Amerika óriási étvágya, a pandémia és néhány állami intézkedés megtette a hatását, és egyelőre semmi nem utal trendfordulóra.

Mamutfenyő magasságba emelkedtek az építőanyag-árak ebben az évben, nincs ez másként a fával sem, és egyelőre semmi nem mutatja, hogy fordulna a trend. A Magyar Asztalos című lap alapos helyzetképet készített, amelyben Pompeiust idézik – hajózni szükséges, élni nem muszáj –, mondván hasonló összefüggést láthatunk a faanyagnál is: szükséges, nélküle ugyanis nincs építőipar és sok minden más sem. A teljes összeállítást a Faipar.hu oldalon olvasható.

A tanulmány az üzemanyagárak emelkedését nevezi meg kiindulópontnak, mivel az idővel az élet összes területére kihat a feldolgozsi tevékenységeken és a szállítási láncon keresztül. Ez utóbbi akadozó működése az élelmiszerek mellett az összes egyéb termék kereskedelmét nehezítette és drágította, természetesen az építőanyagokét is – ám ott a változások jóval drasztikusabbak, a szakértők többsége szerint az USA miatt.

Faház Utah államban – Fotó: Marcos Rivas / UnsplashFaház Utah államban – Fotó: Marcos Rivas / Unsplash

Az Egyesült Államok építőiparában mondhatni főszereplő a fa, számtalan családi ház ebből készül, olcsóbb, segíti az országban erős mobilitást, és bár rendszeres karbantartást igényel, a javítás nem egetrengető feladat. Rengeteg fára van szükség a természeti csapások utáni helyreállításhoz is, a tanulmány mégsem a kaliforniai erdőtüzek piaci hatását emeli ki, hanem a faexportőr-óriás Kanadával szemben bevezetett védővámokat. Ennek az áremelő hatását dobta meg a pandémia után megnövekedett kereslet, miközben a járvány miatt számos fűrészüzem átmenetileg vagy végleg bezárt, ugyanis a gazdasági válság miatt csökkenő keresletre készültek. Ugyanakkor a faipar világszerte munkaerőhiánnyal küzd, és mint a tanulmány írja,

„a fűrészüzemek különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen a megterhelő fizikai körülmények közé igen nehéz jó munkaerőt találni. Korszerűbb technológiára váltani pedig ebben a szakmában rendkívül nagy befektetéssel jár, a megtérülés pedig gyakran nagyon hosszú távú vagy kétséges.”

Tehát míg a számos fagazdaság vészesen legyengült, a lakossági kereslet drámaian megnövekedett, nagyjából az otthon töltött idő mennyiségével és jelentőségével arányosan. Sokan költöztek világszerte külvárosokba a szeparáció kedvéért, távmunkát végeztek, és felújítani is kellett, mert sokkal minőségibb, új követelményeket is kielégítő otthonokra volt szükség.

Ezek a problémák a „fával fűtött” amerikai piacon jóval nagyobb léptékben jelentkeztek, belföldön egyszerűen nem állt rendelkezésre elég faanyag, Kanada pedig drága lett. Az állami gazdaságélénkítés a lakossági hitelekkel és támogatásokkal még dobott egy hatalmasat a keresleten, amelyet immár az európai piacról elégítettek ki. Nem rönköket importáltak, hanem (félig)feldolgozott árut: előkészített építőfát, táblásított anyagot, rétegelt lemezt, bútorépítő lapokat. És persze OSB-t, aminek az ára különösen brutálisan emelkedett, de a hatalmas felvásárlás hatása minden más faanyag áráról is leolvasható.

Utánpótlásbázis – Fotó: Lukasz Szmigiel / UnsplashUtánpótlásbázis – Fotó: Lukasz Szmigiel / Unsplash

Itthon az amerikai jelenségekre rímelő folyamatokat láthattunk, kisebb nagyságrendben. Egy családi ház felújításakor milliókban mérhetjük a drágulás mértékét. Az összeállítás szerint nem sokat tehetünk, a megemelkedett árakra és az ideiglenes hiányokra hosszú távon fel kell készülni.

Egyes elemzők szerint ősszel komolyabb visszaesés jöhet az árakban, mások ugyanakkor csak mérsékelt, 10-20 százalékos csökkenéssel, majd az árak stabilizálódásával számolnak. Másfelől a munkadíjak aligha mennek lefelé, például a minimálbér-emelés sem ebben az irányban hat. Egy háztartáson segíthet a korábban félretett alapanyagok felhasználása, a fa esetében pedig bizonyos fajták (nemes tölgy, bükk) a hazai piacról beszerezhetőek – ha nem is olcsón, de versenyképes áron. A szakértők az akácot kimondottan ajánlják az egzotikus, trópusi fák, vagy a tartós vörösfenyő helyett, például teraszburkolatnak.

Összességében az alkalmazkodás, a hatékonyabb feldolgozás, a megbízható beszerzési források megbecsülése, és az új lehetőségek felkutatása marad a megoldás.

A teljes tanulmány a Faipar.hu oldalon olvasható.

(Fejléckép: Faburkolat Japánban, Nara prefektúrában, illusztráció – Fotó: Unsplash)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A bútor neve: kíváncsiság

A bútor neve: kíváncsiság

Interaktív könyvespolc Japánból.

Napraforgó építészet

Napraforgó építészet

Endesa Pavilon Barcelonában az Institute for Advanced Architecture of Catalonia (IAAC) tervezőitől.

Ódon tűzfalak között

Ódon tűzfalak között

Családi ház Prága Jinonice kerületében.

A bútor neve: kíváncsiság

A bútor neve: kíváncsiság

Interaktív könyvespolc Japánból.

Napraforgó építészet

Napraforgó építészet

Endesa Pavilon Barcelonában az Institute for Advanced Architecture of Catalonia (IAAC) tervezőitől.

Ódon tűzfalak között

Ódon tűzfalak között

Családi ház Prága Jinonice kerületében.

A bútor neve: kíváncsiság

A bútor neve: kíváncsiság

Interaktív könyvespolc Japánból.

Napraforgó építészet

Napraforgó építészet

Endesa Pavilon Barcelonában az Institute for Advanced Architecture of Catalonia (IAAC) tervezőitől.

Ódon tűzfalak között

Ódon tűzfalak között

Családi ház Prága Jinonice kerületében.

Hirdetés