Az építőipart érintő kihívásokról szervezett panelbeszélgetést a HuGBC.
Égetően aktuális kérdésekre, az építőipart érintő kihívásokra kerestek válaszokat HuGBC Green Future Conference című rendezvényén október végén. Több előadás is elhangzott, majd tartottak egy panelbeszélgetést az építőipar prominens szereplőivel, többek között a következő évek fenntarthatósági trendjeiről, és a home office-irodai munkavégzés együttes környezeti terhelésének minimalizálásáról.
A beszélgetést – amelyről rövid összefoglalót közlünk – Radnóty Zoltán ingatlanfejlesztő szakember, a HuGBC alelnöke moderálta, a vendégek pedig Dr. Botos Barbara (klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, ITM), Báthory Balázs (vezérigazgató-helyettes, innováció és stratégiai fejlesztések, Market Zrt.), Kádár Mihály (tulajdonos-ügyvezető igazgató, Technical Supervision and Planning Consulting) és Tatár Tibor (vezérigazgató, kereskedelmi és iroda üzletág, Futureal) voltak.
Ha a beton ország lenne
A résztvevők hangsúlyozták a szemléletformálás kérdését, ugyanis az építőipar nemcsak a beton révén hagy jelentős karbonlábnyomot, de az egyéb anyagok előállítása és szállítása révén is. „Ha a beton ország lenne, a harmadik helyen állna, de ha hozzávesszük az acél-, falazóelem- és síküveggyártást, akkor még az Egyesült Államokat is megelőzné CO2-kibocsátás tekintetében” – mondta Tatár Tibor, aki az egyik lehetséges megoldást egy nemzetközi adatbázisban látja, amely megmutatná, hogy mennyi mondjuk egy Ukrajnában gyártott termék karbonlábnyoma előállítással és szállítással együtt.
Báthory Balázs kivitelezői részről a terület erős ár-érzékenységéről beszélt, mondván a kivitelezői maximum többnyire egyenlő a szabályozási minimummal, ezért „jól kialakított ösztönzők szükségesek ahhoz, hogy erősebb szándék legyen a fenntartható megoldások alkalmazására.” Úgy látja, meg kell teremteni az előregyártás feltételeit, hiszen ipari, üzemi körülmények között sokkal könnyebb kielégíteni a környezettudatos követelményeket.
A karbonszivárgás (az olcsóbb építőanyag külföldről való beszerzése) megállítása támogatói programokkal volna lehetséges, mint amilyen a nemzetközi gyakorlatban néhány éve már létező, a fenntartható kivitelezés és üzemeltetés mellett elkötelezett vállalatoknak szóló zöld kötvény. Báthory hozzátette:
kiemelt szerepe van az energiapolitikának, a különböző energiaforrások kiegyensúlyozott beárazásának, például ha valamiféle jövedéki adót vetnek ki az otthon termelt napenergiára, az emberek elég hamar vissza fognak állni a földgázra.
Dr. Botos Barbara hosszú távú célnak nevezte a megújulóenergia-alapú kisközösségek létrehozását, melynek legkisebb egysége egy háztartás. Mint mondta, az illetékesek jelenleg egy már 14 éve jól működő francia példát tanulmányoznak.
A beszélgetést a hibrid munkavégzés témaköre zárta. A probléma kettős: a világos, klimatizált irodák kihasználtsága alacsony, miközben a home office-olók otthon is fogyasztják az energiát. Ám a hatékonyság miatt szinte biztosan ehhez hasonló hibrid rendszerek maradnak majd a járvány után is.
Tatár Tibor – noha a cége érintettsége okán rengeteg anyagot elolvasott a hibrid munkavégzésről az elmúlt fél évben – kézzelfogható megoldásra még nem talált. A jó megoldásokhoz jelenlét-érzékelők, szakaszolható fűtés-hűtés kellene, sorolta. Várhatóan az irodaterek hasznosítására új terveket kell majd készíteni.
Kádár Mihály egyre több megbízásnál tapasztalja, hogy a megrendelő nem csupán belsőépítészeti ráncfelvarrást kér, hanem az irodaterek új igényre szabott, flexibilis átstrukturálását. Ám mint megjegyezte, „az épület használatának teljes modellezéséhez rengeteg adatra van szükség, jelenleg nem lehet cél egy ilyen vizsgálat elvégzése.”
Gondolhatnánk, hogy legalább a közlekedés környezetterhelése csökken a home office révén, de mint Botos Barbara elmondta, a házhozszállítások ugrásszerű emelkedésével ez is inkább nőtt. Ezen a járműállomány fejlesztésével lehetne javítani, ennek érdekében rendre kiírnak pályázatokat az elektromobilitás különböző formáinak támogatására (lakossági, taxis, tömegközlekedés). Ez még koránt sem jelent környezetkímélést, ám abban legalább konszenzus van, hogy a városok légszennyezettségét csökkenti.
A teljes, közel egyórás felvételt itt hallgathatod meg.
Borítókép: Iroda Varsóban (illusztráció).
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
