Valós idejű adatok nemzetek közötti megosztása segítheti a védekezést.
Magyar vízügyi szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő nemzetközi együttműködésnek, melynek eredményeként sokkal hatékonyabb lehet a Duna vízgyűjtő területén az árvízi védekezés – írta a Danube Transnational Programme közleménye. A napokban záruló DAREFFORT projekt az elmúlt közel három évben nemcsak a hidrológiai és meteorológiai adatok nemzetközi megosztását valós időben lehetővé tevő rendszer alapjait rakta le, hanem számos kutatási tanulmánnyal és e-learning oktatócsomaggal is támogatja a rendszer gyors bevezethetőségét.
Vízállás a Petőfi téri hajóállomásnál
Nemrég egy nemzetközi konferencia mintegy 100 regisztrált résztvevője szakmai bemutatón foglalta össze a DAREFFORT projekt elmúlt közel három évének tapasztalatait, eredményeit.
A DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) küldetése az volt, hogy a Duna vízgyűjtő területének országai között megteremtse az árvízi védekezéshez szükséges meteorológiai és hidrológiai információk összehangolt adatcseréjének szakmai, módszertani és informatikai feltételeit, egy nemzetközi adatcsere felület létrehozásával. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által is szorgalmazott kezdeményezéshez 12 ország csatlakozott a Duna vízgyűjtő területéről, a projektvezető partner pedig a VIZITERV Environ Kft lett.
„Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett. Egyaránt vagyunk alvízi és felvízi ország, ezért fontosnak tartjuk, hogy ismerjük a felettünk lévő vízgyűjtő eseményeit, történéseit, és megértjük az utánunk következő országok igényeit is. A magyar vízgazdálkodás mindig is vízgyűjtőben gondolkodott, saját igazgatóságai is részvízgyűjtőkre vannak szervezve” – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szakmai zárókonferencián.
A DAREFFORT projekt keretében létrejövő EnviroNet Platform kifejlesztését fontos diplomáciai és mérnöki munka is meg kellett, hogy előzze: ennek során fel kellett mérni, hogy egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket, és ehhez milyen szakmai és együttműködési megállapodásokra lehet szükség a résztvevő nemzetek szintjén.
Végül kialakult egy biztonságos, üzemeltetését és lokációját tekintve minden résztvevő által elfogadott adatcsere platform, amelyen keresztül megvalósul a harmonizált adatok cseréje.
A zárókonferencián a fejlesztésben résztvevő partnerek hitet tettek amellett, hogy az eleve open source alapokon fejlesztett rendszer mihamarabb nyilvános lehessen, így az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhessenek a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben létesített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz. Az pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felajánlása, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegro csatlakozását is az adatbázishoz, akik az eredeti projektnek nem földrajzi vagy hidrológiai, hanem csupán adminisztratív okok miatt nem lehettek tagjai.
„A napjainkban tapasztalható extrém időjárási helyzetek a természetes vizeink vízszintjét jelentősen befolyásolják. Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett ország Európa más tagállamaihoz képest, így természetszerűen adódott, hogy a hatékony védekezést leginkább segítő gyors információhoz jutás rendszerének kidolgozásában kezdeményező és vezető szerepet vállaljunk” – mondta a fejlesztésről Dr. Bálint Zoltán, a projekt vezetésével megbízott VIZITERV Environ Kft. vezető tanácsadója.
A partnerországok releváns intézményei közösen dolgozták ki javaslataikat, melyek a projekt eredményeivel együtt fontos lépést jelentenek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River – ICPDR) által tervezett, Dunai Hidrológiai Információs Rendszer (DanubeHIS) létrehozása felé, amely kulcsfontosságú lépés a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében, másrészt ahhoz, hogy az EFAS (European Flood Awareness System) rendszer fele történő adatellátást is megvalósíthassák.
A DAREFFORT projekt több mint egymillió euró Európai Uniós támogatással, valamint a projektben résztvevő országok társfinanszírozásával jött létre, a European Territorial Co-operation (Interreg) alá tartozó Danube Transnational Programme keretein belül, a „Környezetért és a kultúráért felelős Duna Régió” elnevezésű, ún. 2-es prioritási tengely alá tartozó „Transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem” 2.1-es prioritási területen.
A projekttel kapcsolatos további információk és az eredmények hozzáférhetők a projekt hivatalos weboldalán.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
