Unokáink már látni fogják?
Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek öt-tíz százalékuk mondható. Ezek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították azokat. Az épületek öt-nyolc százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg tizenöt százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint hatvan százalékára igen jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya tíz-tizenöt százalékkal magasabb az országos átlagnál.
A legenergiahatékonyabb magyarországi települések
Budapest és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a fizetőképes kereslet aránya és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.
Mikor lesz a teljes hazai családi ház és épületállomány korszerű?
A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitáshiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak.
Magyarországon évente alig húsz-huszonöt ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik.
Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat nyolcvankét év alatt lehetne teljesen felújítani.
Felújítás vagy újépítés?
A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint az új ház építése.
A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtésszámla átlagosan harmincöt százalékkal csökkenthető, a befektetés ára akár nyolc-tíz év alatt megtérülhet.
A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelése, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházás, kifejezetten gyors megtérülési idővel.
„Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni. Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – A fűtéskorszerűsítést pedig célszerű a hőszigetelés megléte és nyílászáró csere után megtervezni és kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet.”
Nem tudjuk miben élünk
Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített „Zöldotthon” felméréséből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik az otthonuk. „A kutatásból jól látszik, hogy meglepő módon az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében nagyot ugrott a nők aránya, vagyis egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során – mondta Gulyás István vezérigazgató, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője. – Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk. Az eredményekből kiderült, van hová fejlődni az energetikai korszerűsítések terén.”
Mikor épült az Ön háza?
A legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták a zöldotthon-tervező kitöltése során. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban.
Mikor volt felújítva az Ön háza?
A kapott válaszok egyértelműen megerősítették azt a tendenciát, hogy az ingatlan tulajdonosok nem, vagy csak a legszükségesebb esetekben nyúlnak hozzá otthonaikhoz. A válaszadók kétharmada nem tudja, vagy legalább öt éve nem újította fel otthonát.
A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak húsz százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház nyolcvan százaléka, az ötmillió lengyel ház ötvenkilenc százaléka, a nyolcszázezer szlovák családi otthon harmincöt százaléka, az 1,5 millió cseh ház huszonöt százaléka kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
