Az Állami Számvevőszék elemzői öt pontban összegezték az építőipar teljesítményére ható legfontosabb tényezőket.
Húzóágazattá vált az építőipar 2017. és 2019. között, évente mintegy egy százalékponttal járult hozzá Magyarország GDP-növekedéséhez – mutatnak rá az Állami Számvevőszék elemzői. A szakértők öt pontban összegezték az építőipar teljesítményére ható legfontosabb tényezőket, illetve az ágazat hozzájárulását a gazdasági növekedéshez. Rámutatnak arra is, hogy 2016-tól keresleti piac alakult ki, melynek következtében az inflációt meghaladó árszint-emelkedés következett be az építőipar termékeinél és szolgáltatásainál.
Az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít, melyekben a szakértők nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az építőipar Magyarország GDP-jéhez való hozzájárulása és költségvetési támogatása szempontjából stratégiai ágazatnak tekinthető. Az ÁSZ elemzői az építőipar teljesítményére ható 2016-2020. évi tényezőket vették számba, és öt pontban összegezték ezeket.
1. Az építőipar a pandémiás válság előtti időszakban kapacitásait növelte, a gazdaság kifehérítésében szerepet vállalt, adóbefizetési ereje nőtt. A koronavírus okozta válság az ágazatot negatívan érintette, azonban a 2017-2019. években kialakult kapacitások a válságot követő időszakban aktivizálhatóak.
Míg 2016. évben az építőipar teljesítménye még mérsékelte a GDP növekedését, a 2017-2019. években azt évente közel egy százalékponttal növelte. A kormány az iparág fejlesztéséhez többféle stratégiával is hozzájárult. A vállalkozások beruházás ösztönzési programjain kívül célrendszerrel határozott meg az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó stratégiát, illetve a szakképzés 4.0 stratégiát. A lakosság otthonteremtését támogató intézkedések csomagja eredményeképp megnövekedett a lakossági kereslet a lakáspiacokon.
2. A kormányzati megrendelések ciklikusságát az európai uniós költségvetési periódusok operatív programjai forrásainak felhasználása befolyásolja. Az uniós költségvetési folyamat e sajátosságából adódó ciklikusság kisimítható hosszú távú, kiegyensúlyozott kormányzati építési-beruházási stratégia kialakításával.
A vállalkozások és a költségvetési szektor beruházási volumennövekedése szempontjából a 2017. év bizonyult csúcsnak, a kormányzati szektor építési beruházásai a 2019-2020 években túlsúlyban voltak a vállalkozási szektorhoz képest. Az építmények közül az utak, vasutak, csővezetékek, elektromos és távközlő hálózatok termelési értéke növekedett a legnagyobb mértékben. Az épületek alcsoportban az ipari épületek és raktárak, valamint a két- vagy annál többlakásos épületek termelési értéke volt a legmagasabb.
3. Az építőiparban jelentősen nőtt a foglalkoztatás, ez részben az iparág termékei és szolgáltatásai iránti kereslet növekedésével, részben a gazdaság kifehérítésével összefüggő törekvésekkel magyarázható. Ezzel egyidejűleg hiány mutatkozott a szakképzett munkaerő állományában.
Az építőipart munkaerőpiac szempontjából kettősség jellemzi – mutatnak rá az elemzők. Míg az ágazatban foglalkoztatottak létszáma a 2016. évi 277,8 ezer főről több mint 360 ezer főre emelkedett, az ágazatot a szakképzett munkaerő hiánya is jellemzi egyidejűleg. A munkaerőhiány enyhítésének egyik módja a munkatermelékenység növelésének ösztönzése. Ezt felismerve a kormány 2019-ben elfogadta a szakképzés rendszerének megújítására vonatkozó koncepciót.
4. Az elemzett időszakban javult a lakosság jövedelmi helyzete és foglalkoztatása, kedvezőbb lett a lakáshelyzet. A lakossági hitelállomány bővülése nem hatott negatívan a lakossági megtakarítási ráta alakulására. Összességében a pandémiás válság előtti gazdasági folyamatok eredményei hozzájárultak az ország lakossága jólétének növekedéséhez.
Az elemzett időszakban a 2016-2019. évek között a lakosság jövedelmi helyzete és – a növekvő foglalkoztatottság révén – folyamatosan javuló munkaerő-piaci helyzete jelentős mértékben hozzájárultak a lakáspiaci kereslet növekedéséhez. A lakosság reáljövedelme és nettó vagyona is növekedett. A lakáspiaci tranzakciók számának emelkedését a pandémiás válság szakította meg – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
5. Az elemzett időszakban keresleti piac alakult ki, melynek eredményeképp inflációt meghaladó árszint emelkedés jelentkezett az építőipar termékei és szolgáltatásai árait tekintve.
Az építőipart a fenti időszakban a kereslet intenzív növekedése jellemezte, amit több kormányzati program ösztönzött. A vállalkozások fejlesztésének támogatása, a lakosság otthonteremtésének közpolitikai célja, és a kormányzat beruházási fejlesztése együttesen a kereslet növekedésének irányában hatottak. E közpolitikai célrendszer értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az építőanyag- és ingatlanpiacon az árak inflációt messze meghaladó árszint emelkedése következett be. Továbbá az állami építési beruházásokra fordított források mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kereslet, és ezen keresztül árszint növelő hatáson kívül azt is, hogy az építési beruházások megvalósításának technológiai ideje miatt az adott évben megtervezett költségvetési források lekötésével vagy felhasználásával létrejövő, a jólétet növelő infrastruktúrák és épületek, építmények használatbavétele későbbi évekre tolódhat.
Az elemzés teljes terjedelmében ide kattintva érhető el.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
