Amerika óriási étvágya, a pandémia és néhány állami intézkedés megtette a hatását, és egyelőre semmi nem utal trendfordulóra.
Mamutfenyő magasságba emelkedtek az építőanyag-árak ebben az évben, nincs ez másként a fával sem, és egyelőre semmi nem mutatja, hogy fordulna a trend. A Magyar Asztalos című lap alapos helyzetképet készített, amelyben Pompeiust idézik – hajózni szükséges, élni nem muszáj –, mondván hasonló összefüggést láthatunk a faanyagnál is: szükséges, nélküle ugyanis nincs építőipar és sok minden más sem. A teljes összeállítást a Faipar.hu oldalon olvasható.
A tanulmány az üzemanyagárak emelkedését nevezi meg kiindulópontnak, mivel az idővel az élet összes területére kihat a feldolgozsi tevékenységeken és a szállítási láncon keresztül. Ez utóbbi akadozó működése az élelmiszerek mellett az összes egyéb termék kereskedelmét nehezítette és drágította, természetesen az építőanyagokét is – ám ott a változások jóval drasztikusabbak, a szakértők többsége szerint az USA miatt.
Faház Utah államban – Fotó: Marcos Rivas / Unsplash
Az Egyesült Államok építőiparában mondhatni főszereplő a fa, számtalan családi ház ebből készül, olcsóbb, segíti az országban erős mobilitást, és bár rendszeres karbantartást igényel, a javítás nem egetrengető feladat. Rengeteg fára van szükség a természeti csapások utáni helyreállításhoz is, a tanulmány mégsem a kaliforniai erdőtüzek piaci hatását emeli ki, hanem a faexportőr-óriás Kanadával szemben bevezetett védővámokat. Ennek az áremelő hatását dobta meg a pandémia után megnövekedett kereslet, miközben a járvány miatt számos fűrészüzem átmenetileg vagy végleg bezárt, ugyanis a gazdasági válság miatt csökkenő keresletre készültek. Ugyanakkor a faipar világszerte munkaerőhiánnyal küzd, és mint a tanulmány írja,
„a fűrészüzemek különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen a megterhelő fizikai körülmények közé igen nehéz jó munkaerőt találni. Korszerűbb technológiára váltani pedig ebben a szakmában rendkívül nagy befektetéssel jár, a megtérülés pedig gyakran nagyon hosszú távú vagy kétséges.”
Tehát míg a számos fagazdaság vészesen legyengült, a lakossági kereslet drámaian megnövekedett, nagyjából az otthon töltött idő mennyiségével és jelentőségével arányosan. Sokan költöztek világszerte külvárosokba a szeparáció kedvéért, távmunkát végeztek, és felújítani is kellett, mert sokkal minőségibb, új követelményeket is kielégítő otthonokra volt szükség.
Ezek a problémák a „fával fűtött” amerikai piacon jóval nagyobb léptékben jelentkeztek, belföldön egyszerűen nem állt rendelkezésre elég faanyag, Kanada pedig drága lett. Az állami gazdaságélénkítés a lakossági hitelekkel és támogatásokkal még dobott egy hatalmasat a keresleten, amelyet immár az európai piacról elégítettek ki. Nem rönköket importáltak, hanem (félig)feldolgozott árut: előkészített építőfát, táblásított anyagot, rétegelt lemezt, bútorépítő lapokat. És persze OSB-t, aminek az ára különösen brutálisan emelkedett, de a hatalmas felvásárlás hatása minden más faanyag áráról is leolvasható.
Utánpótlásbázis – Fotó: Lukasz Szmigiel / Unsplash
Itthon az amerikai jelenségekre rímelő folyamatokat láthattunk, kisebb nagyságrendben. Egy családi ház felújításakor milliókban mérhetjük a drágulás mértékét. Az összeállítás szerint nem sokat tehetünk, a megemelkedett árakra és az ideiglenes hiányokra hosszú távon fel kell készülni.
Egyes elemzők szerint ősszel komolyabb visszaesés jöhet az árakban, mások ugyanakkor csak mérsékelt, 10-20 százalékos csökkenéssel, majd az árak stabilizálódásával számolnak. Másfelől a munkadíjak aligha mennek lefelé, például a minimálbér-emelés sem ebben az irányban hat. Egy háztartáson segíthet a korábban félretett alapanyagok felhasználása, a fa esetében pedig bizonyos fajták (nemes tölgy, bükk) a hazai piacról beszerezhetőek – ha nem is olcsón, de versenyképes áron. A szakértők az akácot kimondottan ajánlják az egzotikus, trópusi fák, vagy a tartós vörösfenyő helyett, például teraszburkolatnak.
Összességében az alkalmazkodás, a hatékonyabb feldolgozás, a megbízható beszerzési források megbecsülése, és az új lehetőségek felkutatása marad a megoldás.
A teljes tanulmány a Faipar.hu oldalon olvasható.
(Fejléckép: Faburkolat Japánban, Nara prefektúrában, illusztráció – Fotó: Unsplash)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
