinergiákra is vannak ötletei?
Még néhány évvel ezelőtt egy szállodai étteremre szükséges rosszként gondoltak a fejlesztők. Bonyolult, költséges, rengeteg engedély szükséges hozzá, de elengedhetetlen, hogy üzemeljen. Mára ez teljesen átértékelődött. A menő nemzetközi gasztrotrendeket ugyanúgy be kell építeni a koncepcióba, mert azok fölértékelik a szállodát. Mi is ezen szakmai trend mentén fejlesztünk és üzemeltetünk. A Marriott Hotelbe Spanyolország egyik leghíresebb étterem brand üzemeltetőjét, a Dani García csoportot hozzuk be Budapestre, és nyitunk két éttermet a Marriottban.
Megvan itthon is a megfelelő szakembergárda ehhez a minőségi szolgáltatáshoz?
Habár itthon nagyon sok jó szakembert találni, mégis kevesen képzik magukat tovább külföldön, szereznek elegendő tapasztalatot a minőségi vendéglátásban. Ezért is tartom fontosnak a nemzetközi csapatokkal és cégekkel való intenzív együttműködést, mert nélkülözhetetlen ismeretekre tehetünk szert általuk. Ha idecsábítunk egy nemzetközi brandet, egy már jól működő, többször bizonyított koncepciót, a nyitáshoz a megfelelő kulcsembereket, akkor a siker prognosztizálható lesz. A BDPST Group szakemberei egyébként magasan képzett, a szakmájuk iránt alázattal és tisztelettel elkötelezett emberek, akiknek munkájára rendkívül büszke vagyok. A csapatot nem csak, hogy egyben tartottuk a különböző válságperiódusokban, mint például a pandémia, de bővítettük is. Igazoltunk külföldről is elismert kollégákat, akik új, eltérő aspektusokból látják a dolgokat. Külföldi üzleti útjaim során nyitott szemmel járva én is igyekszem olyan adaptálható ötleteket hozni, amelyek illeszkednek a hazai környezethez.
Van kedvenc külföldi étterme, szállodája, lokációja?
Nem tudnék egyet a többi rovására kiemelni, sajnálom. Azt vallom, hogy mindenből lehet tanulni. Meg kell látni, ami jól működik, és át kell gondolni, hogy mit lehetne mindabból megvalósítani itthon. A fejlesztéseinkben mindenhol megtalálhatóak ezeknek a tapasztalatoknak a lenyomata.
Vannak-e a fejlesztéseikben közös, csak a BDPST-re jellemző sajátosságok?
Kétfelé modellt működtetünk a szállodafejlesztéseinknél. Vannak a nagy szobaszámú fejlesztések, ahol alapvetően nemzetközi brandekkel dolgozunk együtt. Ezeket a nagy neveket vagy franchise-, vagy menedzsment-szerződéssel hozzuk ide. Az ilyen szállodákat általában ők is működtetik, de előfordul, hogy a franchise alapján mi látjuk el a menedzsmentet. Ezeknél a brandeknél nagy mértékben meg van kötve a kezünk. A másik modell a jellemzően kisebb szobaszámmal megvalósuló saját brandünk. Ez egy lifestyle kollekció, amit mi Botaniq Collectionnek neveztünk el. Ennek a brandnek az építésén dolgozunk jelenleg is. Ennek első tagja a BOTANIQ Turai Kastély volt, a második az ötvenszobás Verno House a Szabadság téren, a harmadik pedig az Andrássy Kúria & Spa Tokajban, ezeket saját brand alatt és saját üzemeltetésben valósítjuk meg. A Verno House esetében partnerünk még az IHG, az InterContinental szállodacsoport, amellyel franchise szerződést kötöttünk. Saját fejlesztés lesz a XII. kerületi egykori Fonográf Klub is. Tehát építjük a saját brandet is saját csapattal, saját arculattal, saját üzemeltetéssel, de megvalósítunk nagy hotelfejlesztéseket is, amelyekben elsősorban tulajdonosok vagyunk.
A víziója szerint milyen lesz tíz év múlva a BDPST Group?
A BDPST Group alapvetően egy tőkebefektető holdingtársaság, ami nem csak és kizárólag az ingatlanpiacon tevékenykedik. Nem titkolom, hogy személy szerint engem ehhez a területhez azért elég erős érzelmek kötnek az üzleti célokon túlmenően is, de mint holdingtársaság, a BDPST több lábon áll. Ingatlanbefektetés, ingatlanfejlesztés, hotelüzemeltetés. Meghatározó tulajdonrésze van a Gránit Bankban és a Waberer’s Nyrt.-ben, és még számos területen különböző befektetéseket menedzsel. Az a célunk, hogy tíz év múlva is egy diverzifikált portfólióval bíró befektető társaságként működjünk.
Döntéseiben mennyire támaszkodik a megérzéseire?
A holdingstruktúra azt jelenti, hogy kiépült egy nagyon erős jogi kontrolling és pénzügyi képesség, ami gyakorlatilag felügyeli a befektetéseinket az általunk felügyelt cégekben. Amúgy pedig alapvetően mindenhol saját menedzsmenttel és komoly szakképzett csapattal rendelkezünk. A Waberer’s Nyrt.-t például egy teljesen különálló szakmai menedzsment irányítja, megjegyzem, egészen kiváló módon, ami látszik is a társaság számaiban. A holdingcégnek, a BDPST Groupnak az a feladata, hogy folyamatosan kontrollálja és vizsgálja a befektetései hozamtermelő-képességét és eredményességét.
Ezek szerint mindig ellenőrzi a személyes döntéseinek a helyességet is?
Hogyne. Alapvetően van egy víziónk arról, hogy a világ milyen irányba halad, amelynek alapján stratégiai döntéseket hozunk, fektetünk be iparágakba, szolgáltatásokba, mert rövid-, közép- és hosszú távú vízió nélkül képtelenség építkezni. Ezért fektettünk be a digitális bankba, a logisztikai piacra, mert azt gondoljuk, hogy ezek az irányok lesznek a meghatározóak az elkövetkező években. És nyilván miután befektettünk, a mi feladatunk az, beleértve természetesen engem is, hogy – összhangban az adott cég menedzsmentjével – eredményesen működjünk és jól teljesítsünk.
Van-e olyan terület, ami most még különösen izgatja a fantáziáját, amit mindenféleképpen szeretne beemelni a portfólióba?
Azok a területek, amelyeken most befektetéseink vannak, megegyeznek a hosszú távú stratégiai elképzeléseinkkel, legyen szó akár a megújuló energiákról, a logisztikai, a pénzügyi szektorról vagy az ingatlanfejlesztésről. Megtettük a megfelelő lépéseket, úgyhogy ezeken a területeken szignifikáns befektetésekkel rendelkezünk. Én inkább most azt látom feladatnak, hogy az elkövetkező egy-másfél évben arra kell koncentrálnunk, miként lehet ezek között a cégek, befektetések között a lehető legnagyobb szinergiát létrehozni és az abban rejlő lehetőségeket kihasználni, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni ezeket a befektetéseket. Tehát alapvetően a hatékonyság növelése és a befektetéseink között megvalósítható szinergiák feltérképezése a feladatunk.
Egy ilyen jelentőségű cégcsoport esetében már elvárható a megfelelő súlyú társadalmi szerepvállalás. Erről mit tudna mondani?
Minden egyes cég, amelyben a BDPST Groupnak meghatározó tulajdonrésze van, önmagában is nagy súlyt helyez a társadalmi felelősségvállalás kérdésére, legyen szó a Waberer’sről vagy a Gránit Bankról. Természetesen holdingszinten is foglalkozunk ezzel feladattal. Tavaly indítottunk el egy hosszú távú együttműködést az Ökumenikus Segélyszervezettel és 200 millió forinttal támogattuk a kastélyosdombói projektjüket. Emellett kidolgozás alatt áll egy hosszú távú stratégia, amely komplexen fogja össze azokat a területeket, ahol szeretnénk segíteni a rászorulóknak és alakít ki egy rendszert arra vonatkozóan is, hogy ezt milyen formában tudjuk a leghatékonyabban megtenni. Természetesen nyitottak és érzékenyek vagyunk azokra a problémákra is, melyekben azonnali segítség szükséges, de a program fókuszában a tehetséggondozás fog állni.
Bizonyos értelemben társadalmi felelősségvállalásként értelmezem a befektetéseink jó részét is, hiszen az ingatlanfejlesztési piaci tevékenységünk egyfelől nyilván üzleti döntéseken alapul, másfelől azonban társadalmi szintű értékmentés.
A város legjelentősebb, a teljes pusztulás határán álló, funkciótlan és üres műemlék épületeit igyekszünk megmenteni az utókornak. Ezeket a házakat – eredeti állapotukat megismerve – minden építészeti értéküket megtartva újítjuk fel, és olyan koncepcióval és tartalommal töltjük meg, ami hosszú távon garantálja a működésüket a közösség javára. Ezek szerintem fontos dolgok. Mert ha nem tudjuk az épített örökségünket megőrizni, akkor Budapest az egyik legnagyobb vonzerejét veszíti el.
BDPST Group | Web
Az interjú egy BDPST Zrt. által támogatott PR cikk, amely nyomtatásban az OCTOGON magazin 184-es lapszámában jelent meg (2023. 08. 07., 21:54)
Az OCTOGON magazin 184-es (2023/4-es) lapszámában sok egyéb mellett a BIS Építész Iroda tervezte Verno House-ról, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház műemléki megújításáról, a 18. Velencei Építészeti Biennáléról és a FOKA-öbölben épülő Danubio lakóparkról (T2.a Építésziroda) is olvashattok.
Magazinunkra itt lehet online előfizetni.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
