Most érdemes Budapest szívében albérletet keresni.
A koronavírus lejjebb szorította a belvárosi bérleti díjakat, így ma már nem ritka, hogy a belső kerületekben jobb áron bukkanhatunk albérletre, mint a főváros olcsóbbnak gondolt külső részein – derül ki az alberletkalkulator.hu adataiból. A legdrágább piaci alapú bérlakások a budai Várban vannak, de az első kerület Attila út környéki részén már átlagos fővárosi bérleti díjak alatt is találhatunk kiadó lakást. Az albérletkalkulator.hu minden eddiginél részletesebb területi bontásban mutatja be a fővárosi bérleti díjakat.
Idén többször is olvashattunk az albérletárak csökkenéséről, de senki nem vizsgálta meg részletesebben, hogy hol, mennyiért és mekkora lakást lehet bérelni Budapesten. A Rentingo.com csapata térképre vitte az adatokat, és mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy
az albérleteknél ma már nem elég kerületekben gondolkodni, hanem sokkal jobban kell differenciálni, hiszen akár 50 százalékot meghaladó különbségek lehetnek egy-egy kerületen belül is.
Jó példa erre Óbuda, ahol a III. kerületi Óbudai-sziget és Kaszásdűlő határolta terület az átlagos albérletár alapján a főváros legdrágább területei közé tartozik a maga átlagos 195 ezer forintos havi bérleti díjával, miközben a kerület panelházas övezetei a főváros átlagosnál olcsóbb részei az albérleti díjak szempontjából. A Rentingo interaktív budapesti albérlettérképe a kerületi bontásnál részletesebben, irányítószám alapján mutatja meg, hogy egy adott területen mekkora az átlagos bérlakás, és mennyi az átlagos albérletár.
A térképet böngészve sok érdekességet találunk.
Budapest legdrágább területe lakásbérlés szempontjából a budai vár (1014), ahol átlagosan 3758 Ft/nm-es bérleti díjjal számolhatunk.
Ezt követi szorosan az Andrássy út Opera környéki része (1061), ahol 3688 Ft/nm, és az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti területe (1051), amely esetében 3566 Ft/nm az átlagos bérleti díj. Ezzel szemben a legalacsonyabb bérleti díjakat a város szélső területein (XXIII. kerület külső részén, XVII. Rákoshegy, valamint a XV. kerületnek a Fóti út és Dunakeszi út közötti részén) találjuk.
A központban drágább, külvárosban olcsóbb „alapszabály” azonban már sok helyen nem érvényes: egy-egy terület átlagárát a területi elhelyezkedés mellett a lakásszerkezet is jelentős mértékben meghatározza. Jó példa erre a IX. kerület külső része, ahol belvárosi átlagárat láthatunk annak köszönhetően, hogy a Haller utca és a Mester utca környékén az elmúlt években több ezer új lakást adtak át. Ezek közel felét bérbeadási céllal vásárolták meg a tulajdonosok, így ezek a lakások dominálják a helyi albérleti piacot. Szintén belvárosi bérleti díjakat kell fizetnie annak, aki a XVI. kerület árpádföldi részén szeretne bérelni. Itt a kiugró bérleti díjakat elsősorban az okozza, hogy ezen a területen a családi házak dominálnak, nincsenek nagyobb többlakásos társasházak.
Miközben egyes külső kerületek drágábbak, bizonyos belső körzetekben mostanság könnyebb kedvező árú albérletet találni: az 1. kerületnek például két része, az Attila út és a Víziváros épp annyira lehetnek megfizethetők, mint Kispest, Csepel, Pestszentlőrinc néhány körzete vagy épp Ferencváros egyes rehabilitált részei.
A havi átlagos bérleti díj ezeken a területeken egyaránt 120 és 140 ezer forint között mozog. Akinek tehát fontos, hogy a főváros szívében éljen, ahol sűrűbb a közlekedési hálózat, annak ezen a környéken érdemes keresgélnie.
Forrás: Közlemény / Borítókép Thomas Winkler / Unsplash (Illusztráció)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
