A Párisi Udvar Budapest egyik első vasbeton tartószerkezetű épülete, ami a felújítás során is hangsúlyosan megjelent.
A Párisi Udvar sok szempontból különleges épület, ezek egyike, hogy Budapest egyik első vasbeton tartószerkezetű épülete, aminek a szálloda kialakítása során is komoly jelentősége volt. A kivitelezési munka kulisszatitkairól Szabacsi Attila, a Moratus Szerkezetépítő Kft. munkatársa számolt be az eredetileg az OCTOGON Párisi Udvar mellékletében megjelent cikkben.
Épület bemutatása, meglévő szerkezetek leírása
A Párisi Udvart Budapest első vasbeton tartószerkezettel készült épületei között tartják számon. Építésekor – 1908-1913 között a vasbetonépítés még csak néhány évtizedes múltra tekintett vissza. Az épületet a Belvárosi Takarékpénztár megrendelésére Schmahl Henrik tervezte. A funkció és az alaprajz meghatározta a szerkezet kialakítását is, mely magas szintű tervezési tudatosságra utal. A Takarékpénztár által használt szintek jellemzően vasbeton pillérvázas szerkezetűek, a bérlakásoknak helyet adó felső szintek főfalas elrendezésűek. A födém minden szinten sűrűbordás vasbeton lemez.
Kivitelezési feladat
A XX. században az épületet többször felújították, azonban egy tulajdonosváltásnak köszönhetően új igény merült fel a Párisi Udvar ötcsillagos szállodává történő átalakítására. Az átépítési feladat részeként kapott megbízást a Moratus Kft. az épület vasbeton szerkezeteinek kivitelezésére. A szerkezetépítés zömét a funkcióváltással összefüggő feladatok adták. Új liftaknák és lépcsőházak készültek, a belső udvar részlegesen beépítésre került, a pincébe új padlócsatornákkal tarkított alaplemez épült. A szerkezetmegerősítés részeként a pillérek köpenyezéses eljárással, a födémek szénszálas megerősítéssel és felületjavítással lettek az érvényben lévő szabványoknak megfeleltetve. Az eredeti épületdiagnosztikai felmérések alapján bontásra és visszaépítésre ítélt födémmennyiséghez képest a kivitelezés közbeni statikai vizsgálatok további 1000 m2 födémcserét tettek szükségessé.
Kivitelezés
A zsúfolt Ferenciek terén sétáló emberek előtt rejtve maradt, hogy az állványzat, az impozáns homlokzat mögött komoly szerkezetépítési munka folyt. Egy meglévő épület átalakítása merőben más feladat, mint egy új ház építése. Kívülről nem annyira látványos, belülről viszont sokkal munkaigényesebb folyamat, hiszen igazodni kell a meglévő épület adottságaihoz, az építés nem mindig lentről felfelé halad. A kivitelezés egyes szakaszaiban előfordult, hogy egyszerre történt szerkezetépítés a pincében, a tetőn és a köztes szinteken.
A nehézségeket főleg ez a széttagoltság okozta. A bontás során sokszor addig rejtett „meglepetések” kerültek elő, külpontos falak, rossz felületek. Az építésitechnológia és az ütemek helyes megválasztása egy ilyen jellegű felújítás esetén kiemelt jelentőséggel bír. A bontás-építés mindig csak szakaszosan lehetséges, az épület egyik munkafázisban sem veszítheti el állékonyságát. Jó példa erre a központi liftakna és lépcsőházi mag, melyet csak akkor lehetett bontani, ha a mellette lévő új traktus szerkezetépítése elkészült és biztosította az épület kellő merevségét. Az ilyen jellegű, ütemezés és építési technológia szempontjából egymásra épülő lépések miatt hosszú folyamat az átalakítás.
Esetünkben ez ráadásul egy belvárosi, műemléki épület, ennek következtében a kivitelezés során halmozott nehézségeket kellett leküzdeni. A házon belül számos műemléki rész található – passzázs, kupola, lépcsőházak, poligon udvar, tetőfelépítmények –, melyek közvetlen környezetében kellett a vasbeton szerkezetépítés korántsem patikus tevékenységeit végezni.
Mindezek ellenére nagyon szép feladat volt a Párisi Udvar építése. Számtalan olyan szerkezeti elemet lehetne felsorolni, melyek megépítése önmagában is komoly technológiai kihívást jelentett. Korábban említésre került a központi lépcsőház, mely „új ház volt a régi házban”. Az új, kilencszintes épületrész kivitelezése összetettsége és kiterjedése miatt végig kritikus úton volt. A központi kupola és az új belső udvari épületrész vasbeton. falának összemetsződése az ábrázoló geometriában tanult félgömb és sík áthatásának életnagyságú modellje. A falban egy 6 méter sugarú boltív készült, mely 11 métert hidal át, mindez a kupola felett, a földtől 13 méter magasan épült. Impozáns látványt nyújtott a poligon udvar nyers betonszerkezete a kétszintes pillérköpeny sorral, az alulbordás födémmel és a három méter széles, és 10 méter hosszú lépcsővel.
Építésszervezés
Belvárosi építkezések sajátossága a kis felvonulási terület, ahol nagy volumenű anyagtárolására nincs lehetőség. A szállítmányoknak így mindig pontosan ütemezve kellett megérkezniük. A projekt a kivitelezés jelentős részében két oldalról volt megközelíthető anyagszállítás céljából. Ez építéshelyi anyagmozgatás tekintetében hatalmas előny.
Belvárosi átalakításnál fontos, hogy meglássuk az épület adottságaiban rejlő lehetőségeket az építésszervezés és kivitelezés szempontjából. A tető és belső udvarok remek depóhelyként szolgálnak.
Anyagforgalom céljára kihasználhatók a liftaknák előre kibontott helyei, szintközi belső udvarok. A Párisi Udvaron először használtunk a stabil, telepített betonpumpát. A betonozó csövek függőleges értelemben két helyen kerültek kiépítésre, a betonozandó szerkezeteket ezekhez csatlakozva értük el vízszintesen telepített csövekkel. A két kiépítés az egész épület területét le tudta fedni. Végezetül fontos kiemelni a darukapacitást és a daru, daruk pozíciójának helyes megválasztását, mely alapvetően meghatározza a kivitelezési és munkaszervezési folyamatokat, beleértve az építéshelyi dolgozók létszámát is.
Összefoglalás
Párisi Udvar szerkezetépítése 20 hónapig tartott, beleértve az építés során szükségesség vált kiegészítő tervezési folyamatok időszükségletét is. Ez idő alatt több, mint 400 tonna betonacélt és 3200 köbméter betont dolgoztunk be. A felújítás során érdemi többletmunkát eredményezett a bontási munkák során feltárt, addig csak korlátozottan diagnosztizálható szerkezetek megerősítésének igénye, mely kihatással volt a kivitelezés idejére és nem utolsó sorban a költségeire is. E tapasztalat alapján általánosan elmondható, hogy az épületdiagnosztika jelentőségét nem szabad alábecsülni. A kivitelezés alatt a meglévő, feltételezett szerkezeti adottságokat folyamatosan ellenőrizni kell. A Párisi Udvar – a tartószerkezeti problémák ellenére – a maga 100 éves korával kiállta az idő próbáját, vasbetonvázas szerkezeti rendszerével napjaink népszerű építési módját vetítette előre. A többéves kitartó munkának köszönhetően pedig még nagyon sokáig a Ferenciek tere látványossága lesz.
Moratus Szerkezetépítő Kft.
1037 Budapest, Bojtár u. 53.
Tel.: (+36-1) 466 4827
Fax: (+36-1) 883 0243
E-mail: info@moratus.hu
Web: www.moratus.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
