Budaörs mintavárosi tapasztalatai.
Hét másik európai mintaváros mellett Budaörs is tagja a BUILD UPON2 Energetikai Felújítási Keretrendszernek, amelyet az EU finanszíroz és a zöldépítés világszervezete, a WorldGBC adja a szakmai támogatást. A Keretrendszer segítségével az önkormányzatok képesek mérni az épületek felújításának környezeti, társadalmi és gazdasági előnyeit – a budaörsi tapasztalatokról Szabó Sándor pályázati koordinátor számolt be a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, a HuGBC szakmai rendezvényén.
A Budaörsi Polgármesteri Hivatalnál dolgozó Szabó Sándor pályázati koordinátorként végigkövette BU2 projekt előkészítését és megvalósítását. A HuGBC múlt heti rendezvényén elmondta, milyen stratégiai tervezési folyamatok voltak a klímavédelem területén az önkormányzat részéről, hogyan kapcsolódik a BU2 ezekhez a vállalásokhoz, és milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a folyamat során.
Budaörs régóta elkötelezett a klímavédelem területén, az önkormányzat már 2011-ben csatlakozott az energiahatékonyság növeléséért létrehozott polgármesterek szövetségéhez. Vállalták, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik a karbonkibocsátást, ennek érdekében két monitoringolást végeztek, előbb 2016-ban, majd 2020-ban – ezeken megállapították, hogy 2014-ig 15 százalékot csökkentettek, 2018-ig pedig már 23 százalékot.
Elkészítették a SECAP-ot (Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv, a SEAP továbbfejlesztett verziója) is, amely alapján 2030-ig a CO2-kibocsátás 40 százalékos csökkenését vállalták. Budaörs egy KEHOP-pályázat révén forrást nyert klímastratégia kidolgozására és klímatudatossági szemléletformáló programok megvalósításra. Itt egy szélesebb cél fogalmazódott meg: 2030-ig 17 százalékkal csökkenteni a teljes ÜHG-kibocsátást a 2018-as évhez képest.
A BU2 keretében olyan projektbe szálltak be, ami segít a fenti célok elérésében. Budaörs tesztvárosként csatlakozott, a projektmegvalósítás 2019 júniusában indult, több partnerrel, workshopokkal, és a program ismertetésével az önkormányzat munkatársai számára. Hat + három önkormányzati épület megvizsgálásával tesztelték a keretrendszert, és már akkor látszott, hogy hasznos lesz.
„Az önkormányzat munkatársait leginkább sokkolta a keretrendszerrel való első szembesülés – emlékezett Szabó –, mert akkor még csak egy jókora exceltábla-rendszert láttak. Később azonban sikerült ’felrázni’ a dolgozókat, és egy workshopon mindenki megismerte a maga szerepét, és tisztába került a keretrendszer hosszú távú céljaival.”
Ezen túl megbeszélték, hol tart éppen a város, melyek az erősségei, és milyen hiányosságai vannak. Ez utóbbiból a legnagyobb az egyes dimenziókhoz kapcsolódó adatok hiányossága volt, tehát hiányzott a keretrendszer indikátoraihoz szükséges adatok közül számos, noha folyamatosan gyűjtötték őket, az önkormányzat különböző (szociális, pénzügyi) irodái. Ennek köszönhetően indult el egy egységes, folyamatosan koordinált adatgyűjtés az önkormányzat részéről. Jelenleg jól működik ez a mechanizmus a Budaörsi Önkormányzatnál, ugyanakkor a lakossági adatok, és a szolgáltatószektor épületfelújításával kapcsolatos adatokra egyáltalán nincs rálátása az önkormányzatnak, ehhez országos szintű adatgyűjtésre volna szükség. (A fenti tapasztalatokat osztotta a rendezvény későbbi részében megszólaló többi önkormányzati szakember, akik a BU2 projektben követő településként vettek részt.)
Azért a lakossági felújításokról nem lehetetlen adatokat gyűjteni – folytatta Szabó Sándor –, például az évente kiírt energiahatékony korszerűsítési pályázat segítségével. Ezen túl a benyújtott pályázatoknál teljesebb körű adatszolgáltatást igényelnek, és nyomon követik majd a források felhasználásának hatékonyságát, egy meghatározott időszakig. Idén sajnos kikerült a budaörsi önkormányzat költségvetéséből egy ilyen típusú pályázat, de bíznak abban, hogy jövőre ismét rendelkezik majd a szükséges forrás egy ilyen pályázathoz – amit ezúttal már továbbfejlesztett formában írhatnak ki.
Idén májusban tartották a következő workshopot, amelyen a keretrendszer integrálásának lehetőségeit vizsgálták meg, meghatározták az egyes hivatali területek feladatait, és átbeszélték a jövőbeli lépéseket. Az önkormányzat többek között a következőket szeretné:
- létrehozni egy egységes adatkezelési keretrendszert az összes intézményére
- egy újabb, modernebb platformot kialakítani a keretrendszerben szereplő minden indikátoradat gyűjtése érdekében
- éppen a fentiek kedvéért jelenleg egy hasonló rendszer IT-oldalát kiszolgáló pályázaton való részvételt fontolgatják.
Végül a legfontosabb terület a humán faktor, vagyis egy „klímareferenst” szeretnének, aki napi szinten összefogja és koordinálja ezeket a folyamatokat, hogy ne csak kialakított keretrendszer legyen, de biztosítsa is az érdemi továbblépést, és hosszú távon tovább javítsa az eddig elért eredményeket. Egyelőre még nincs ilyen pozíció, de a vezetőség nyitottan áll a kérdéshez.
Szintén friss fejlemény, hogy szeptemberben a képviselőtestület elfogadta a BU2 keretrendszer beszámolóját, és úgy határozott, hogy első körben bevezeti az önkormányzati épületállományra, illetve azokra a projektekre, ahol ez az önkormányzat hatáskörében alkalmazható. Ezen felül szeretnének a téma releváns szereplői által indított képzéseken részt venni, hogy releváns ismeretekkel rendelkező kollégákat alkalmazhassanak a jövőben.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
