Szüle Péter, a Market 6.0 székház vezető tervezője racionalitásról és merészségről.
Kivételes helyzet, amikor egy építész saját magának tervezhet, ehhez hasonlóan izgalmas végigkövetni, hogy milyen az, amikor egy székház tervezője, kivitelezője és építtetője ugyanaz a cég. A Market 6.0 székház terveinek megszületéséről Szüle Péter építésszel beszélgettünk az OCTOGON 161-es (2020/5-ös) lapszámában.
Form follows function: a székház koncepciójának alapja a Louis Sullivantól származó jól ismert szállóige – válaszolja Szüle Péter a tervezés menetére irányuló kérdésre.
A gondolkodás belülről kifelé haladt, a kiindulási pont az úgynevezett ültetési terv volt, vagyis az íróasztalok alaprajzi elrendezése. Ebből jött ki az a 8,10 x 7,00 méteres raszter, ami az épület szerkezeti rendszerét aztán meghatározta. Mivel saját székházról és nem egy bérirodaházról van szó, a cég az épületet teljesen a saját igényeire, dolgozói létszámára szabhatta, ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy adott esetben továbbértékesíthető legyen, ahogy a mostani székház is bérbeadásra kerül majd az átköltözés után.
Az építkezéshez a Market jelenlegi központjával szomszédos, az MTVA tulajdonában lévő területből vásároltak meg egy 80 méteres sávot. A telek nagyobb, mint amit a székház szükségessé tesz, ezért annak elhelyezésénél figyelembe vették az esetleg később még ide kerülő épületeket is. Az új irodaépület szikár, racionális megfogalmazása azt a célt is szolgálja, hogy a környéket alapvetően meghatározó ipari jellegű csarnok- és irodaépületek sorába jól illeszkedjen.
Szüle megfigyelése szerint itt az indusztriális hangulat mellett – érdekes módon – a természetközeliség is jellemző, akár kisebb vadak is betévednek a területre.
Ezt a természetes jelleget meg akarták tartani, sok zöldfelületet alakítottak ki, és messze az előírások felett fásították a telket. Az alaprajz megtervezésénél elkülönítették a külső partnerek számára létrehozott tárgyalókat és a back office funkciót – ennek a sémának a működőképességét a cég eddigi székházai már bizonyították. Ezeken a tárgyalókon kívül a földszintre egy látványos lobbi került, valamint egy dolgozói étkező és kiegészítő helyiségek. A három emeleti szinten a kisebb-nagyobb egyterű és cellás irodaegységek színes palettáját akarták létrehozni, az építész tervező szerint a legújabb trendet ugyanis a kettő mixe, a diverzifikált térhasználat jelenti, ahol nagyon fontosak a kisebb szeparált helyek és rekreációs területek is.
A funkcionális modell megalkotása után következett a külső kialakítása, kvázi egy bőr ráhúzása az épületre. Alapos nemzetközi kitekintés után rengeteg variáció készült a homlokzatra, ezek között először a függőleges, lamellás homlokzatképzés tűnt a befutónak, amelynek megvalósításához – a fa tartósítását akár száz évre megoldó – japán shou sugi ban eljárást használták volna. Ezután perforált fémlemez lamellák alkalmazása merült fel, de ez nem bizonyult kivitelezhetőnek, viszont továbbvitte a gondolkodást a homlokzati háló, az architectural mesh irányába, ami végül a megoldást jelentette. Már csak az volt a kérdés, hogy hogyan lehet ezt némileg humanizálni? A választ a szokásos rozsdamentes acéllal szemben sokkal finomabb, ezenkívül kedvező élettani hatású, antibakteriális, nagyon tartós és szépen öregedő tömör vörösréz adta meg, valamint a háló vékony, pengeacél megfogásai.
A nagyon racionális épületben azért vannak l’art pour l’art elemek is, illetve ezek sem önmagukért vannak, hanem részben kísérletező kedvből, részben a Market szaktudásának reprezentálására születtek.
Egy ilyen a lépcső, amelynél szintén nagyon sok változaton mentek végig, míg eljutottak a végül megépült, leginkább L alakúnak mondható lépcsők kombinálásából kialakult megoldásig. Statikailag ez egy rendkívül komoly feladat volt, mivel a lépcső gyakorlatilag lebeg a térben. Szintén statikai bravúrt jelent a lobbi nyolc csavart pillére, amelyeknek ugyancsak megvan az előtörténete: eredetileg lyuggatott kivitelben készültek volna. A spirálkengyeles vasalat maga is egy műalkotás, a zsaluzat a MOME-n készült rétegelt- ragasztott fából. Hasonlóan alakult át az első változatban előregyártott vasbeton gerendákból tervezett előtető rézburkolatú acélszerkezetté, amely a belsőből kiindulva tölcsérszerű rávezető hatást gyakorol egy újabb statikai mestermunkaként.
Az ma már természetes, hogy egy irodaháznál gondolni kell a környezet- és egészségtudatosság szempontjaira, így a Market új székháza is BREEAM minősítésen megy keresztül. Itt egy bírálati tényező a természetes szellőzés és megvilágítás, az egyes munkahelyekről való kilátás. Az épületgépészetet már a projekt elején meg kell határozni, itt felület hűtés-fűtést alakítottak ki, ami az így elhagyható álmennyezeti gépészeti sáv miatt háromméteres, kellemes belmagasságot tesz lehetővé.
BIM-alapú tervezés folyt, ezenkívül a VR-technikát is alkalmazták, ami a háromdimenziós építészeti modelleket sokkal pontosabban érzékelhetővé teszi. A tervezői munkára a csapatjáték volt a jellemző. Ahogy Szüle Péter elmondta, tulajdonképpen ez a munkamódszer volt az – a nagyfokú szervezettség mellett –, ami őt neves építészirodák után a Markethez vonzotta. Vagyis az a lehetőség, hogy már a tervezésnél ott vannak a különböző részterületek szakemberei, és mindig az arra legalkalmasabb ember lendíti tovább a gondolkodást, ahogy ez a Market 6.0-nál is történt többek között Keszthelyi Kristóf tervezési főmérnök, Horváth Zoltán építész tervező, F. Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas építész-belsőépítész, Mázló Lajos formatervező, Andriska Fanni építész és Styaszny Sándor statikus közreműködésével.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
