A minőség javulása mellett a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését is várják az intézkedéstől.
Az Európai Parlament elfogadott egy jogszabályt, amelytől a csapvíz minőségének javulását, és a műanyaghulladék mennyiségének csökkenését várja. A vízminőség javítását a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érné el az EU, amely szerint minőségjavulás esetén a fogyasztók szívesebben választanának csapvizet, mint palackozott vizet.
A probléma Magyarországon is jelentős, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ tavalyi tájékoztatója alapján Budapesten legalább 620 ezer embert, 5000 fő feletti városokban további legalább 130 ezer embert érint a magas ólomkockázatú vízfogyasztás.
Mint Kurucz Regina építészmérnök, WELL minősítési rendszer tanácsadó felhívta a figyelmünket:
„még az új jogszabály csökkentett határértéke sem biztonságos csecsemők, kisgyerekek és várandósok számára.
Ahogyan a levegőben terjedő kórokozók és por ellen is az egyik leghatékonyabb védelem a felhasználó által hordott maszk, úgy a legjobb vízminőség is végponti szűréssel biztosítható.”
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a közműszolgáltató a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért, onnantól az épület tulajdonosáé vagy üzemeltetőjéé a felelősség. Nem megfelelő tervezés esetén a magas ólomtartalom egy újépítésű házban is probléma lehet.
Megoldást jelent az ólomtartalmú vezetékszakaszok végleges eltávolítása – hangzott el az ősszel a HuGBC Well Kanapé előadásán –, illetve az ivóvíztisztító kisberendezés, amelynek azonban rendelkeznie kell ivóvízbiztonsági engedéllyel, ugyanis ezek alkalmazása (nem megfelelő minőségű termék vagy helytelen használat esetén) egészségi kockázatot is jelent. Nem jó ötlet félvállról venni a kérdést: az NNK tavaly, egy fél éven át tartó kutatásban
kilenc ivóvízszűrőt hasonlított össze, amelyek közül hét olyan vizet biztosított, amely nem ajánlott három év alatti gyermekeknek.
Ugyanakkor a vízminőség nemcsak az ólomtartalomban mérendő: a legfőbb kockázat a mikrobiológiai minőség romlása, a nitritképződés, az összes ásványi anyag (köztük a szervezet számára hasznos kalcium és magnézium) túlzott csökkentése, és egyes anyagok, mint az ezüst beoldódása.
A fent említett vizsgálatról ezen a linken találsz összefoglalót. Az új jogszabállyal, annak a tervezők számára előírt követelményeivel hamarosan részletesen is foglalkozik majd az építésijog.hu szaklap. Aki sürgősen megoldást keresne a problémára, a vízkémia.hu oldalhoz fordulhat tanácsért, ahol vizsgálatot is kérhet egy akkreditált vizsgálólaboratóriumtól.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
