Tényleg kihűti a lakást a szellőztetés, valóban az ablakon szökik ki leginkább a meleg levegő?
A Habitat for Humanity Magyarország az energiatakarékosság világnapja alkalmából összegyűjtötte az energiatakarékossággal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. Mint írják, ezek az információk „segíthetnek, hogy spórolj egy kicsit a villany- és fűtésszámlán, illetve, hogy környezettudatosabban élj, ráadásul új megvilágításba is helyezhetik az energiatakarékosságról kialakult képet”.
Télen nem jó ötlet szellőztetni, mert kihűl a lakás.
Még mindig sokan vonakodva nyitnak ablakot a téli hidegben, hogy a nehezen felfűtött szoba melegét megőrizzék. Azonban ez egy rossz stratégia. Egy olyan lakás felmelegítéséhez, aminek magas a nedvességtartalma, akár 20 százalékkal több energia szükséges, mint egy száraz levegőjű lakás esetében. A kinti, hideg levegő pedig akár néhány perc alatt képes a benti nedvességet felvenni.
Fával fűteni olcsó.
Azt hihetnénk, hogy egy fatüzeléses kályha költséghatékony alternatívája a városi távfűtésnek. A tűzifa ára azonban 2011 óta több mint 30 százalékkal nőtt, miközben a vezetékes gáz, illetve a távfűtés ára csökkent. Ráadásul a vezetékes- és a távfűtés nem jár füsttel, így kevésbé környezetszennyező megoldás is, mint a tüzelés.
A meleg leginkább az ablakokon keresztül, illetve azok mellett szökik ki a házból.
Valójában a nagy, egyáltalán nem vagy rosszul szigetelt falfelületek miatt sokkal több értékes meleg távozik a házból. Ezért mindig érdemes ellenőrizni a ház vagy a lakás szigetelését.
Ha jól feltekerem a fűtést, gyorsabban felmelegszik a hideg szoba.
Logikusnak tűnik, hiszen, ha nagy tüzet rakok, az is jobban melegít, mint a parázs. Az új típusú termosztátok viszont már nem így, hanem egy viszonylag állandó teljesítménnyel működnek. Tehát elég, ha beállítjuk a kívánt hőfokot, és várunk. Így is ugyanannyi idő alatt felmelegszik a szoba, mint magasabb beállítással, csak kisebb az esély a pazarlásra és a szoba túlfűtésére.
A lakossági energiafelhasználás elenyésző a közlekedéshez és az ipari felhasználáshoz képest.
A lakosság energiahordozó-felhasználása meghaladja a közlekedés, de még az ipar végső energiahordozó-felhasználását is. Ezért hatalmas potenciál van a lakosság kezében, és nem igaz, hogy a lakosság energiatudatossága, vagy az őket célzó intézkedések mit sem érnek a közlekedésben és az iparban érdekeltek hozzájárulása nélkül.
A régi háztartási gépeket mindenképp érdemes megjavítani, hogy 10-20 évig is kibírják.
Általában fontos, hogy ne vegyünk újat azonnal semmiből, ha az előző elromlik, ez is a környezettudatosság része. Azonban az elavult háztartási gépek akár kétszer, sőt, nem egyszer akár négyszer annyi energiát fogyasztanak, mint az új vagy a néhány éves gépek. Így egy idősebb mosógép vagy hűtő esetében érdemes mérlegelni, vagy akár utánaszámolni, mi a költséghatékonyabb megoldás.
Főként az egyéni döntéseken és az életvitelen múlik, hogy valaki belekerül-e az energiaszegénység által érintettek körébe.
Ez mind közül a leginkább kártékony tévhit. Fontos tudni, hogy annak ellenére, hogy egyénként is sokat spórolhatunk, ha energiatudatosabban éljük a mindennapjainkat, az energiaszegénység nem döntés és életvitel kérdése, hanem egy összetett, strukturális társadalmi probléma.
Egy háztartás energiára fordított költségeit többek között meghatározza a lakás műszaki állapota, a közműellátottság, az, hogy milyen minőségű tüzelőanyaghoz férnek hozzá, az energiahordozók ára, valamint az energiaellátással kapcsolatos szabályozás és központi támogatások. Azaz az alacsonyabb jövedelműek vagy a rossz lakáskörülmények között élők eleve hátrányból indulnak, és a jövedelmükhöz, illetve energiafelhasználásukhoz viszonyítva arányosan többet kénytelen költeni fűtésre, világításra, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezők.
A Habitat for Humanity Magyarország a több civil szervezettel közösen létrehozott Elosztó Projekt keretében kiemelten foglalkozik a magyarországi energiaszegénységgel.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
