A BFK vezérigazgatója az új Duna hídról tartott alapos társadalmi egyeztetésről ír.
Két civil szervezet – a Kiserdővédők Akciócsoport és a Körtér – szerdán petíciót nyújtott be a Miniszterelnökségben és a Főpolgármesteri Hivatalban Galvani körút helyett forgalomcsillapítást! címmel. Álláspontjuk szerint a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózat alternatívái „a mai napig nincsenek megfelelően kitárgyalva, nincsen egyetértés a kerületek, a főváros, a Budapest Fejlesztési Központ és a civilek között (...ezért...) a Budapesti Közfejlesztések Tanácsa által 2020 decemberére kihirdetett döntési határidő nem tartható: bármilyen döntést hozni most elhamarkodott lenne.” Csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy az emberek „kisebb belvárosi forgalmat és jobb közlekedést várnak a Galvani hídtól”, megjegyezve, hogy „az alapos társadalmi egyeztetés és kérdőív visszaigazolja az eddig elkészült és a nyár végén részletes társadalmi egyeztetésre bocsátott terveket”.
Vitézy kifejtette: a Galvani híd és a kapcsolódó körút tervezése a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa és a Kormány döntései szerint folytatódik, a híd kivitelezésre alkalmas, engedélyezett tervek teljes körűen jövő év végére készülhetnek el.
A BFK vezetője elmondta, a központ a www.ujdunahid.hu honlapon indított kérdőíves felméréssel kérte ki a polgárok véleményét a Galvani utca vonalában Budáról Csepelre, az Illatos út folytatásában Csepelről Pestre épülő hidakról, illetve a hozzájuk kapcsolódó úthálózatról. Szeptember 14. és 29. között összesen 5459-en szóltak hozzá a beruházáshoz.
Mint írta, „a válaszadók túlnyomó többsége egyetért a híd megépítése kapcsán a belváros forgalomcsillapításának szükségességével, függetlenül attól, hogy milyen közlekedési módot használ. Még a leggyakrabban autóval utazók 82 százaléka is ezt válaszolta, a tömegközlekedést választók esetében 85, a kerékpározóknál 92, a főként gyalogosan közlekedőknél 85 százalék ez az arány.”
Azzal kapcsolatban, hogy hajlandó lenne-e változtatni a közlekedési szokásain a fenti cél elérése érdekében, a válaszadók 47 százaléka állította, hogy ez elfogadható számukra, de csak akkor, ha ez a változás nem jár érdemi kényelmetlenséggel vagy hosszabb utazással.
Megkérdeztük a kitöltőket a hidak kialakításáról is – folytatódik Vitézy bejegyzése. Az Új Duna-híddal és a kapcsolódó közútfejlesztéseknek köszönhetően közvetlen kapcsolat alakul ki Dél-Buda, Csepel és Dél-Pest, illetve a Ferihegyi gyorsforgalmi út között. A tervezés során kiemelt cél, hogy a kapcsolódó úthálózat városias arculatot kapjon, a térség a közlekedésfejlesztés után a jelenleginél is élhetőbbé váljon. Ezt az irányt megerősítették a válaszadók is, akiknek
- 84 százaléka egyetért a villamos szükségességével,
- 90 százaléka a kerékpárút kialakításával,
- 84 százaléka a széles járdák megvalósításával,
- 86 százalékuk pedig az út menti zöldsávok kialakítását is támogatja.
A felmérés a kapcsolódó úthálózat egyes szakaszairól külön-külön is kért véleményt. A budai oldalnál sokan jelezték, hogy a Duna közelsége nagy értéke a területnek, és biztosítani kell, hogy a városlakók megközelíthessék a partot. Gyakran merült fel, hogy a terület várhatóan felértékelődik, fejlesztési potenciálja növekszik. Ezért különösen figyelni kell arra, hogy a jövőben megfelelő legyen az intézményi ellátottság (iskola, óvoda, kereskedelmi egységek, közszolgáltatások).
A csepeli szakasznál a javaslatok a meglévő zöldfelületek védelmét, és a rekreációs funkciók telepítését emelték ki. Fontosnak tartják, hogy a tervezett fejlesztés kiemelten foglalkozzon a csepeliek közösségi közlekedési és belvárosi kapcsolataival. A pesti szakasznál a legfontosabb hozzászólások mindenképpen szükségesnek tartanak városfejlesztési célú beavatkozásokat, amelyek javítani tudják a terület közlekedési kapcsolatait, közbiztonságát és élhetőségét. Többen kiemelték, hogy fontosnak tartják, hogy a híd akadálymentes és kényelmes kapcsolatot kínáljon az itt haladó Eurovelo kerékpárúthoz is.
Vitézy bejegyzése szerint régóta szakmai konszenzus van arról, hogy Budapesten még három Duna-híd hiányzik, kettő délen, egy északon. A főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével működő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020 februárjában döntött arról, hogy Budapest következő hídja a nemzetközi építészeti tervpályázaton kiválasztott UNStudio tervezésében készülő Galvani híd legyen. Dél után észak jön, a Galvani híd után az Aquincumi híd előkészítése kezdődik meg, melyre a BKK száz százalékban központi költségvetési támogatással a napokban írta ki rá a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó közbeszerzést. A felhívás szinte szó szerint úgy határozza meg az Aquincumi híd és úthálózata szerepét, mint az korábban a Galvani hídnál történt: a hálózat célja nem egy városi autópálya létrehozása, hanem egy városi szövetbe jól illeszkedő, új, gyűjtő-elosztó körút létesítése.
A BFK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által megrendelt forgalmi modellezés eredményei alapján
a Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat nem növeli, hanem összességében csökkenti a budapesti autóforgalmat (az autók által megtett összes járműkilométert) annak köszönhetően, hogy a külső kerületek közötti, nagy kerülőkre kényszerített autóforgalom közvetlen átjutási lehetőséget kap a Dunán.
A számítások szerint az új híd – a Főváros hatáskörébe tartozó belvárosi forgalomcsillapító intézkedések feltételezése mellett, de azok hatásán túl – Budapest és térsége közúthálózatán a külső kerületek közötti utak rövidítésével 2025-ben a közúti forgalmat mintegy százezer járműkilométerrel, míg 2040-ben már 170 ezer járműkilométerrel csökkenti naponta. Ennek hatása olyan, mintha Budapesten belül naponta 14 ezer gépkocsi egyáltalán el sem indulna. Ennek következtében csökken a közlekedés okozta szennyezőanyag-kibocsátás, ahogy a forgalmi torlódások is.
A részletes összefoglaló az alábbi linken olvasható: https://ujdunahid.hu/jobb-kozlekedest-es-kisebb.../
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
