Interjú Pfemeter Ákossal, a Graphisoft alelnökével
Hogyan írja át a mesterséges intelligencia az építészek munkáját, a jövő épületeit, és azt, ahogyan az épületekről, vagy éppen a megépítésükről gondolkodunk? Mi érződik ebből már ma, és mi várható a következő években? Szeptemberi témánk a Digitális Építészet, ennek kapcsán kérdeztük a téma kiemelt hazai szakértőjét, Pfemeter Ákost, aki maga is aktívan befolyásolja a technológiai innováció és az építőipar kapcsolatának alakulását.
Hogyan került kapcsolatba a mesterséges intelligencia és az építészet, építőipar metszetével?
1995-ben végeztem építészként a Budapesti Műszaki Egyetemen, de néhány az építőiparban eltöltött tanuló év után csatlakoztam a Graphisofthoz, ami már akkor is piacvezető technológiai cég volt az építőiparban. A Graphisoftnál eltöltött 25 évem alatt kiváló lehetőségem volt hozzájárulni a szakmánk alakulásához, elsősorban a 3 dimenziós épületmodellezés (BIM) fejlesztésével és piaci bevezetésével. A BIM széleskörű alkalmazása ellenére azonban az építőipar digitalizációja még napjainkban is messze elmarad a többi szektorhoz képest.
A mesterséges intelligencia (AI) 2023 év eleji váratlan berobbanása a fősodorba azonban alapvetően változtathatja meg az életünket, így az építőipart is. Mi a Graphisoftnál mindenesetre gőzerővel ezen dolgozunk!
Hogyan látja a hazai építészeti, mérnöki szcéna jelenlegi viszonyulását a mesterséges intelligenciához? Bár manapság rengeteget beszélnek róla, mennyire elterjedtek a AI megoldások a gyakorlatban, és mennyire értik a működését az építészek és a mérnökök?
A mesterséges intelligencia most vitathatatlanul nagyon trendi terület, egy igazi buzzword. Ennek ellenére azt gondolom, hogy az általános megértése nagyon felszínes, és vannak félreértések is. Például a gépi tanulásról (machine learning) sokan azt hiszik, hogy ezek a szoftverek, például a ChatGPT, az emberekkel való interakciók közben, az embertől kapott információból „tanulva” valós időben alkalmazkodnak a felhasználóhoz. Ez egy naiv elgondolás, a gépi tanulás valójában egy előzetes, hosszú és általában nagyon költséges eljárás, aminek során az AI modellt egy óriási minta-adat halmazon trainelik, „betanítják”. Lényegében egy olyan szoftver készítési eljárásról van szó, ahol a működésmódokat (algoritmusokat) nem programozók definiálják manuálisan, hanem egy úgynevezett neurális hálót felhasználva a training folyamán rengeteg bemeneti és kimeneti példa párból a gép desztillálja le a működési logikát. A szoftver így kapcsolódási logikákra épül és példákból tanul.
Szokták azt is mondani, hogy az a jó feladat az AI-nak, amit könnyebb példákon keresztül bemutatni, mint szabatosan definiálni. Gondoljunk csak például a modern email spam szűrőkre, ahol nagyon nehéz 100% pontossággal meghatározni mi tekintendő spamnek, viszont példákon keresztül nagyon könnyen bemutatható és tanítható.
Az építőiparban a mesterséges intelligencia alkalmazásának „első fecskéje” a gépi látással (machine vision) kapcsolatos: építkezési helyszíneken egyre elterjedtebbek a webkamerák, amik a nap 24 órájában figyelik az építési területet, és a mögöttük lévő AI arra van betanítva, hogy észrevegye, ha a biztonsági előírások sérülnek, például a munkások nem viselik a kötelező munkavédelmi eszközöket.
A tervezési folyamatban úgy tűnik, az AI legelőször a koncepcionális tervezés fázisában tud érdemi segítséget adni: a mostanában divatos képgeneráló, úgynevezett generatív AI modellek kiváló segítséget adnak az építészeknek az ötleteik vizualizálásában.
A Graphisoftnál futó számos AI project egyike pontosan arra fókuszál, hogy hogyan tudunk a tervezőknek egy fluid tervezési workflow-t adni. Most szeptember végén jön ki az Archicad 27-es verziója, amiben egy technológiai kísérlet keretében az Archicad BIM modellezési környezetét közvetlen összekötjük a Stable Diffusionnel, egy képgeneráló mesterséges intelligencia modellel.
Az eredmény az Archicadban készült tömegmodellekből az építész egy gombnyomással az AI segítségével tud majd fotórealisztikus minőségben kidolgozott részletezéssel sokféle tervezési opcióval, látványtervvel előállni, ami nagyban fel fogja gyorsítani a megrendelővel folytatott korai fázisú egyeztetéseket.
Milyen más területeken tudja még a mesterséges intelligencia hatékonyan segíteni az építészeket? Milyen lehetséges irányok vannak a Graphisoft látókörében?
A Graphisoft stratégiája az, hogy az AI több különböző területén folyik párhuzamos kutatás, fejlesztés. Mindezt nem egyedül próbáljuk abszolválni: több jelenleg is futó együttműködésünk van egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
A Budapesti Műszaki Egyetemmel az év első felében például azon dolgoztunk, hogyan lehet egy 3 dimenziós tervező szoftvert úgy manipulálni és instrukciókkal ellátni, hogy az ember a saját természetes nyelvét és gesztusait használja. Amióta létezik a személyi számítógép, az elsődleges input eszközünk a billentyűzet és az egér. Egy épület megtervezése rengeteg klikkel jár. Ha kattintgatás helyett a számítógéppel komplex utasításokat közölhetnénk, a tervező a gép operálása helyett a tervezésre koncentrálhatna. A Műszaki Egyetem AI laboratóriumával közösen azon dolgozunk, hogy az Archicadet a természetes emberi kommunikáció alapeszközeivel úgymint, beszéd, kézmozdulatok stb. lehessen vezérelni.
Az építészektől azonban a leggyakrabban azt halljuk, hogy nekik az igazi segítség az lenne, ha az AI nem a tervezést próbálná átvenni az embertől, hanem a hosszadalmas és nagyon munkaigényes műszaki dokumentálásban tudna teljesen kiváltani bennünket.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival azon dolgozunk, hogyan lehet egy 3 dimenziós épületmodellt gépi segítséggel automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez egy nagyon összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan óriási áttörést ér el a szakmánkban, mint amilyen a BIM volt a 90-es években.
Mi ennek az áttörésnek az időbeli realitása?
Én azt gondolom, hogy a kísérleti megoldások egy-két éven belül elő fognak állni, széles körben alkalmazható üzleti szoftverhez viszont, ami alapján már konkrét valós terveket végig lehet vinni, még legalább 3-5 év kell. Amikor ez eljön, akkor viszont az építészirodáknak a struktúrája is alapvetően változni fog, mert nem lesz szükség annyi műszaki rajzolóra és junior építészre, akiknek eddig az volt az elsődleges feladatuk, hogy ledokumentálják a vezető tervezők ötleteit, koncepcionális elgondolásait.
Hogyan látja ezeknek a fejlesztéseknek a tükrében az építészet jövőjét?
A tervezési technológia alakulása nekünk, építészeknek húsbavágó és bár az AI, mint az élet más területein, itt is alapvető változásokat fog hozni, mégis azt gondolom, hogy az építőipar egészében végbemenő alapvető változásokhoz általában építéstechnológiai áttörések szükségesek.
Amikor az előregyártásnak és moduláris építésnek egy következő generációja beérik, és az épületek gyárakban készülnek majd, és a helyszínen csak összerakják őket a robotok, vagy amikor a 3D nyomtatási technológiának egy következő generációja kapcsán bármilyen méretű épület esetén megszűnnek a hagyományos formai megkötések, ehhez az épületek tervezése is értelemszerűen hozzáidomul majd. Nagy változást hozhat még az anyagtudományok fejlődése, például ha majd radikálisan le lehet csökkenteni az építőanyagok súlyát, vastagságát ezzel párhuzamosan megtartva sőt növelve az anyagok teherbírási, hőszigetelési és egyéb tulajdonságait, na ezek a fejlesztések fogják szerintem a legnagyobb változásokat hozni a szakmánkban, ugyanis ezek miatt fogunk alapvetően más típusú épületeket tervezni a jövőben.
Mit gondol, hogyan lehet az új technológiákra és a mesterséges intelligenciával való kooperációra megtanítani és felkészíteni az idősebb építészmérnök generációt?
A technológia fejlődésének társadalmi lekövetése egy örökzöld kérdés. Az idősebb generációk mindig küzdenek a ritmus tartásával, így az előző tervező generációnak is meggyűlt a baja a BIM-mel, az AI által behozott újdonságokkal sem lesz ez másként.
A legtöbb építésziroda egyébként úgy működik már ma is, hogy vannak a vezető tervezők, akik a számukra optimális szabadságot adó környezetben (általában papír alapon) dolgoznak, és van egy fiatalokból álló csapat, akik otthon vannak a legújabb technológiákban és képesek a számítógép adta lehetőségek kiaknázására. Ahogy pedig haladunk előre az időben, egyre többen kerülnek közülük döntési pozícióba.
Graphisoft | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
