Konvex-konkáv görbületek 

Elkészült a Budapest ONE irodaépület.

• Szöveg: Molnár Szilvia
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Az Év Irodaházának választották a Budapest ONE-t. Ebből az alkalomból közöljük Molnár Szilviának a házat méltató írását, amely az OCTOGON 179-es (2022/7-es) lapszámában jelent meg. 
 

Hosszú ideje tervben volt az Etele tér fejlesztése. 2007-ben a főváros írt ki környezetalakítási ötletpályázatot, amit a MŰ-Hely Rt., a 3h Építésziroda és az Újirány Csoport közösen nyert meg. 2008-ban a Futureal-csoport az őrmezői oldalon – történetünk helyszínén –, akkor még egy osztrák befektetési partnerrel közösen nemzetközi pályázatot hirdetett komplett irodaparkra. Az eredeti irodafejlesztés a megosztott nyertesek – a Zoboki iroda és az osztrák Zechner & Zechner − pályaművei alapján és velük közös koncepcióval pontházak csoportját helyezte volna el az őrmezői sorházak és a Mechwart kollégium tizenhárom emeletes tömbje közötti „senkiföldjére”.

Majd jött a válság, szünet tábla került a fejlesztésre, a restart után pedig a Futureal-csoportnak változtatnia kellett tervezési programján, mert tekintélyes méretű területre, székházra érkezett bérlői igény. Így került napirendre az egyetlen épületből álló pontszerű, de a tűzvédelmi és az akkori magasház-építési szigor miatt nem toronyházas beépítés. Így indult a városon belüli elhelyezkedésére tekintettel egy ikonikus, 30 méter alatti magasságú irodaház megvalósítása.

Budapest közös bevezető útjainak (M1–M7) indulási/érkezési pontja vizuálisan is egyedi építészet létrehozását generálta, hovatovább ez a helyszín tulajdonképpen a hetvenes évek óta vár valamiféle befejezésre, kiteljesedésre. A Boldizsár és a Koszorúslány utcákon túli területeken lakóházak, oktatási intézmény, hotelépület körül utcák, placcok, teresedések hálózatával egy mikrovárosrész jött létre, ám a két említett utca közötti terület zárvány maradt.

Az eredeti célban rögzített, pontházakból álló irodapark értelemszerűen megteremtette volna ezeket a városi kapcsolatokat, az új program önálló épülete esetében viszont ezt már a teremtmény megformálásának kellett indukálnia. A helyszín városban elfoglalt pozíciója elsőrangú, a beépítésre szánt telek jelentős méretű, de egyetlen tömbben kellett 65 ezer négyzetméter bérbeadható területet kialakítani. Ugyanakkor a ház nem lehetett monstrum, ráadásul be kellett fejeznie egy lassan már ötven éve félbemaradt történetet. Nehezített pálya...

A Paulinyi & Partners építésztervezői a székházigény alapján és a helyszín miatt ikonikus épületet igyekeztek létrehozni. Egy keretes beépítés módosításával jutottak el a kialakult épületformához. A rigorózus derékszögű séma helyett kiszerkesztett szalagszerű forma nyilvánvalóan egyedi jelleget ad az épületnek, de persze nem a ház széppé, megismételhetetlenné tétele volt csupán a cél.

„Van egy óriáskígyó, ami lenyelt négy elefántot, és a farkába harapott” – így határozta meg (Saint-Exupéry aranyhajú kisfiúja után szabadon) Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze a karakteres épületformát.

Ez a hullámzás tette lehetővé a vonalmenti hossz növelését, a zöldhomlokzati szakaszok, minél több terasz létrehozását. Benapozási szempontok, akusztikai tervezés, szélhatás egyaránt meghatározók voltak abban, hogy hol és hogyan alakul a fodrozódás (itt jegyezzük meg, hogy noha szabálytalannak tűnnek ívei, a Budapest ONE egy hagyományos, 1,35 méteres irodaraszter szerint tervezett épület, a szintek vonalvezetését parametrikus tervezési módszerek segítségével alkották meg a tervezők).

A konvex-konkáv görbületek által (ezek a telek formáját is lekövetik) tágasabbnak érezzük a belső udvart, illetve játékos tükröződések jönnek létre, a konkávokban, az első emeleteken teraszokat kaphattak a kapcsolódó irodák, alattuk különféle szolgáltatások, kereskedelmi üzletek. A görbületektől kalandosabbnak, organikusabbnak hatnak az épület udvarát a külső környezettel összekapcsoló átjárók/alagutak. Az átjárhatóság, illetve az akusztikai védelem köztérré, közösségi térré formálta az udvart, aminek a magja kis dombokkal alakított: ezek egy része gépészetet rejt, de alapvetően így oldották meg, hogy fák növekedjenek az udvaron. 

Az ívek finomítják az épület méretét, ehhez az ablakkiosztás ritmikája, a zöld és kék árnyalatokkal színezett függőleges lamellák is sokat hozzátesznek. Előregyártott elemekből megvalósított homlokzati rendszer vertikális vonalkódját látjuk, amiben a konkávban szaporodnak, a konvexben ritkulnak a színezett lamellák – ez is lendületet ad, illetve kiemeli az íves épületformát.

Figyelemre méltó az ablakok kialakítása. Gyakori kívánalom az irodafejlesztésben, hogy biztosítva legyen a természetes szellőzés, ami viszont a ház energetikájának vág oda – ahány dolgozó, annyiféle szellőzési igény. A dilemma megoldásához itt különválasztották az igényeket. Lettek nagy, fix ablakfelületek a benapozáshoz, amiket a homlokzati rendszerben 2,70 méterenként keskeny, fémborítású szellőztető szárnyak kísérnek: nincsenek óriási nyíló szerkezetek, szükségtelen a kiesésgátlás.

Történetünkhöz tartozik az a mozzanat, hogy már megvolt az új építészeti koncepció, amikor kiderült, a székháztendert kiíró bérlő mégsem a Budapest ONE-t választotta, ezért a Futureal-csoport három szakaszra tagolta az ütemezést. A kész irodaházon már csak alapos szemrevételezéssel vehetők észre az épület homlokzatán az egyes ütemhatárok. Az „óriáskígyó” négy kijáratot kapott, így bérleményi szempontból szegmentálható az épület; a „lenyelt elefántok” tartalmazzák a lifteket, a lépcsőházakat, vizesblokkokat, és ezeket a szervizmagokat két oldalról kerülik a homlokzati ültetési zónák, ez is a bérbeadást szolgálja. 

Terjedelmi korlátok miatt sajnos nem térhetünk ki mindenre, amit az épület felkínál a bérlőknek, de azért végezetül vegyünk egy-egy sajátosságot. A tetőtér a legtöbb irodaháznál a gépészet, a karbantartók terepe, így a legjobb panorámát ők élvezik. A Budapest ONE tetején szintén ott találjuk a gépészetet, de a külső homlokzat felőli tetőrészre egy futópályát építettek az irodai dolgozóknak: 464 méter pályahossz, és futás közben végig látni lehet a várost. A sportoláshoz öltöző is szükséges, a zuhanyzós öltözőt a parkolószinten alakították ki, ezeket a kényelmi szolgáltatásokat a kerékpárral érkező dolgozók is igénybe vehetik, akik egyébként az autós lehajtóktól független, saját rámpán (!) gurulnak le a parkoló kerékpáros részébe. 

Néhány szó még az épület minősítéseiről. A Budapest ONE I. üteme az első olyan épület, ami nemcsak a tervezési szakasz alapján, hanem megvalósulásában is tanúsított WELL Certified™ Core Platinum épület lett. Ezen felül megkapta a WELL Health-Safety minősítést, a BREEAM New Construction 2013 alapján pedig az I. ütem „Very good” minősítésű, a II. és III. ütem már az „Excelent” minősítést célozza meg. Reménykedjünk, hogy az eszközváltó csomópont, melyet a főváros ígért, és ami szerves kapcsolatot, szintbéli átjárást biztosítana a kelenföldi oldal felőli − hiszen részben a tervezett eszközváltó határozta meg, hogy hol legyen az irodaépület földszintje és bejáratai −, annak építése nem húzódik el hosszú évekre, évtizedekre. 

Paulinyi & Partners | Web | Facebook