Az energiaszegénységnek kitett 87 ezer család kaphat vissza nem térítendő támogatást.
Az olcsó és innovatív energia biztosításában kulcsszerepe lesz a napenergia felhasználásának, a tervek szerint az idén nyáron pályázatot írnak ki lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatására – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz.
A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki – tette hozzá az államtitkár.
Steiner elmondta: folyik az uniós források tervezése, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Kiserőmű, fűtési rendszerek, okosmérés, hálózatfejlesztés
A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz. Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására.
A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát.
Az államtitkár felidézte: a kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet. Mindezt az energiabiztonságot garantálva, a klímavédelmi és a versenyképességi, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, a környezet megóvása mellett kívánják megvalósítani.
Steiner Attila a kiemelt szempontok között említette emellett a rezsicsökkentés vívmányainak megvédését, valamint az olcsó és innovatív energia biztosítását. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a hazai napelemek kapacitása elérte a 2000 megawattos szintet, ami 13-szorosa a 2018-ban meglévőnek, így akkora naperőmű-kapacitással rendelkezik az ország, mint a paksi atomerőmű kapacitása.
Célul tűzték ki, hogy 2030-ra ennek háromszorosát, 6000 megawattot, 2040-re pedig hatszorosát, 12 ezer megawattot érjen el Magyarország, valamint 2035-re 200 ezer háztartás rendelkezzen tetőre szerelt napelemekkel.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
