Miért kell egy épületnek útlevél, és áttervezhető-e O2-pozitívra egy Kádár-kocka?
A körforgásos gazdaság és az építőipar viszonyait járta körül a 2109-es Green Future konferencia, amelyet a HuGBC szervezett. A rendkívül alapos előadásokról két részben számolunk be, íme a második. Az elsőt itt olvashatod.
Ma már alapvetés, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás közel hatvan százalékáért az építőipar felel. A nyersanyag kitermelésétől a hulladéklerakóig vezető nyílegyenes modell felett eljárt az idő, vissza kell térnünk az ipari forradalom előtt évezredeken át követett – természetes – folyamathoz, az állandó megújuláshoz. Ehhez új szemléletmód, új szokások, új jogi szabályozók és kreatív módszerek bevezetésére van szükség, ami bátor, innovatív hozzáállást igényel mind a piaci szereplők, mind a politikai döntéshozók részéről. Mit lehet és mit kell tenni? Mik a már bevált vagy ezután tesztelendő jó gyakorlatok? Ezeket a kérdéseket járta körül a 2109-es Green Future konferencia.
Hans Hammink amszterdami építész a körforgásosság gyakorlati megvalósulását mutatta be a CIRCL épület segítségével. Az ABN-AMBRO bank a meglévő toronyháza mellé kívánt egy kiállító- és közösségi tereket, valamit tárgyalótermeket befogadó pavilont felállítani – írja a HuGBC honlapja.
A megrendelő háromszor dolgoztatta át a terveket, hogy a korábbi változatnál még zöldebbek legyenek, míg az építészek azt nem mondták, hogy az adott igényeket hagyományos szerkezetekkel már nem lehet kielégíteni. Ezért a bank egy időre visszalépett a projekttől. De a tervezők nem adták fel: folyamatosan dolgoztak saját javaslatukon, amit végül a megbízó elfogadott, így jöhetett létre egy valóban körforgásos szemléletű épület. Az elvek több helyen tetten érhetők: hatalmas bicikligarázs, homlokzaton végigfutó napelem sáv, non-toxikus anyagok használata, alacsony energiaigény, közhasználatú park a lapostetőn.
Törekedtek rá, hogy a különböző élettartamú anyagok ne legyenek összeépítve, fontos szempont volt szétszerelhetőségük, a gépészetet a fafödém gerendái között vezették, a helyiségek kialakítása a lehető legflexibilisebb, a válaszfalakat bontott nyílászárókkal oldották meg, a liftet nem megvették, hanem liftmozgás-alapú elszámolásban bérlik a gyártótól, és váltóáram helyett egyenáramot használnak.
Valójában ez a projekt mindenki számára új volt: a tervezők is a projekt közben tanultak, így értelemszerűen a fenntartót is meg kellett tanítani az épület megfelelő használatára. A tervezők ezért kidolgozták a building passportot (épületútlevél), amely az épület minden építőelemére vonatkozó információt, adatokat, műszaki paramétereket és tudnivalókat tartalmaz. A building passport sokkal egyszerűbb karbantartást, cserét és javítást, tesz lehetővé.
Szentesi Mária, a Saint-Gobain műszaki és termékfejlesztési vezetője hangsúlyozta, hogy a bontási anyagra nem hulladékként, hanem építőanyag-bankként kell tekinteni, ezért kell a fent említett útlevelet alkalmazni, annak híján pedig épület auditot kell végezni.
A konferenciának is helyet adó Kinnarps Hungary képviseletében Sebestyén Diána üzletfejlesztési vezető a cégpolitikájukról elmondta: egy cég teljes mértékben felelős terméke egész értékláncáért, teljes élettartamáért. A Kinnarps-nál a termékfejlesztés célja nem az, hogy minden évben új székkel jelenjenek meg a piacon, hanem hogy az minél tovább gyártásban maradjon, minél hosszabb ideig használható legyen. Annak érdekében, hogy segítsék vásárlóikat a döntésben, melyik termék mennyire környezettudatos megoldás, egy értékelési rendszert dolgoztak ki a különböző paraméterek összehasonlítására. A zöld szemlélet nem csak a termékek anyagválasztásában, minőségében és kialakításában, de akár szállításában is megjelenik:
a Kinnarps nem csomagolóanyagba, hanem lentakarókba burkolva szállítja a bútorokat a megrendelőkhöz, amit aztán 40-50-szer újra lehet használni.
A konferenciát kerekasztal és workshop zárta, ám előtte az utolsó előadáson a Solar Decathlonon ötödik helyez szerző Hungarian Nest+ projektről beszélt Dr. Kondor Tamás DLA, megbízott általános és stratégiai dékánhelyettes és a PTE Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusza, Juhász Hajnalka. A nyári, szentendrei eseményen a Kádár-kockák környzetettudatos felújításárának lehetőségeire koncentrált a csapat, szűkös anyagi lehetőségekkel számolva.
Az újragondolt alaprajzot funkciók és tájolás szerint zónásították, ami jobb energetikai teljesítményt és kellemesebb kertkapcsolatot eredményezett. Az épület alatt hűtőlabirintust, a közepén átriumot alakítottak ki, lehetővé téve a passzív szellőzést. A teraszt a házzal együtt egy közös másodlagos burok fogja össze, javítva az energetikán, egyúttal kifejezve az új identitást. Jó hír, hogy a csapat működik tovább, a következő, 2021-es versenyre az O2-pozitív (azaz oxigént kibocsátó) megoldást szeretnék felmutatni.
A konferencia fenti előadásokról bővebben a HuGBC oldalán olvashatsz, a beszámolójuk második és harmadik részében.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
