Gábor Péter és Baumann Gergely Telekom székház építésével járó felelősségről.
Gábor Péter és Baumann Gergely egyaránt a Market Építő Zrt. fő-építésvezetőjeként vett részt a Telekom székház építésén. A székház Az Év Irodája versenyen díjat nyert Vállalati székház és Az év családbarát irodája kategóriában is – miközben Az év kivitelező cége a Market lett – ennek apropóján felidézzük az OCTOGON Telekom mellékletében megjelent interjúkat.
Sokrétű feladatkört és hatalmas felelősséget jelentett a Telekom és a T-Systems közös székházának megépítése. Különösképp igaz ez Gábor Péter munkájára, aki a székház egyik fő-építésvezetője volt. Feladatkörökről, kihívásról és élményekről kérdeztük.
Mit jelent egy itthon – mind léptékében, mind pedig a kivitelezés időintervallumában – egyedülálló irodaépület fő-építésvezetőjének lenni?
Hatalmas és időnként emberfeletti munka volt, nemcsak a saját munkámat illetően, hanem minden résztvevő számára. A kivitelezés helyszíni vezetését ketten láttuk el Baumann Gergely kollégámmal, ő az épület A, én pedig a B dilatációjáért, és a telekhatáron kívüli csomópontok kivitelezéséért voltam felelős. Nem lehet azonban ezt a két dilatációs egységet különválasztani, hiszen a részek összefüggésben vannak egymással, ezáltal a kettőnk munkáját is folyamatosan harmonizálnunk kellett, hisz végeredményben egy építmény valósult meg. Úgy vélem, kivételesen gördülékenyen dolgoztunk együtt. Legfőképp a helyszíni irányítást végző kollégák kitartó, precíz feladatvégzésére tudtunk támaszkodni munkánk során, és ne feledjük, hogy az irodaház nem jött volna létre, ha nincs több ezer ember kétkezi munkája.
Mely összetevők voltak azok, amelyek ebben a folyamatban az átlagosnál nagyobb kihívást jelentettek?
Mindenképp meg kell említenem a szűk határidőket, amelyeket sok esetben szinte 0–24 órás munkavégzéssel tudtunk csak tartani. És elengedhetetlen volt a felsővezetők proaktív gondolkodása is. A mi feladatunk az volt, hogy ezt átültessük a gyakorlatba, ennek érdekében számtalan olyan technológiát alkalmaztunk, amelyek lerövidítették a helyszíni munkavégzés idejét és mennyiségét. Példaként: a szerkezetépítés során csúszózsalus technológiát alkalmaztunk lépcsőházi falak, liftmagok esetén, ami rendkívül sok humán erőforrást váltott ki. A homlokzat üvegfelülete összességében több futballpályányi méretű, de az előregyártott elemes homlokzat rendkívüli módon gyorsította az építést.
Elvként tartottuk szem előtt, hogy minden olyan összetevő, amely előre legyártható az építési területtől távol, már korábban elkészüljön, és így segítségünkre legyen a kivitelezés egyes lépéseinek az időbeli menedzselésében.
Enélkül lehetetlen lett volna a szoros határidőt tartani. Lényeges volt, hogy több munkafolyamatot párhuzamosan elindítsunk, kerülve az időigényes, lineáris, lépésről lépésre haladást, amire az épület léptéke is lehetőséget biztosított. A méretek érzékeltetésére: több mint 4000 ember dolgozik az épületben, ami egy kisebb város teljes lakossága.
Egy ekkora épület esetében mennyire sokrétű az a feladatkör, amit betöltött?
Az alvállalkozók, a munkafolyamatok, a rengeteg beérkező építőanyag logisztikai és műszaki összehangolása nagyon összetett és bonyolult feladat volt. A Telekom Székház esetében volt egy jelentős szakasz, amikor a helyszíni bejárások mellett minden nap több kooperációt tartottunk, az alvállalkozók munkájának összehangolására, ami egy kisebb projekt esetében heti egy két alkalmat jelent. Ezt a nagy számú, párhuzamos munkafolyamat tette szükségessé.
A feszített ütemterv betartására volt szükség, mert, ha ebben a sorban egy „dominó” kiesik, az visszafordíthatatlan károkat okozott volna, amely veszélyeztette volna a véghatáridőt.
Az építéssel kapcsolatban állandó monitoringozás is zajlott. Ebben a léptékben ez azt jelentette, hogy egy-egy munkafolyamat követése egy kollégának akár 3-4 óráját is igénybe vette naponta. Néhány nagyobb projekt megvalósításában már részt vettem (Magyar Televízió székháza, Origó Filmstúdió stb.), az ezeken szerzett tapasztalat is segített, de ekkora projekttel még nem találkoztam ezelőtt.
Melyek voltak azon összetevők, amelyek eddig ismeretlenek voltak, és csak itt tapasztalt meg?
A léptékből eredően a naponta megtett 15-20 kilométer ellenére én sem tudtam minden nap a teljes területet minden részletre kiterjedően bejárni a napi kooperációk mellett, így esetlegesen csak a következő napon láthattam meg a döntéseim eredményeit egy adott területen. Kiemelten fontosak voltak emiatt a megbízható helyszíni kollégák. Nagy felelősségem volt, mert minden esetben a legjobb döntést kellett meghoznom, hiszen az előbb említett „dominóelv” miatt egy rossz döntés sok területet hátrányosan érintett volna. Nagyon érdekes és szép élmény, hogy ekkora dologra hatással voltam. Léptéke miatt főként az organizáció és a kapacitásszervezés területén szereztem új tapasztalatokat. A jó kommunikáció életbevágóan fontos volt, hiszen a kiadott instrukciók több emberen, több szűrőn is keresztülmentek, ezért lényeges volt, hogy azok ne torzuljanak, és a kivitelezés az utasításoknak megfelelően történjen.
Elmondása szerint mindig is szeretett építeni. A Telekom Székház projekten pedig ezt a vágyát maximálisan megélhette. Baumann Gergellyel feladatkörének összetettségről, és a munkához szükséges szellemiségről, habitusról beszélgettünk.
Mit jelentett számodra fő-építésvezetőként egy ilyen méretű munkán dolgozni?
Ketten vittük ezt a munkakört Gábor Péter kollégámmal. Egy kisebb léptékű munkával szemben lényegesen összetettebb munkakörünk volt, amely nem merült ki az építésvezetésben. A kezdetektől jelen voltunk, már a tervvéleményezés idején, mivel a Market Építő Zrt. fővállalkozó volt, ebből következően a tervezés is a vállalásunk része volt. Ez a tervmódosításokat és javításokat is érintette, emellett ütemtervek készítését, kivitelezési technológiai utasítások koordinálását, valamint a helyszínen dolgozó kollégákkal, alvállalkozókkal történő egyeztetéseket, a munkafolyamatok irányítását, a műszaki megfelelőség ellenőrzését, és a határidők betartatását is. Továbbá az átadás folyamata is igen bonyolult volt: csupán ez három hónapot vett igénybe! A méretekről, az ütemezésről pár szó: a Telekom Székház nemcsak Magyarország, hanem Közép-Kelet Európa legnagyobb irodaháza is egyúttal, a megrendelő pedig a legmodernebb középületek csoportját szerette volna erősíteni ezzel az épülettel, ráadásul igen rövid kivitelezési határidő tartatásával. Több mint 10 000 tonna betonacélt és 80 000 köbméter betont használtunk fel, a homlokzat megközelítőleg 26 000 négyzetméter volt, az épület pedig több mint 100 000 négyzetméteres. Ez még a Market munkáin belül is zászlóshajóként említhető – az épület kivitelezése alatt alkalmazott megoldások, technológiák más építkezéseken is segítségül szolgálnak majd. A székház két egységre tagolható – A és B dilatáció –, Gábor Péter kollégámmal felosztva az én feladatom volt az A dilatációban történt munkálatok vezetése.
A munkád folyamatában melyek voltak azok a jellegzetességek, amelyek az épület sajátosságaiból fakadóan különösen lényegesek voltak számodra, számotokra?
Az erőforrások minél hatékonyabb csoportosítása nélkül nagy nehézségekbe ütköztünk volna, hiszen a rendelkezésünkre álló idő meglehetősen szűk volt. Egy ilyen nagyságú épület esetében a „majd még visszamegyünk, és megcsináljuk!” mondat nem működik. Hatékony munkavégzésre volt szükség, amit úgy értünk el, hogy néhány szinten dolgoztunk csak egyszerre, de azokat lehetőség szerint készre, „visszajárkálás-mentesre” csináltuk. Sok pótrendelés volt, amelyek eseteként a készre szerelt épületrészeket is érintették, és építészeti, épületvillamossági, gépészeti területeket is befolyásoltak – de az ilyen helyzeteket is sikerült megoldanunk. Az idővel való gazdálkodás kulcsfontosságú volt. Tíz éve még nem volt munkaerőhiány a piacon, most viszont az alvállalkozókkal másfél-két évvel előre le kell kötni a munkákat – ha valamelyik alvállalkozónak vannak más munkái kapcsán csúszásai, akkor nem tud időben felvonulni az általunk egyeztetett feladatot teljesíteni. Szoktam mondani, hogy
akkor mutatkozik meg egy csapatnál, hogy jó, ha nem megy minden simán – ez a székház esetében maximálisan igaz volt, hiszen számtalan felmerült probléma kovácsolta össze az ott dolgozókat. Sokszor segítettük tanácsokkal egymást, kisegítettük a másikat az adott munkaterületén.
Milyen új tapasztalatot adott számodra a Telekom Székház létrehozása?
Mivel az épület nemcsak méreteiben kiemelkedő, hanem modern megoldásaiban is, a megrendelő és bérlő kérései ezeket a területet is érintették mind a tervezésben, mind pedig az azt követő kivitelezésben. Teljes egészében hűtő-fűtő mennyezet készült például, emellett részben intelligens megoldások is jellemzik, és egyedülállóan 5G internet működik benne. Részeiben már találkoztam ezekkel a technológiákkal a korábbi munkáim során, de összességében még nem. És akkora stábbal vonultunk fel, amelyre eddig a cég életében sem volt példa.
Emlékszem, 2016 januárjában mínusz 17 fokos volt a tél, de nem állhattunk le, ezért téliesítési technológiákat találtunk ki: fűtöttünk és ponyváztunk mindent, hogy dolgozni tudjunk.
Nyugat-Európában egy ilyen helyzetben már hetekre leállt volna a munka, mi pedig azon gondolkodtunk, hogy – akár többletköltséggel is – hogyan tudjuk folytatni. Ez a mentalitás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy időre álljon a székház.
(Korábban Wolf András és Farkas Norbert műszaki igazgatókkal készült interjúkat is közöltük, ezeket itt olvashatjátok.)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
