A mennyezetfűtés/hűtés egészségesebb, kellemesebb és gazdaságosabb a hagyományos rendszereknél. De hogyan működik és milyen trükkjei vannak?
Aki kicsit is utánajár a mennyezetfűtésnek/hűtésnek, nem is igen akar többé mást telepíteni. Műszaki oldalról gyorsabb reakcióidő, nagyobb teljesítmény, kisebb hőveszteség jellemzi, miközben lényegében láthatatlan, így esztétikusabb is, és főként egészségesebb, például nyáron nem hideg levegőt fúj be a lakásba. De mit is tudnak pontosan ezek a rendszerek, hogyan működnek, mit érdemes szem előtt tartani? Kaszab Gergely, a Ke Kelit magyarországi képviseletének vezetője beszélt a részletekről.
Miben tud segíteni egy innovatív csőrendszereket gyártó cég az építészmérnököknek, belsőépítészeknek?
Mivel édesapám kitűnő építészmérnök volt, s gyerekkorom nagy részét a kétszobás lakásunk negyedét elfoglaló rajzasztal és a pauszok között töltöttem, sokszor a beadási határidők hajráiban, természetesen éreztem, mi érdekli az építészmérnököt és a belsőépítészt. Az apám által tervezett épületek külső megjelenése, környezetbe illeszkedése, a belső terek funkcióinak való minél jobb megfelelése volt a célja. Bizonyára ma ő is örömmel látná az épületgépészet területén megjelenő megoldásokat, amelyek a legnagyobb kihasználatlan felületet, a mennyezetet használják fel a helyiségek fűtésére, hűtésére.
Sehol nem kell fűtőtesteket, radiátorokat kerülgetni, figyelembe venni, ezekről egyeztetni, nem okoz problémát a padló, vagy a falfelület nagymértékű le- vagy eltakarása, mint a padló-, vagy falfűtésnél.
Egy rendszerrel, egy beruházással megoldható a téli fűtés és a nyári hűtés is a helyiségekben. Ráadásul egy rendkívül kedvező üzemeltetési költségekkel működtethető rendszerről van szó.
A padlófűtés elhagyása és a mennyezetfűtés kialakítása nem jár komfortvesztéssel? Nem fog fázni a láb?
A mennyezetfűtés csőrendszerében áramló melegvíz a födémet, majd a vele közvetlenül érintkező vékony légréteget melegíti fel. A meleg levegő fent marad, így a levegőn keresztüli konvekciós hatás aránya maximum 10%. A mennyezetfűtés minimum 90% arányban hősugárzással működik, ezzel melegíti fel a padlót, a falakat, a bútorokat.
A levegő hőmérséklete mindig alacsonyabb, mint a padlóé, mennyezeté, falaké és bútoroké, így ezek folyamatosan meleget sugároznak magukból. A téli napsugárzásához hasonlítanám a rendszert: hiába hideg a levegő, a síelők gyakran pólóban ülnek a hütte előtti nyugágyakban a napon, és nem fáznak. Egy 26°C-os mennyezetfűtés esetén 24°C-ot mérnek a padlón, miközben a levegő hőmérséklete 20°C. Ezért nem fázik a láb, de a hőt sugárzó felületek miatt a hőérzetünk is kitűnő.
Mi a különbség a mennyezethűtés és a klímaberendezések között?
A klímaberendezések hideg levegőt fújnak a helyiségbe, ez lehűti a levegő hőmérsékletét, de ahhoz nem elég, hogy a határolófelületek hőmérsékletét lehűtse. A hideg levegő csillapítja túlmelegedésünket, de ez tüneti kezelés, az okot nem szünteti meg. A mennyezethűtés csöveiben áramló hideg víz előbb a mennyezet, majd a felületek, tárgyak hősugárzását nyeli el, így a lehűtött felületek, tárgyak hősugárzása megszűnik, jó lesz a hőérzetünk.
A tüneti kezelés helyett az okokat szünteti meg, kisebb az esély a megfázásra, nincs kellemetlen hideg levegőáramlás és zajhatás sem.
Milyen mennyezetfűtési/hűtési rendszereket ajánl a Ke Kelit?
Új építéseknél a betonfödémbe kerülő megoldás a legnépszerűbb. Sokan a korábbi tapasztalatok alapján az alsó vasalás fölé kerülő szerkezettemperálásra, vagy közismert nevén betonmaghűtés/fűtésre gondolnak. Ezzel szemben egy közvetlenül a zsalura kerülő, felületközeli mennyezetfűtés/hűtés az alsó vasalás alatt található.
Gyorsabb reakcióidő, nagyobb teljesítmény, kisebb hőveszteség. A Ke Kelit rendszer teljesítményadatait bevizsgáló intézet konkrét mérései tanúsítják, nem modellezésből, saját számításokból származik.
A rendszer REI90 Tűzállósági bevizsgálással rendelkezik, így az alsó vasalás alatti alkalmazás a statikusoknak sem okoz problémát. A rendszer különböző méretű előregyártott modulokból áll, amit a Ke Kelit épületgépész mérnök kollégái szívesen segítenek az épületgépész tervezőnek kiosztani a felületen, figyelembe véve az alatta lévő helységeket, a világítás, áttörések, szellőzők helyeit. A modulokkal a helyszíni szerelés ideje radikálisan csökken, jelentősen gyorsul a beépítés.
Igaz, hogy az álmennyezetbe építhető mennyezethűtés/fűtési rendszerük akusztikailag is bevizsgált?
Ez a rendszer is különböző méretű modulokból áll. Egy ilyen elemet úgy kell elképzelni, hogy egy alumínium sín a hőátadó, amiben a hűtő-, vagy fűtővizet tartalmazó csövek futnak. Az alumínium sín, mint hőátadó hűti vagy fűti a vele érintkező szárazépítészeti elemet, például egy akusztikai perforált gipszkartont.
A Ke Kelit rendszer különlegessége, hogy nem felületkezelt acéllemez a hőátadó, hanem a négyszer jobb hővezetőképességű alumínium, így azonos teljesítmény elérésével sávokban rést tud hagyni a hőátadók között.
Az acél hőátadók teljesen lefedik a gipszlap alatti felületet, így nem jöhet létre egyszerre az álmennyezet hűtése/fűtése, és az akusztikai funkció teljesülése. Ezt a két funkciót teljesíti egyszerre az alumínium hőátadóknak köszönhetően a Ke Kelit, miközben a hűtési/fűtési teljesítménye nem csökken. Az akusztikai tulajdonságot és a teljesítményadatokat természetesen itt is külső bevizsgáló intézet tanúsította.
Az idén 75 éves Ke Kelit családi középvállalkozás székhelye a Duna-parti Linz városában van. A cég műanyagból és fémből készült innovatív csőrendszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, a választéka az ivóvíz, fűtés, hűtés, ipar és távhő alkalmazási területeket öleli fel. További információkat itt találsz a cégről.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.