A kiállítás Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik.
Web: | https:/ |
Kezdődik: | 2020 Október 10. 10:00, Szombat |
Végződik: | 2023 Január 01. 18:00, Vasárnap |
Hely: | Ludwig Múzeum |
Település: | Budapest |
Cím: | Komor Marcell u. 1. |
A Rejtett mintázatok című kiállítás a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető úgynevezett Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A BarabásiLab egy olyan együttműködési platform, ahol több tudományterület tudósai működnek együtt művészekkel és tervezőkkel (Kim Albrecht, Szu Yu Chen, Alice Grishchenko, Mauro Martino, Edson Pavoni), előmozdítva a hálózatok vizuális szókincsét.
A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia (adatszobrok, MI, AR, VR, rajzoló robot) felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak.
Barabási kutatásaiban a dolgok és jelenségek közötti, többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható.
A kiállítás tervei között szerepel olyan új, jelenleg is folyó kutatások-feldolgozások bemutatása, mint a globális művészeti háló (Art Network) megjelenítése, amely a művészek és intézmények közötti kapcsolatokat ábrázolja. A virtuális és valóságos adatszobrok, valamint a kiterjesztett valóságot használó eszközök segítségével a térbe kilépő vizualizáció a megjelenítés új lehetőségeit kínálja a kutatóknak és az érdeklődőknek.
Kurátor: Készman József