Nagyvárad száz évvel ezelőtti építészeti és köztéri emlékműveiről és alkotóiról szól a képekkel illusztrált előadás, Ludmann Mihály művészettörténész előadása.
| Web: | https:/ |
| Kezdődik: | 2019 Szeptember 01. 16:00, Vasárnap |
| Végződik: | 2019 Szeptember 01. , Vasárnap |
| Hely: | Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál |
| Település: | Budapest |
| Cím: | Templom u. 2-10. |
Nagyvárad, Bihar vármegye központjaként a magyar történelem és kultúra fontos helyszíne volt. Szent László kultusza temetésétől kezdve fontos szereppel bír. Nevét viseli a székesegyház, és az ő tiszteletére szobrot is állítottak a városban, amelyet Kolozsvári Márton és György, a középkori magyar szobrászat legjelentősebb alkotói készítettek. Ez a török időkben elpusztult, és hasonló sorsra jutott a székesegyház is, amelyet a XVIII. században építettek újjá. A város gazdasági és kulturális jelentősége a XIX. század második felében nőtt meg. Ekkor épült a Szigligeti Ede Színház, a Városháza, a Pénzügyi palota eklektikus stílusban. A század végén Nagyváradon is megjelent a szecesszió. Ebben a stílusban sok palotát építettek, amelyek terveit elsősorban Lechner Ödön stílusát követő mesterek készítették. A nagyváradi építkezéseken szerzett magának hírnevet Rimanóczy Kálmán helyi mester. Rimanóczy fia és unokája is építész lesz majd. Ebben a korban figyelemre méltó köztéri szobrok is készültek, amelyek közül 1919 után többet elpusztítottak vagy áthelyeztek.
A belépés díjtalan.
