A Hotel Moments lenyűgöző múltja és ihletett felújítása

Felfedeztük a négycsillagos Hotel Moments múltját és jelenét.

Szöveg: Szépvölgyi Viktória
Fotó: Bujnovszky Tamás
Olvasási idő: …

A pesti bérházépítészet újjászületett példánya áll előttünk, évtizedek mocskából kifürösztve, glancban-flakkban „minden kényes izlés” (sic!) megelégedésére az Andrássy úton. Idézzük fel újra Szépvölgyi Viktória írását a négycsillagos Hotel Moments múltjáról és jelenéről egyenesen az OCTOGON 2016/2-es (126.) lapszámából!

Rejtett csillagrendszer, Radnóti Fanniját csodáló álmatlan éjszakái, Kosztolányi cigarettáktól izgatott hajnali szíve, Tóth Árpád lila dalra kelt nyakkendője a körúton és Molnár Ferenc Nádor utca első emeletére vizionált dzsentri disznótora épp úgy, mint Gobbi Hilda balul elsült bevásárlása a Csirkefejben vagy a Roncsfilm ételszagú burleszkje – mind a bérházak elválaszthatatlan történeteiként rögzülnek a fantáziánkban. Nehéz hagyaték. A tompa sercegéssel végigégő, kátránypapíros vezetékek, az évtizedek mállasztotta vakolat, az óncsövek sziszegő repedése és az orravesztett szoborfejek mind önazonosság-erejű részletek, egyben a romkocsma-kultúra, a hostel-biznisz és az ingatlan-panamák rendezetlenségben gazdag 21. századi bázisa. Unokáink sem fogják látni – mondaná rögvest Ráday. Dehogynem! És itt álljunk meg egy pillanatra.

Időugrás. Hild János büszke új művére, az 1789-ben átadott Újépületre, be is költözik, itt tervezgeti, hogyan fejlődik majd várossá ez a polgárság által gyanús objektumként értékelt építészeti rejtély. Ekkor érkezik Pestre József nádor, akit hamar meggyőznek Hild szabályozási és díszítési tervei. 1801-ben elkészítik Pest szépítéséről vázlatukat, amelyet őfelsége II. József elfogad. Így a Hild-József nádor kettős a Királyi Szépítő Bizottságot megalapítva lázas tempóban veti magát munkába, épülni kezd hamarosan a só- és dohányhivatal, színház, elbonttatnak az árnyékszékek, kihelyezésre kerül a városmagból a vágóhíd, eltávolítják a vesztőhelyet és a pellengért a vásártérről, folytatják a városfal korábban megkezdett bontását. Céljaik közé emelik a Duna szabályozását és a kockakővel kirakott rakodópart építését, tavak betemetését, utcák és házak rendezését, csatornák létesítését és Dunába való bevezetését. A munkát József nádor viszi tovább, Hild 1811-ben meghal, fia, József veszi át a nagy pesti építkezéseket.

Ugyan kritika is éri Széchenyi részéről a városszépítést, hiszen sem a papa, Hild János, sem József nádor „nem lelkesedtek a parkírozásért”, de még a szabad terekért sem. A pesti sivatagnak egy ellenpéldáját látták, mégpedig a „kő és tégla-várost.”

A nádor halála után kezdődik meg a mai belvárost végleges formába öntő új szakasz Széchenyi, majd tanítványa, Andrássy Gyula irányítása alatt. Heroikus és hosszú küzdelem veszi kezdetét egy modern város, mi több, az egységesített főváros megteremtéséért. 15 évnyi munka után, 1885-ben átadják a Sugár utat, amelyet 1886-tól a városépítő után Andrássy útra keresztelnek át, ekkor már új, elegáns bérpaloták és városi paloták szegélyezik és áll a frissen megépült Operaház is.

A Nyitra környékéről származó, tudományokban jártas Schossberger Lázár és fia, a később a Pesti Izraelita Hitközség elnökévé választott Schossberger Simon Vilmos közösen több céget is alapítottak, hadiszállításokat kiszolgáló, olajfinomító, valamint kétszersültgyártó üzemekkel indul el a vagyonosodásuk, de később a dohánykereskedelembe is beszállt a család, a kiegyezéskor mint Pest leggazdagabb kereskedőit tartják számon a császári kapcsolatokkal bíró Schossbergéket (maga Ferenc József adományoz nemesi címet nekik). Így nem meglepő, hogy Simon Vilmos fia, báró tornyai Schossberger Henrik megvásárolja az épülő Andrássy út egyik legdrágább telkét és megrendelést ad 1880-ban Feszty Adolfnak a három utcával határos területre (ez ma az Andrássy út 8. szám alatti terület) egy bérpalota megtervezésére. A bécsi, majd zürichi politechnikumban tanult Feszty 21 évesen, 1871-ben nyit Pesten tervezőirodát, majd hamarosan hat Andrássy úti palotán és bérházon dolgozik párhuzamosan, köztük a mai Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló Fonciére Biztosító Társaság épületén.

Az elegáns Schossberger bérpalota vasoszlopos loggiájának földszinti boltozatát Lotz Károly stílusát idéző sgraffitóval díszítették, az elegáns dzsentri szalon vélhetően az első emeleten üzemelt. Az Andrássy úti földszinti üzletben rendezkedett be egy angol és francia kerékpárokat és egyéb fémöntvényeket áruló vaskereskedés. A házban minden bizonnyal élénk társasági élet folyt (itt lakott a Schossberger család számos tagja, valamint országgyűlési képviselők, miniszter, papírgyári igazgató, orvostanár, fecskendő- és szivattyúgyáros, út- és vasútépítési vállalkozó) egészen az 1910-es évekig, egészen Henrik és özvegye haláláig. (Ekkor Henrik fiai alapítványi formában komoly adományt nyújtottak a Nemzeti Múzeum állattári gyűjteményének gyarapítására és egy kisebb összeget Bornemisza Pál Afrika-kutató segélyezésére. Annak a Bornemiszának, aki szintén a házban lakott és Schossberger Henrik lányának eljegyzése kapcsán a tragikus Rosenberg-Batthyány párbajt és kényszerházassággal végződő családi botrányt is kirobbantotta.)

Az épületet 1912-ben veszi meg a Magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet a Schossberger örökösöktől. Ekkorra tehető a földszinti Hungária Nagymozgó filmszínház megnyitása, amely a megszaporodott pesti mozik sorában kiemelkedőnek számít: „elsőrangú műsorával, minden comforttal épült intim, gyönyörű hajlékával is méltó akar lenni, hogy Budapest legkényesebb izlésü, leguribb közönségének szinházává legyen”. A megnyitóra készített reklámfüzet szerint „az első magyar beszélőképes mozgószínház”-ként is kívánják működtetni, azon fölül, hogy saját zenekarral bír, valamint a híradó elődjeként „délután öttől éjfélig vetiti az estilapok zárta után történt legfontosabb eseményeket szünet közben diapositivekkel”. A kialakítás nagyszerűségéről árulkodik a rövid bemutatás: „Művészien kiképzett architekturáju nézőtér, kifogástalan zenei akusztika, izléses páholy-, erkély- és széksorokon kívül tágas előcsarnok, ruhatár, buffet, dohányzóhelyiség, temperált fűtés, világitás és módszeres szellőzéssel gondozzuk és szolgáljuk látogatóink commoditását.” Az 1920-as évekig még találni nyomokat arra, hogy Kino Plasticon néven működik tovább mozi a földszinten, amely Budapest egyik „színesre vetített plasztikus mozgóképszínháza”. 1917-ben a tetőszerkezet leégése változást hoz az épület megjelenésébe, a korábbi díszes kupolák eltűnnek, és a helyére felépül a negyedik emelet. Az élet- és járadékbiztosító idejében az első emelet irodaházzá alakított részein működik nyelviskola, védőoltóanyag-gyártó székhelye és vöröskereszt egyesület, a két háború között, az Andrássy úti fronton pedig automobil-mintaszalon. Utóbbi időszakban lakja a házat a Népopera karmestere valamint dr. Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjasunk.

Az 1930-as évek végén a Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjintézete veszi meg az épületet, leválasztások történnek, később a Fővárosi Közlekedési Felügyelet használja a házat, megtartva az előző évtizedekben jellemző iroda és bérház funkciókat.

1994-ben helyreállítják az első emelet öntöttvas oszlopait, 2007-ben felújítják az utcai homlokzatokat, de összességében az épület rossz állapotát jelzi, hogy a 2010-es évek elején málló falú romkocsma működött benne rövid ideig, Úri Muri néven.

2016 márciusában a CD Hungary Zrt. tulajdonában és fejlesztése révén Hotel Moments néven nyitják meg a házat – a szálloda üzemeltetője a Continentál Group, a kivitelezést a Market Építő Zrt. végezte. Az építészeti minőség Nagy Csaba és az Archikon stúdió tervezőinek, a belsőépítészeti a Krokit vezető Göde Andrásnak köszönhető. A megmentett sgraffitók szakszerű, műemléki felújítását a New York kávéház és megannyi Andrássy úti épület freskóin vezető restaurátorként dolgozó Herling Zsuzsanna jegyzi, a fémrestaurátor Lehoczky Tivadar, a terazzo restaurátora Kiss Róbert volt. A földszinti, külsős vendégeket is kiszolgáló Bistro Fine étterem Radnóczy Eszter (este’r partners) kreatív munkáját dicséri.

Térugrás. Nagy Csaba és Göde András közös tervezői zsenialitása több ponton is megmutatkozik. A függőfolyosó üvegfedése önmagában csak egy szellős, napfényes, de csarnokhangulatú, akusztikailag terhelt átriumot eredményezne, annak köszönhetően viszont, hogy egyedi világítótestekkel, szőnyeggel, zongorával berendezett zónát alakítottak ki a földszinten, a vertikális adottság ellenére is a belátható, horizontális térélmény dominál. A tetőszint megemelése az utcáról láthatatlan, miközben légies, üvegfalú, panorámás padlásszobák létrehozására adott lehetőséget. Már a szintén Nagy Csaba által tervezett Andrássy út 19. számú Il Bacióban is megjelent az újragondolt függőfolyosó koncepciója, a hotel esetében a kibontott ablak alatti parapetek és a nyílásokban megjelenő bélletek, valamint közös előszobává tett folyosók csalókán otthonos érzést keltenek. Arra, hogy az Archikon tetőátépítésben kiemelkedő, már a korábbi, Szabadság tér 14. számú irodaháznál példát mutatott.

Dimenzióugrás: Az 1840-es években Széchenyi nyilatkozataiból kitűnik, hogy „Pest a jövendőnek s a fiatalságnak városa… Mikor én tizenhét évvel ezelőtt Budapestre lakni jöttem, ezt sem mulatság, sem időtöltés vagy épen kéjkeresés végett nem tevém, mert ha ez vala célom, bizony más helyet keresek és erre nézve minden bizonnyal alkalmasbat találok is […] Azt mondom, kell valami helynek lenni, ahol az eszmék koncentrálódjanak s azt hiszem, azon helynek Budapestnek kell lenni […] De Pest városának iparkodnia kellene az ittlakás kéjelmeit növelni, hogy a gazdagok idejöjjenek és örömest itt maradjanak, miszerint asztalukról a szegényeknek is hulljon valami […]” A történelem valahogy úgy hozta, hogy mire Széchenyi őrületig hajszolt igyekezete Andrássy segítségével beérett, addigra megérkeztek a világháborúk, a ’29-es válság, a kommunizmus, és ezek mind gátat szabtak a tőke, a fellendülés, a szép iránti vágy életminőséget javító, hosszú távú fennmaradásának. Most, 100 év elteltével eljönni látszik újra az a második szakasz, amely betöltheti Széchenyi vágyát. Erre kiváló példa a Hotel Moments és az Andrássy út lassan alakuló, tsinosodó ébredezése.

A cikkhez felhasznált irodalmak: Dr. Déry Attila Építéstörténeti kutatási dokumentáció (2013); A Hungária Nagymozgó Prospektusa (1912); Körner Zsuzsa PhD: A budapesti bérházépítés aranykora (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2015); Avigdor Löwenheim: Zsidók és a párbaj (tanulmány) In: Múlt és Jövő 1992/4.; Molnár Ferenc: Disznótor a Lipótvárosban (Budapest, 1924); Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1931); UrbFace Virtual Guide Book (http://urbface.com/budapest/a-schossberger-palota); Vasárnapi Újság 1904. 35. szám, 51. évfolyam; Ozogány Ernő: Budapest egyik megálmodója (Pandora szelencéje, ozogany.hu, 2010. 01. 28.)