Esték a Hild-villában előadás-sorozat záró előadása

Az Esték a Hild-villában előadás-sorozat tavaszi félévének záró előadását Wesselényi-Garay Andor építész tartja Makovecz Imre templomépítészetéről.

Makovecz Imre építészetével kapcsolatos elsődleges asszociáció egyike a szentség, a szakralitás, amely éppúgy rejtezett építészeti formáiban, mint az általa létrehozott terekben; éppúgy az organikus építészet természet – értsd: mindenség-közeliségében, mint a házak által képviselt narrativitásában. Miközben Makovecz Imre templomépítőként jelenik meg előttünk - nem utolsósorban közösségépítői tevékenységének következtében -, mi több építészete kapcsán akár arra a megállapításra is juthatunk, egész életében templomokat épített, az első ilyen megbízása a paksi római katolikus templom volt.

Az a templom már akkor megmutatta Makovecz Imre személyes Isten-értelmezését a házon megjelenő hold és napszimbólummal, továbbá Krisztus androgün-természetének hangsúlyozásával. A későbbiekben épült házak hasonló szervességgel épülnek az életműbe újabb és újabb szimbólumokkal – Százhalombattán tetramorf motívummal gazdagodva. Makvecz Imre templomépítészete ugyanakkor nehezen felfejthető a funkcióból, a helyből, illetve a kortárs magyar templomépítészet akkori hagyományaiból. Az egyes darabok formaproblémája, motívumkincse egy autonóm életmű már-már monomániás alakkísérlet-sorozatai egyes állomásaiként értelmeződnek. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az egyes motívumok eredetét, jelentését és vándorlását a legjellegzetesebb Makovecz-alkotások elemzésével.